Méltatlanul elfeledett gyöngyszem két kitaszított nőről, akik a saját erejükből próbálnak boldogulni a két háború közötti Budapesten.

Miről szól?

Kártély Gyöngyi egy vidéki földbirtokos megesett gyermeke, akit családja kitagad, ezért Budapestre költözik. Itt találkozik az árva parasztlánnyal, Torma Vicával, aki ugyanabból a faluból került a fővárosba. Vica egy építkezésen dolgozik, de a nehéz fizikai munka és a férfiaktól elszenvedett zaklatások nagyon megnehezítik az életét. A főmérnök, Csiszár István az egyetlen ember, akit szimpatikusnak tart, de végül vele is konfliktusa támad. A női zenekarban játszó, félvilági életet élő, tapasztalt Gyöngyi magához veszi a kilátástalan helyzetbe került lányt, és saját gyermekeként neveli. A két nő ettől kezdve egymást segítve, összekapaszkodva próbál boldogulni, és olyan sikeresek lesznek, hogy végül saját lakáshoz jutnak abban a házban, melynek építésén Vica korábban dolgozott. Vica itt találkozik újra a főmérnökkel, aki nem ismeri fel, és azonnal beleszeret. A naiv pártfogoltját féltő Gyöngyi megpróbálja megakadályozni a románcot, azonban Vica emiatt öngyilkosságot kísérel meg. Mikor világossá válik, hogy mind Vica, mind István szándékai komolyak, Gyöngyi is áldását adja a szerelmükre.

Mitől különleges?

A film a szokványostól eltérő módon mutatja be a második világháború előestéjének Budapestjét. Bár elsősorban szerelmi történet, szókimondóan beszél olyan súlyos társadalmi problémákról, melyek a kor mozgóképein általában nem jelentek meg. Érinti a zaklatás és az abortusz kérdését, középpontba helyezi az emancipált nők küzdelmeit és a társadalmi mobilizációt. Nemcsak a témája, de a vizualitása is nagyon eredeti, erőteljes képei sokszor szinte sokkolják a nézőt. A film operatőre az izgalmas életművel rendelkező, de mára szinte teljesen elfeledett Vass Károly. Vass ebben az időben nem csak Magyarországon, de Németországban is keresett szakembernek számított. Olyan fontos alkotások fűződnek a nevéhez, mint az M – egy város keresi a gyilkost vagy a Dr. Mabuse végrendelete, de abban az operatőri csapatban is részt vett, amelyik Leni Riefenstahl híres filmjét forgatta az 1936-os berlini Olimpiáról. A Két lány az uccán felújított kópiáját nagy nemzetközi érdeklődés mellett mutatták be Cannes-ban 2010-ben.

A magyar film noir melodrámáinak előfutára (forrás: MNF)

Hogyan készült?

Az Emőd Tamás és Török Rezső sikeres színdarabja alapján forgatott film a korabeli Budapest sajátos portréja, melynek jeleneteiben sok újlipótvárosi helyszínt felismerhetünk. A rendező-forgatókönyvíró Tóth Endre, az operatőr Vass Károly, a zeneszerző Fényes Szabolcs volt. A Hunnia gyártásában készülő produkciót rekordgyorsasággal forgatták 1939 nyarán. A Gyöngyit alakító Tasnády-Fekete Mária a két világháború közötti időszak egyik fordulatos pályát befutó színésznője. A szépségkirálynőből lett sztár játéka nem csak a magyar, de a német és az olasz közönséget is rendszeresen elbűvölte. 1948-ban férjével, Radványi Géza rendezővel elhagyták az országot, ő maga később a Szabad Európa Rádió müncheni bemondónője lett. A filmben rajta kívül Bordy Bellát, valamint Ajtay Andort, Vaszary Pirit és Csortos Gyulát is láthatjuk.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Két lány az uccán sötét, nyomasztó hangulata távol áll az 1930-as évek vígjátékainak könnyed stílusától. Ez a mű már a magyar film noir melodrámáinak előfutára. A társadalom pereméről visszakapaszkodó hősnői, züllött mellékalakjai állandó létbizonytalansággal és a szorongással küzdenek, karakterük mégis nagyon összetett. A film nemcsak a magyar filmtörténet egyik kiemelkedő darabja, de a később világhírűvé váló rendező kvalitásait is kiválóan megmutatja. Tóth Endre 1939-ben egyetlen év alatt öt filmet forgatott le, ezt követően azonban elhagyta Magyarországot. Visszaemlékezései szerint azért döntött a távozás mellett, mert szemrehányásokkal illették, valamint ő maga sem érezte igazságosnak, hogy míg neki rövid idő alatt sok megbízása volt, tehetséges zsidó származású kollégái nem dolgozhattak. Külföldön előbb Angliában kapott munkát Korda Sándor asszisztenseként, majd az Egyesült Államokba ment. Hollywoodban a franciásan hangzó André de Toth néven folytatta karrierjét, alakjához számtalan anekdota és legenda kapcsolódik. Szinte minden műfajban alkotott, a legnagyobb sztárokkal dolgozott együtt és – bár fél szemét még fiatalon elvesztette – az első 3D horrorfilmet is ő jegyzi.

Egy emlékezetes jelenet 


Vicának nincs hova mennie, ezért a főmérnök megengedi, hogy az építkezés szerszámos raktárában töltse az éjszakát. A naiv lány szépségének azonban maga sem tud ellenállni, és az este folyamán megpróbál kikezdeni vele. Vica kimenekül a raktárból, ahová már nem is mehet vissza. Együttérzés helyett mindenkitől csak bántó szavakat kap, kivéve az éppen arra járó Gyöngyit. Mikor Gyöngyi rájön, hogy a földijéről van szó, felajánlja neki, hogy átmenetileg megosztja vele az otthonát. Bár Vica először húzódozik, hiszen megijeszti Gyöngyi züllöttsége, végül beadja a derekát. A két nő ezután egymást átkarolva, szomorúan sétál el a szakadó esőben. A jelenet különös, zaklatott atmoszférája jól érzékelteti a film egészének hangulatát.

Két lány az uccán, fekete-fehér magyar játékfilm, 199, rendezte: Tóth Endre, forgatókönyvíró: Tóth Endre, operatőr: Vass Károly, főszerepők: Tasnády Fekete Mária, Bordy Bella, Ajtay Andor, Vaszary Piri, Csortos Gyula, Kovács Károly, 84 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem