Szívszorító gyereksors, saját magukat alakító szereplők. Bollók Csaba filmje egyszerre örököse a Budapesti Iskolának és a Dogma mozgalomnak.

Miről szól?

A Déli Kárpátok bányavidékén, a Zsil völgyében él Iszka, egy tizenkét év körüli kislány, akit alkoholista szülei elhanyagolnak. Fémet gyűjt, ételt koldul, boltból lop, és gondoskodik a beteg kishúgáról, Rózsikáról. Egy nap a testvérével együtt elfogják és intézetbe viszik, de anyja később kihozza, mert szüksége van a pénzre, amit keres. Iszka az egyik, intézetben megismert kisfiúval megszökik otthonról, és elindul a tenger felé.

Mitől különleges?

A szegénységben, szülő nélkül felnövő gyerek a Twist Olivér óta az egyik leggyakoribb toposz, nemcsak az irodalomban, de a filmben is. Megannyi műfajban feldolgozható a keserédes komédiától (A kölyök, 1921) a drámán át (Valahol Európában, 1948) a kalandfilmig (A leleményes Hugo, 2011), de amennyire hálás a téma, annyira giccsveszélyes is. Az Iszka utazása is könnyen hatásvadásszá válhatna, de Bollók Csaba szikár történetvezetésének sikerült elkerülnie ezt a csapdát.

A rendező megközelítése dokumentarista, és ebben a hangnemben hangolja össze a professzionális színészeket (Csere Ágnes, Derzsi János, Marius Bodochi) azokkal a civil szereplőkkel, akik a saját életükhöz hasonló sorsokat jelenítenek meg a vásznon, többnyire saját környezetükben. A történetnek van egy klasszikus drámai íve, de nincsenek valódi csúcspontjai, minden, ami megtörténik Iszkával, a hétköznapok rutinjába van ágyazva. Sem a zene, sem a képi világ nem tolakodóan stilizált, de ettől a látszólagos szenvtelenségtől még megrázóbbak azok a gyereksorsok, amelyekkel a néző szembesül. 

Semmi olyat nem kellett eljátszania, ami korábban nem történt meg vele

Hogyan készült?

A rendező a kelet-európai régió rendszerváltás utáni, vadkapitalista állapotairól kezdte írni forgatókönyvét. A későbbi főszereplővel, Varga Máriával a Zsil-völgyében találkozott, miközben a kislány vashulladékot gyűjtött. Rózsikát egy iskolában fedezte fel – csak később tudta meg, hogy ő Mária húga. 

A forgatás megkezdése előtt a rendező és Csere Ágnes producer négy éven át jártak vissza anyagot gyűjteni, a gyerekek életének valós eseményeit feldolgozó forgatókönyv is ez idő alatt készült. A rendező elmondása szerint, a film záró jeleneteit leszámítva, semmi olyat nem kellett eljátszania Máriának, ami korábban nem történt meg vele. A kislány fesztelen jelenléte a kamera előtt részben az évek során kialakult bizalmi kapcsolatnak is köszönhető, az elemi erejű alakítást Jeremy Irons egy fesztiválon külön is "a világ színészeinek figyelmébe" ajánlotta. Bollók Csaba és Csere Ágnes szerették volna Máriát és Rózsikát örökbe fogadni, de a lányok végül visszamentek a szüleikhez – éppúgy, ahogy ez a filmben is történik.     

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben

Az Iszka utazása idehaza és külföldön is komoly sikert aratott, a 38. Magyar Filmszemlén a legjobb szerzői filmnek választották, megkapta a Diákzsűri Fődíját, és Czakó Judit vágó munkáját is elismerték. A világpremiert a Berlinalén tartották, ami után több mint 70 fesztiválra hívták meg az alkotást. Sok helyen nyert fődíjat, Reykjavikban az "Év Európai Felfedezettjének" választották, 2009-ben Magyarországot képviselte az Academy Awards "Legjobb Idegennyelvű Film" versenyében. 

Bollók Csaba rendezése beilleszthető a hetvenes évek dokumentum-játékfilmes hagyományába, az úgynevezett Budapesti Iskolába, mert ugyanúgy fikciós történetet mesél el a saját életüket, vagy ahhoz közeli szerepet alakító civil szereplők segítségével. Az Iszka utazása ugyanakkor a '95-ben indult dán filmes mozgalom, a Dogma szellemiségét is folytatja, kamerakezelésében, szabálytalanabb, de életszerű dramaturgiájának követésében. 

Egy emlékezetes jelenet  

Az Iszka utazása úgy nyers és életszerű, hogy akadnak benne stilizált, önmagukon túlmutató jelenetek is. Ilyen az a képsor is, ahol Iszka és diáktársai az intézet udvarán, padokon hasalva, pocsolyák fölött tanulnak úszni. Gózon Francisco operatőr szinte végig „kézből” forgatott, itt látható az egyetlen snitt, ahol a 35mm-es kamerát kocsizva (is) használja, amitől még álomszerűbb lesz a Temesvári Balázs atmoszférikus zenéjével kísért jelenet. 

Iszka utazása (Iska's Journey), színes magyar játékfilm, 2007, rendezte: Bollók Csaba, forgatókönyvíró: Bollók Csaba, operatőr: Gózon Francisco, szereplők: Varga Mária, Varga Rozália, Marian Ursache, Csere Ágnes, Marius Bodochi, Csonka Ibolya, Fodor Noémi, 93 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem