Jancsó Miklós történelmi parabolája a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi. A magyar filmtörténet mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg elismert alapműve.

Miről szól?

1869-ben a kormány elrendeli a betyárvilág felszámolását. Az elfogott gyanúsítottakat az alföldi sáncba zárják. A vádlottak egy részét szűk magánzárkában tartják, a többiek a magas falak között, a szabad ég alatt alszanak. A kihallgatások a közeli tanyán zajlanak. A csendőrök a legkülönbözőbb módszerekkel próbálják megtörni a rabokat. A gyenge pontjaikat kihasználva kegyetlen játszmát űznek velük.

Mitől különleges?

A Szegénylegények látványvilága, szemlélete és fogalmazásmódja páratlan a magyar és az egyetemes filmtörténetben. Jancsó Miklós alkotása történelmi parabola, azaz a konkrét szituáció segítségével általános érvényű, elvont problémákat boncolgat. Az ember és történelem viszonya, a hatalom működése vagy a szabadság lehetősége rendkívül absztrakt, nehezen megragadható problémák. Jancsó egy csak rá jellemző alkotói módszerrel mégis képes megmutatni a láthatatlan folyamatokat és együtt gondolkodásra hívja a nézőt.

Jancsó filmnyelvének lényege az erőteljes stilizáció. A Szegénylegények labirintusszerű fekete-fehér terei erőszakosan lehatárolják az alföldi táj végtelenségét. Az epizodikus történetben a szereplők jönnek-mennek, a hatalom képviselői állandóan cserélődnek. Nincs kísérőzene, csak zajok és rövid, tőmondatokból felépülő párbeszédek. Minden elnagyolt, személytelen és mechanikus, ami a diktatúra szenvtelen működését tükrözi. A rendező hosszú, bonyolult kameramozgásokkal követi az össze-vissza sodródó szereplőket. A híres hosszú snittek az elnyomók manipulatív, kiszámíthatatlan viselkedését fordítják a film nyelvére. A Szegénylegények azt a komplex műveletet modellezi, ahogyan a hatalom elkerülhetetlenül felmorzsolja a vele szembehelyezkedő csoportot. Jancsó Miklós filmje a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete.

Jancsó Miklós filmje a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete. (forrás: MNF)

Hogyan készült?

A forgatókönyv megtörtént eseményeken alapul. Ráday Gedeon teljhatalmú királyi rendbiztos valóban szigorú módszerekkel tett rendet az Alföldön, a gyanúsítottakat a szegedi várba záratta. Jancsóék ennek megfelelően egy várban szerettek volna forgatni, de nem találtak megfelelő helyszínt, így a fővárostól ötven kilométerre építették fel a díszletet. Bár a forgatókönyvet előzetesen jóváhagyták, a cenzúra tartott a nyilvánvaló áthallásoktól. A filmet csak az utólag beillesztett tárgyilagos történelmi bevezetővel mutathatták be.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Szegénylegények Jancsó Miklós legismertebb alkotása, a magyar film fontos mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg ismert és elismert alapműve. A rendező itt dolgozta ki és használta először a híres jancsói filmnyelvet, amit a későbbi pályafutása során tovább finomított. A hazai szakemberek rendre a legjobb magyar filmek között említik. Az 1948-1968 közötti időszakot toplistázó Budapesti tizenkettő közé ugyanúgy bekerült, mint a minden idők legjobbjait összegző 2000-es Új Budapesti Tizenkettőbe.


Egy emlékezetes jelenet

A film egyik legmegrázóbb pillanata a betyárokhoz tartozó lány vesszőfutása. A csendőrök e szörnyű büntetéssel szeretnék vallomásra kényszeríteni a vádlottakat. A rendfenntartók egy hatalmas gépezet apró fogaskerekeiként működnek, a testileg-lelkileg megalázott foglyok számára nincs menekvés. A kavargó tömeg és a meztelen női alak Jancsó Miklós vizuális világának jellegzetes visszatérő motívumai.

Szegénylegények (The Round-Up), fekete-fehér magyar játékfilm, 1965, rendezte: Jancsó Miklós, forgatókönyvíró: Hernádi Gyula, operatőr: Somló Tamás, főszereplők: Görbe János, Latinovits Zoltán, Molnár Tibor, Kozák András, Agárdy Gábor, Barsi Béla, 95 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem