A kiépülő kommunista rendszer egy kamaszlány szemével. Filmjében Mészáros Márta saját fiatalkorát dolgozta fel.

Miről szól?

1947-ben járunk, szülei halálát követően a serdülőkorú Juli hazatér a szovjet emigrációból. Nevelőanyja, Janka az új rendszer kegyeltje, az egykori újságíró börtönparancsnokként dolgozik, és fogadott lánya útját is szeretetteljes szigorral próbálja egyengetni. A serdülőkorú Janka fojtogatónak érzi új otthona légkörét, nehezen tudja feldolgozni szülei elvesztését, iskola helyett inkább a mozikat látogatja, és csak Janka rokonát, a szabadabb szellemű Jánost hajlandó tisztelni és szeretni. Közli nevelőanyjával, hogy nem kér többet a gondoskodásából, inkább intézetbe menne.

Mitől különleges?

A legtöbb rendezővel ellentétben Mészáros Márta a saját „így jöttem”-történetét nem a pályája kezdetén mesélte le. Tizenegy, különféle női sorsokat bemutató film után jutott el oda, hogy 1982-ben leforgassa az önéletrajzi ihletésű Napló gyermekeimneket. Főhőséhez hasonlóan Mészáros is elárvulva tért haza a Szovjetunióból, megjárta a nevelőintézetet, majd örökbe fogadták. Gyerekként szerzett traumái, élményei korai filmjeinek témaválasztását is meghatározták (Eltávozott nap, Örökbefogadás, Szabad lélegzet), a Napló gyermekeimnek azonban messze a legszemélyesebb, de egyben a legpolitikusabb filmje is.

A választott nézőpont Julié, az ő lázadó kamaszperspektívájából látjuk az éppen kiépülő rendszer visszásságait, az ideológiai vitákat – a keményvonalas Janka kételyek nélkül építi a szocializmust, miközben apja és János a józan emberség hangját képviselik –, mégsem a történelem, hanem az egyéni sorsok érdeklik leginkább a rendezőt. A választott stílus is ezt sugallja, Jancsó Nyika operatőr letisztult, fekete-fehér képei művészi gesztusoktól mentesen szolgálják a cselekményt, egyedül Juli álomszerű, idilli és mégis nyugtalanító hangulatú visszaemlékezései szakítanak a realista elbeszélésmóddal.

Mészáros Márta legszemélyesebb, egyben legpolitikusabb filmje (forrás: MNF)

Hogyan készült?

Mészáros 1978-ban bemutatott filmjében, az Olyan, mint otthonban egy emigrációból hazatért férfi és egy 10 éves, elárvult kislány kapcsolatának alakulását követhetjük, főszerepben Jan Nowickivel és Cinkóczi Zsuzsával. A rendező magától értetődő módon osztotta a Napló gyermekeimnek két kulcsszerepét – Juliét és Jánosét – ugyanerre a két színészre. Magda szerepét egy lengyel színész, Anna Polony kapta, míg a nagypapát Zolnay Pál filmrendező alakítja. Mivel a film az 1947 és 1953 közötti időszak kommunista berendezkedését nem úgy mutatta be, ahogy az egy szocialista műtől elvárható lett volna, az alkotók csak azután nyújtották be a forgatókönyvet ellenőrzésre, hogy a felét már leforgatták, de elkészültét követően két évre így is dobozba került.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Napló gyermekeimnek a rendező életművének fontos darabja – magántörténelmének krónikáját később még három filmben folytatta (Napló szerelmeimnek, Napló apámnak, anyámnak, Kisvilma) –, hősnője az egyik legemlékezetesebb Mészáros-karakter: öntörvényű, a saját útját, otthonát és identitását makacsul kereső figura, aki semmi mást nem szeretne, csak boldogulni, úgy, hogy közben megőrzi az integritását is. A film emellett beilleszthető az 1947 és 1956 közötti időszakot érzékenyen, a kisember szemszögéből feldolgozó magyar filmek hetvenes évek végén induló, többek közt A ménesgazdával és az Angi Verával fémjelzett vonulatába is. Méltán nyerte el a Magyar Játékfilmszemle nagydíját és a zsűri különdíját Cannes-ban.


Egy emlékezetes jelenet


Julit az egyik pártvezér fia meghívja a család villájában tartott születésnapi zsúrjába. A ház előtt fegyveres őrök vizsgálják át az érkező diákokat. Itt hangzik el a film egyik legabszurdabb mondata is. „Maguk mindig mindenkit meg szoktak motozni?” – kérdezi Juli az őrtől. „Mi nem motozunk elvtársnő, csak ellenőrzünk” – hangzik a válasz. Szatirikus hangvételű a jelenet folytatása is. Juli rácsodálkozik a nagypolgári pompára, életében először kóstol banánt, majd ünnepélyes körülmények közt megjelenik a pártvezér is, és jó szórakozást kíván a katonás rendben felsorakoztatott gyerekeknek. 

Napló gyermekeimnek (Dairy for my Children), fekete-fehér magyar játékfilm, 1982, rendezte: Mészáros Márta, forgatókönyvíró: Mészáros Márta, operatőr: Jancsó Nyika, főszereplők: Czinkóczi Zsuzsa, Bánsági Ildikó, Anna Polony, Jan Nowicki, Zolnay Pál, 103 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem