Az Átrium filmszínház újjáépítése alkalmából készült érem #2

...

Az érem felirata: „A németek lerombolták, a Magyar Kommunista Párt újjáépítette – az Átrium megnyitásának emlékére, MAFIRT, 1947. III. 15.”

"Budaiak! Hozzatok egy téglát az épülő Átriumba! A ti mozitok!" – 1946 őszén ezt a feliratot lehetett olvasni az akkori Mártirok útja (előtte és ma Margit krt.) 55. szám alatt álló súlyos háborús károkat elszenvedett Átrium mozi romos homlokzatán. Ráadásul nemcsak bombatalálatok, hanem állítólag egy ideiglenesen a mozi előcsarnokában működő mészárszék is szörnyű nyomokat hagyott az épületen.

Az Átrium az 1945-ös mozirevízió elvei nyomán – miszerint a politikai pártok között osztották szét a nagybudapesti mozikat – a kommunista párt filmvállalata, a MAFIRT (Magyar Filmipari Rt.), ill. a Partizán Bajtársi Szövetség kezelésébe és felügyelete alá került. Az érem feliratával ellentétben talán közelebb áll a valósághoz, hogy a mozi helyreállítását valójában a „forradalmi ötlettel” direkt ebből a célból létrejött, s rövid időn belül 600 tagot számláló Budai Filmbarátok Társasága kezdeményezte és szervezte meg: helyi lakosok, művészek és kerületi munkások (pl. a Ganz-gyár dolgozói) fogtak össze egyszerre annak érdekében, hogy a mozit helyreállítsák.

Sokan ténylegesen téglát vittek az újjáépítés előmozdítására, hogy a mozi mihamarabb méltó legyen eredeti külsejéhez.

Először a pénztár készült el, ahol a hónapokkal későbbi első előadásra rögtön megkezdték a jegyárusítást – így részben ebből a pénzből, mintegy közadakozásból újulhatott meg a mozi. A párt, ill. a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége természetesen örömmel adta beleegyezését és támogatását a kezdeményezéshez. „Sok mindent el lehet végezni, ha egyszer összefog egy sereg jó szándékú ember” – írta az üggyel kapcsolatban a Magyar Szó 1947 februárjában.

Újsághírek is kiemelik, hogy az újjáépítés az akkoriban igen közkedvelt „rohammunkában” készült, ami azt is jelentette, hogy az eredeti, kiemelkedő színvonalú építészeti megoldások restaurálása csak ímmel-ámmal történt meg. Erre csak bő harminc évvel később, a FŐMO égisze alatt 1981–1983 között húzódó felújítás során került sor.

 

A filmszínház színházavató-díszbemutató ünnepsége 1947. március 14-én volt Nagy Ferenc miniszterelnök és Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes jelenlétében az alábbi programmal:

• Köztársasági induló, magyar népdalcsokor a Vándor-énekkórus előadásában
• Nógrádi Sándor, a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége elnökének ünnepi beszéde (egyben a Magyar Kommunista Párt Propaganda Osztályának vezetője)
• Teknős Péter a MAFIRT nevében átadja rendeltetésének a mozit
• Gobbi Hilda elszavalja a Szózatot
• MAFIRT Krónika
• az Alexandrov ének-és táncegyüttes (közismertebb nevén az Alekszandrov-kórus, a szovjet hadsereg együttesének énekkara) művészetét megörökítő zenés film levetítése
• szünet
• Sztálin, Churchill és Roosevelt teheráni találkozójának kulisszái között játszódó Teherán című brit-olasz játékfilm bemutatója (r: William Freshman, Giacomo Gentilomo, 1946)

„Sötét bűnök, verőfényes szerelem, a Közelkelet exótikuma, mindenre elszánt kalandorok és az önfeláldozás hősiessége adja meg a Teherán című új angol film különleges ízét és zamatját.” Talán még ennél is izgalmasabb azonban, hogy a filmnek – amely egy a Roosevelt elnök elleni merénylet meghiúsításáról szól – egyik forgatókönyvírója Tolnay Ákos, míg a film executive producere Pallós István (Steven Pallos) volt, aki a harmincas években Korda Sándor egyik legszorosabb munkatársaként, egy ideig a London Films kereskedelmi igazgatójaként dolgozott.

Nem tudjuk, hogy vajon a filmnek, vagy másnak köszönhetően-e, de a megnyitóra a mozi előcsarnokában Teherán néven nyílt egy rövid életű mulató/büfé, melyet a homlokzaton neon Teherán-felirat és pálmafa hirdetett.

A megnyitó ünnepségről a Mafirt Krónika 60. számolt be:

A mozi 1949 decemberétől 1990-ig Május 1. néven üzemelt tovább. 1991-től 2001 februárjáig, a mozi megszűnéséig ismét Átrium.

Arról, hogy az 5 cm átmérőjű éremből vajon hány darab készülhetett, sajnos nincs információnk.

***

A 770 fő befogadására alkalmas Átrium mozi 1935. november 26-án nyílt meg, Kozma Lajos építész életművének egyik legjelentősebb alkotásaként, a magyar modernizmus egyik kiemelkedő teljesítmányének számító hétemeletes mozibérház (az Átrium ház) földszintjén és udvarán. Buda első bemutatómozija, ún. elsőhetes filmszínház lett, azaz olyan mozi, ahol kizárólag filmújdonságokat vetítettek. Szép számmal akadtak ilyen mozik, de addig kizárólag csak Pesten, pl.: Royal Apolló, Corvin, Forum, Décsi.

A Tér és Forma építészeti folyóirat 1936/5-6. számában több mint 30 oldalon lehet végignézni az egész épület és a filmszínház úttörőnek számító építészeti, belsőépítészeti, homlokzati, épületgépészeti, akusztikai megoldásait, melyek közül három dolog mindenképpen egyedülálló: az égbolt-mennyezet, az azt körbeölelő hét soros „tejút” szellőzőgyűrű-sor, és az alul Átrium feliraton keresztül szellőző moziszékek.

„A nagy, kozmikus-asszociációval ható, ragyogásában anyagtalan világító-égboltnyílás, ezüst peremével együtt, az akusztika törvényei szerint összeolvadó fal és mennyezetnek meleg és ünnepélyes vörös szövettapéta felületével, amely egy nagy meleg vörös színakkordban foglal össze mindent, hangsúlyozottan eldönti a térbenyomás karakterét. Az előadás alatt minden teljesen sötét, minden beleolvad a vörösség néma határtalanságába, csak a vetített kép világít, melynek nyílása a legegyszerűbb eszközökkel emelkedik ki a falból. Ezen a két motívumon kívül a belső térélmény harmadik eleme a „tejút"-nak nevezett szellőzőgyűrű. A hajlatban meghúzódó 1600 tompán fénylő fémgyűrű, mely hét sorban körülfutva tektonikusságával is dísznek hat, a mennyezet és a fal határ-nélküli összeolvadásában jelzi a tiszta levegő szellőzőgyűrűjét. Mint egy levegőzuhany áramlik ki ennek a nagy testnek a pórusain az előmelegített, megtisztított, friss, tiszta levegő, önként kínálkozott, hogy ennek a szellőzőcsatornában amúgy is elhelyezett lámpáknak, ezúttal kékfényű lámpáknak a fénye, ezt a „tejút"-ra emlékeztető második övet, az előadás alatt is egy tompa, a vetítést nem zavaró, misztikus fénnyel világítsa meg. Az előadás kezdetekor fokozatosan alusznak el a lámpák és a sötétbe-olvadás-nak első perceiben a fényhatásoknak ez az aktív fényjátéka vezeti be a széthúzódó aranyfüggöny mögül kiáramló képet és hangot.”

További érdekességek, források a mozi korábbi és későbbi történetéről:

• gazdag képgalériával kiegészítve: Hangosfilm
• A mozi újjáépítéséről: Mafirt Krónika 58.
Tér és Forma 1936/5-6. p. 127-159.
Budapest 100
• Akit érdekel Budapest legjelentősebb mozijainak története, annak jó szívvel ajánljuk az Ernst Múzeum A budapesti mozik 100 éve című építészettörténeti kiállítás anyagából összeállított, gazdag képanyaggal illusztrált kötetet: A budapesti mozik 100 éve. – Budapest: Ernst Múzeum, 2001 [A kiállítás kurátorai: Lencsó László, Kalcsú Éva, Kégli Balázs]
• Filmművészeti Évkönyv 1945-46 (szerk. Lajta Andor)
• Filmművészeti Évkönyv 1947 (szerk. Lajta Andor), p. 246.
Döntő állomásához érkezik a magyar filmszakma újjáépítése. Népsport, 1947.03.11.
Buda dolgozó népe mozit épít magának. Magyar Szó, 1947.02.06.
Fejlesztések Budapesten. Esti Hírlap, 1983.01.07.
Az Átrium megnyitása. Pesti Hírlap, 1935.11.27.
Mi lesz veled, Átrium? Magyar Nemzet, 2001.02.23. 

Hussein Evin

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem