Szabó Istvánt az orosz kettős ügynök történetében is a mindent felemésztő hatalomvágy és az élethazugságok érdekelték.

Miről szól?

Alfred Redl 1864-ben, egy szegény rutén vasutascsaládban születik. Sikerül bekerülnie egy kadétiskolába, ahol barátságot köt a főnemesi származású Kubinyi Kristóffal. Saját családját szégyelli, apja temetésére sem utazik el, inkább a császár névnapjának ünnepségén vesz részt. Életét az uralkodó szolgálatára teszi fel, szorgalma és tehetsége révén felküzdi magát az Osztrák–Magyar Monarchia kémelhárítási főnökévé. Hiába próbálja azonban származását eltagadni, felettesei folyton emlékeztetik rá, sőt fel is használják ellene. A homoszexuális hajlamait titkoló Redl előbb Kubinyi gróffal bontja fel a barátságot, végül saját magával is meghasonlik.

Mitől különleges?

Az Oscar-díjas Mephisto sikerét követően Szabó István a Redl ezredesben is a hatalom megszerzéséért és megtartásáért saját magát korrumpáló egyén dilemmáját árnyalta tovább. Redl létező történelmi figura volt, aki orosz kettős ügynökként végzett tevékenységével komoly károkat okozott a Monarchiának, a film azonban már a főcímében jelzi, hogy szereplők „minden cselekedete a fantázia terméke.” Szabót nem a kémtörténet érdekelte, az ő verziójában nem a külső, hanem az egyén belső árulásán van a hangsúly. Hogyan jut el valaki odáig, hogy megtagadja saját származását és múltját, és mi az, amit a megfelelési, beilleszkedési kényszer oltárán hajlandóak vagyunk feláldozni? Szabó a homoszexualitás motívumát sem tolja előtérbe, de pontosan érzékelteti, milyen szerepe volt Redl önmaga elől is eltagadott hajlamainak abban, hogy élethazugságai végül felőrölték.

Hogyan jut el valaki odáig, hogy megtagadja saját származását és múltját, és mi az, amit a megfelelési, beilleszkedési kényszer oltárán hajlandóak vagyunk feláldozni? (fotó: B. Müller Magda)

Hogyan készült?

Noha a filmbéli Redl portréja hangsúlyozottan fiktív, Dobai Péter, Szabó István állandó alkotótársa az eredeti, 350 oldalas forgatókönyv megírása előtt komoly kutatómunkát végzett, Egon Erwin Kisch oknyomozó újságcikkeiből, Stefan Zweig írásaiból és John Osborne színművéből is merített. A Mephisto sikerét követően magától értetődő volt, hogy a Redl ezredes is külföldi (osztrák és NSZK) koprodukcióban készül, ahogy a főszerepet sem játszhatta más, mint Klaus Maria Brandauer.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Cannes-ban a zsűri díját kapta, a Brit Film- és Tv Akadémia a legjobb filmnek választotta, jelölték Golden Globe-ra és Oscarra is, hazai kritikai fogadtatása mégis vegyes volt. A Mephisto árnyékából akkor még nem tudott kilépni, de utólag – az 1988-as Hanussennel sajátos trilógiát alkotva – méltó helyére került Szabó életművében. A Redl ezredes technikai kivitelezése és Koltai Lajos világszínvonalú operatőri munkája miatt is megérdemli, hogy a köztudatban maradjon, de leginkább azért, mert a felvetett dilemmái ugyanolyan érvényesek, mint a bemutató idején voltak.



Egy emlékezetes jelenet

Redl ezredest a kaszárnyában bejelentés nélkül meglátogatja egyik nővére. A férfi először nem is akarja fogadni évtizedek óta nem látott testvérét, végül beengedi, de láthatóan zavarban van. Hellyel kínálja, mozdulatai gyengédnek tűnnek, a következő pillanatban mégis felcsattan, kiabál, számon kéri a nőt, amiért rátört, feltételezi, hogy csak pénzért jött, kezébe nyomja az összes bankjegyet, ami nála van, és kitessékeli az ajtón, de előtte még egy puszit nyom az arcára. Szabó és Brandauer alig két perc alatt mélyére hatolnak Redl kínzó identitásválságának, bemutatva, hogyan hadakozik egymással intimitásra, a személyes múlthoz való kötődésre vágyó énje azzal a hideg, törtető figurával, akivé vált. A jelenet drámai erejét növeli az, ahogy Koltai Lajos bevilágítja a szobát; az ezredes asztali lámpáját használja csak, amitől egyszerre válik intimmé és rideggé a közeg. 

Redl ezredes (Colonel Redl), színes, magyar-német játékfilm, 1984, rendezte: Szabó István, forgatókönyvíró: Szabó István, Dobai Péter, operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Klaus Maria Brandauer, Hans Christian Blech, Armin Mueller-Stahl, Gudrun Landgrebe, Jan Miklas, Mensáros László, 167 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ötletek diákoknak:

Mennyire ismered Szabó Istvánt? – Filmes kvíz

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem