Karády Katalin 2004-ben kapta meg a Világ Igaza kitüntetést, amelyet a holokauszt áldoztainak és hőseinek izraeli emlékhatósága, a Jad Vasem intézet adományoz azoknak a nem zsidó embereknek, akik a holokauszt idején saját biztonságuk kockáztatásával zsidó életeket mentettek. Az 1940-es évek legendás színésznője, akinek búgó hangját, titokzatos és ellenállhatatlan lényét feledhetetlenné tették a filmek, magánemberként, a legsötétebb történelmi pillanatokban is megőrizte emberségét és példamutatóan cselekedett. Az ünnepelt sztár kapcsolatait és befolyását arra használta, hogy segítse az üldözötteket, de még akkor is kiállt az elesettek mellett, amikor ezek a kapcsolatok már rég elvesztek.

Karády, a sikeres színésznő, aki egyébként is jól ismerte a korszak politikai elitjét, a második világháború kitörésekor Ujszászy István vezérőrnaggyal, Horthy Miklós kémfőnökével járt jegyben. Minden bizonnyal az ő közbenjárásával sikerült már ekkor több bajbajutott emberen segítenie. Hazahozatta például az orosz fronton töltött munkaszolgálatból a Zsütinek is becézett G. Dénes György zeneszerzőt, akinek nevéhez sok Karády-dal és más örökzöld sláger fűződik, és akinek alakja, Karády és Ujszászy mellett Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég (2001) című filmjében is megelevenedik. A színésznő mozgástere a német megszállás után egyre szűkült, éppen az elithez fűződő kapcsolatai és közimert németellenessége miatt. Dalait letiltották, Machita című filmjét nem vetítették, a készülő Gazdátlan asszony forgatása leállt, helyette végül Simor Erzsivel fejezték be. Karádyt 1944. április 18-án kémkedés vádjával le is tartóztatták és a Gestapo elhurcolta. Hónapokig tartották fogva, kegyetlenül megkínozták, eközben lakását feldúlták és kirabolták.

Gömöri János, az egyik megmentett kisgyerek, később így emlékezett erre:

„Először akkor találkoztam vele, amikor Jávor Pállal a Pasaréti úti óvodában forgattak. A szünetben odajött hozzánk, beszélgetett velünk. A második találkozásunk sokkal megrázóbb körülmények között történt. Mi édesanyámmal és a nagyszüleimmel a Wesselényi utcai gettóban laktunk – apámat akkor már elvitték Auschwitzba –, amikor egyszer jött egy csapat nyilas, húsz gyereket sorba állítottak, s puskatussal elkezdtek terelni a Duna felé. Én akkor még nem nagyon értettem, mi történik, de azt éreztem, hogy borzasztó baj van. Már ott álltunk az újpesti rakparton a borzasztó hidegben, amikor egyszer csak fékezett mellettünk egy nagy fekete autó, s Karády Katalin szállt ki belőle. Beszélt a nyilasokkal, majd benyúlt a retiküljébe, valamit odaadott nekik, s mi, vagyis az összes gyerek bezsúfolódhatott az autójába. Meg sem álltunk a lakásáig, ahol az alagsorban bújtatott el minket.” (Veszprémi Napló, 2004. november 28. 5.)

Karády Katalin otthonában, 1947-ben (MTI Fotó/MAFIRT: Bauer Sándor-Kovács Géza)

A gyerekeket ezután fél évet töltöttek villában, ahol a színésznő a harcok végéig gondjukat viselte. Bár a titokban rejtegetett kicsik nem találkozhattak a szüleikkel, Karády mindent megtett, hogy ne érezzék a háború nyomasztó légkörét. Gömöri emlékei szerint gyakran zongorázott és énekelt nekik, illetve olykor kakaót és édességet is szerzett. Tetteivel soha nem kérkedett, mindig önzetlenül segített, noha ő maga is segítségre szorult. Mikor arról értesült, hogy Ujszászy életét vesztette (aki valójában ekkor még életben volt), komoly idegösszeomlást kapott. Karády megítélése sajnos a háborút követően sem változott, ekkor viszont a Horthy-korszak dívájaként vált nemkívánatossá a személye. Egyre kevesebb filmszerepet és színpadi lehetőséget kapott, fellépésein a közönség olykor kifejezetten ellenségesen bánt vele. 1951-ben, amikor már végképp nem bírta tovább, úgy döntött, elhagyja Magyarországot. Előbb Svájcba, majd Brazíliába ment, végül New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont nyitott. Gömöri és Karády a háború után is tartották a kapcsolatot, a férfi elmondása szerint a színésznőt élete végéig foglalkoztatta, hogy mi történt a kis védenceivel. Gömöri 1973-ban meglátogatta megmentőjét New Yorkban, majd 1990. február 8-án bekövetkezett halála után segített megszervezni budapesti temetését és őrt állt a ravatalánál.

Karády Katalin Világ Igaza kitüntetése (forrás: NFI)

Karády 2004-ben posztumusz nyerte el a Világ Igaza kitüntetést. Az elismerést Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója vette át a Belügyminisztériumban a belügyminiszter és az izraeli követség képviselőjének jelenlétében. Az ünnepélyes átadáson ott volt Surányi Vera filmesztéta is, a téma szakértője, az Első Budapesti Zsidó Filmfesztivál és az Örökmozgó mozi zsidó témájú programjainak szervezője. A kitüntetést ezután az Örökmozgóban állították ki, jelenleg pedig a Filmarchívum Budakeszi úti gyűjteményében található. Érdekesség, hogy Gyürey Vera azon kevesek közé tartozik, akik két ilyen kitüntetést is átvehettek, mert 2017-ben édesapja, Gyürey Géza is elnyerte a posztumusz elismerést embermentő tevékenységéért. Gyürey Géza a budapesti Dankó utca 27. szám alatti pékség tetőterében épített rejtekhelyen, majd a ház pincéjében bújtatott üldözötteket, akik a segítségével túlélték a vészkorszakot.

A holokauszt során meggyilkolt zsidókat és azokat, akik sorsközösséget vállaltak velük, a kitüntetéssel együtt tiszteletbeli izraeli állampolgárság illeti meg. Emléküket a jeruzsálemi Emlékezés hegye is őrzi, ahol sokáig minden Világ Igaza számára ültettek egy fát, amely azt jelképezte, hogy „aki egy embert megment, egy egész világot ment meg”. Mivel a fáknak ma már nincs több hely, egy ideje nem ültetnek, helyette emlékfalra vésik a neveket, itt található Karády Katalin neve is. 2021. január 1-én 876 magyarországi személy szerepelt a kitüntetettek nyilvántartásában.

Karády Katalin kitüntetésének adatlapja a Jad Vasem adatbázisában itt található.