Meztelen nők, lefegyverzett katonák, rituális körtánc. Jancsó a valós történelmi eseményeket allegóriákba csomagolta.

Miről szól?

Sztrájkolnak az aratók. A kasznár (uradalmi tisztviselő) nem tudja őket szép szóval lecsillapítani, ezért megfélemlítésként felgyújtja a búzászsákokat. A feldühödött szegényparasztok megölik őt. A sztrájk leverésére katonákat vezényelnek ki, akiket a tömeg elsőre még meg tud fékezni. A fegyvereket elégetik, és a templomot is felgyújtják, de újabb katonák érkeznek.

Mitől különleges?

Pályája első harmadában Jancsó Miklós előszeretettel nyúlt valós történelmi eseményekhez. A Szegénylegényekhez (1966), a Csillagosok, katonákhoz (1967) vagy a Fényes szelekhez (1968) hasonlóan a Még kér a nép is egy könnyen azonosítható történelmi periódusban játszódik. A 19. század végén kaptak erőre az úgy nevezett agrárszocialista mozgalmak. Az elégedetlen szegényparaszti rétegek aratósztrájkkal tiltakoztak, a munkaidő csökkentését és béremelést követeltek, szocialista földmunkásköröket alapítottak. A hatalom nem tűrte a zendülést, csendőröket és katonákat vezényeltek ki, akik készek voltak a tömegbe is belelőni.

A Még kér a nép konkrét helyszíne valójában szimbolikus tér, és az elnyomóikat kihívó aratók küzdelme is túlmutat az itt és most-on. A cselekmény minden eleme allegorikus gesztusként értelmezendő, a meztelen női testtel például katonákat lehet lefegyverezni, de még a halál is csak egy eljátszott aktus. A Fényes szelekhez hasonlóan a mozgás, a tánc és a dal is a kommunikáció egy formája, és a különböző kosztümök, tárgyak, színek is mind jelentéssel bírnak.

A cselekmény minden eleme allegorikus gesztus (forrás: MNF)

Hogyan készült?

Az alapötlet Jancsó állandó forgatókönyvírójától, Hernádi Gyulától származik: ő olvasott először a századfordulós agrármozgalmak történetéről, az akkoriban Olaszországban élő rendezőt pedig a korai kapitalizmus visszásságai ihlették meg.

Ez volt az első film, amelyben Jancsó együtt dolgozott a később a magyar zenei élet kultikus alakjává váló Cseh Tamással, aki dalnok-rezonőrként jelent meg a filmben. A dalok szövegét Bereményi Géza írta; elmondása szerint a rendezőnek nem voltak részletes kikötései, csak megmutatta a forgatókönyvet.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?


Jancsó a saját maga által teremtett stilizált-parabolikus nyelvezetet talán ebben a filmben – és következő magyarországi munkájában, az 1974-es Szerelmem, Elektrában – juttatta el a végpontra. Sikerült egy olyan önmagába zárt, rituális kompozíciókból építkező mítoszt teremtenie, amely annak is érthető, aki semmit nem tud a történet valós hátteréről. A film külföldi sikere is bizonyítja mindezt: számtalan fesztiválon díjazták, Cannes-ban a legjobb rendezés díját kapta meg. A Magyar Filmkritikusok Díját a legjobb női (Drahota Andrea) és a legjobb férfi alakítás (Zala Márk) kategóriájában nyerte el.



Egy emlékezetes jelenet 

Miközben a sztrájkolók összekapaszkodva, önfeledten énekelnek, a háttérben egy baljósan zakatoló vonat gördül be, rajta felfegyverzett katonákkal. A fiatalok nem ijednek meg, dalolnak tovább, és a katonákat is bevonják a mulatságba. Látványos totálképen figyelhetjük, ahogy az egyenruhások elkeverednek a népviseletben táncolókkal, majd katonai induló harsan, a katonák a tömegből kiválva egy óriási kört alkotnak, és kivégeznek mindenkit. A választott nézőpontnak és a több száz statiszta koordinált együttmozgásának köszönhetően a vérontás is egy olyan stilizált aktusként jelenik meg, amely inkább lenyűgöző, mint megrázó.

Még kér a nép (Red Psalm), színes magyar játékfilm, 1972, rendezte: Jancsó Miklós, forgatókönyvíró: Hernádi Gyula, operatőr: Kende János, főszereplők: Madaras József, Orbán Tibor, Molnár Tibor, Juhász Jácint, Bürös Gyöngyi, Drahota Andrea, 82 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem