Gothár Péter és Bereményi Géza kultuszfilmje. 1956, Coca Cola, házibuli, még a szar is le van szarva, le a csecsemőkkel, éljenek a csajok!

Miről szól?

1956. Köves István a forradalom leverése után disszidál, a családja otthon marad. 1963. A nagyobbik fiú orvosi egyetemre készül, a kisebbik, Dini pedig csajozni, lázadni. Szukics Magdába szerelmes és Pierre-t, az iskola lázadóját bálványozza. A bulikban dübörög az amerikai rock and roll.

Mitől különleges?

A Megáll az idő vagány kultuszfilm, kikezdhetetlen remekmű. Egy lendületes kamaszfilm a hatvanas évekről, amikor a fiatalok Elvis Presley-re tomboltak, sutyiban pornóképeket cserélgettek, és beálltak a Coca-Colától. De sokkal több is ennél: szembenézés az ’56-os forradalom kudarcával, az itthon maradtak bűntudatával, örökös és hiábavaló elvágyódásával. Keserédes életérzés sugárzik belőle: a céltalan lázadásé és az örökös sikertelenségé. Legendás alakja, Pierre az amerikai ellenzéki hősök, a James Deanek stílusában forgatja fel az iskola életét, anarchista jelszavakat kiabál („Le a csecsemőkkel, éljenek a csajok!”). Megfoghatatlan, mitikus alak, akinek a példáját a valóságban lehetetlen követni.

Ebben az országban, ahol „még a szar is le van szarva” és „a kúrás nem szentség”, két út áll az emberek előtt: disszidálnak vagy megalkusznak. A fiatalok azt hiszik, változtatnak majd a világon, de aztán megkötik ők is a szüleik kompromisszumait. A Megáll az idő tele van kőkemény rendszerkritikával, ugyanakkor a kamaszfilmek tomboló hormonjai, a lázadás és a szerelem eufóriája hajtja előre a sztorit, hogy annál nagyobb legyen a végén a pofára esés, amikor kiderül, hogy itt soha semmi sem változik.

Disszidálnak vagy megalkusznak

Hogyan készült?

Bereményi Géza életrajzi regényt akart írni, de néhány fejezet után inkább forgatókönyvvé formálta a kamaszkorát. A Megáll az idő felejthetetlen aranyköpéseit szinte egy az egyben az életéből vette („Jó, hát akkor itt fogunk élni”). Gothár Péter rendező és Koltai Lajos operatőr nem realisztikusan akarták filmre vinni a sztorit, hanem egy elemelt, ábrándos világot teremtettek. Roncsolták a filmnegatívot, hogy karcosnak, régiesnek tűnjön a kép, a levegőbe krétaport szórták, hogy fátyolos hatást keltsen a környezet, és erős, koncentrált neonfényeket használtak, amik nyomott hangulatot kölcsönöztek a jeleneteknek.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Megáll az idő a nemzedéki közérzetfilmek egyik legfontosabb darabja, amit Cannes-ban is díjaztak, és a mai napig hat a fiatal rendezőkre (Török Ferenc: Moszkva tér). A ’80-as években feltámadt a ’60-as évek iránti nosztalgia: újjáéledt az akkori szellemiség, csak beat helyett punk és alternatív zenével. A fiatal szereplők között felbukkantak a korabeli underground zenészek, Pauer Henrik, a Neurotic alapító tagja (Köves Gábor), vagy Sőth Sándor, a Spenót basszusgitárosa (Pierre). A Megáll az idő mégsem romantikus nosztalgiával közelít a régmúlthoz, hanem a pusztító erkölcsi kompromisszumokat listázza. Nem véletlen, hogy a történetet történelmi fordulópontok közé ágyazza: két forradalom, az ’56-os és a ’68-os között játszódik, amikor felmerült, majd szertefoszlott a változás reménye.




Egy emlékezetes jelenet 


A szerelmi bánatos Köves Dinit karon ragadja a pótapja, és a kocsmában meghívja egy felesre. De nem atyai jótanácsot oszt neki a csajozásról, hanem arra készíti fel, hogyan kell lesunyt fejjel meghúznia magát a szocializmusban. „Ne ugrálj, ne feltűnősködj!”, mondja neki, majd hozzáfűzi a besúgórendszer egyik alapigazságát: „Aki kérdez, az faggat, mert őt is faggatják”. Ez a jelenet a Megáll az idő hangulatát is esszenciálisan sűríti össze: a kocsmában félhomály, rajta éles neonfények ütnek át, a vendégek mozdulatlanul, kővé dermedve állnak az italuk fölött, mert itt tényleg megállt az idő – és benne megfagytak az emberek is.

Megáll az idő (Time Stands Still), színes magyar játékfilm, 1982, rendezte: Gothár Péter, forgatókönyvíró: Bereményi Géza, Gothár Péter, operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Hetényi Pál, Kakassy Ági, Znamenák István, Pauer Henrik, Gálfi Péter, Sőth Sándor, 103 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ötletek pedagógusoknak:

Magyar film 1.0 – Filmes tanóra 

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem