Egy öngyilkosság krónikája a régi idők Budapestjén. A szenvedélyes klasszikus Karády Katalinnal a főszerepben.

Miről szól?

Dr. Egry Iván revolverével öngyilkosságot követ el egy hotelszobában. Ezután visszatérünk a múltba, hogy megtudjuk, hogyan jutott el tettéig. A történet Ralben Edit nevű úrilánnyal való véletlen megismerkedésével kezdődik, akivel végzetes szerelmi viszonyba bonyolódnak. Iván szeretné feleségül venni Editet, de addig is egy titkos, budai bérleményben találkoznak. Az elővigyázatosságra azért van szükség, mert Edit Ahrenberg gróf jegyese. Bár a kedves és tisztességes Nagy Józsa megfelelő partner lehetne Iván számára, őt mégis fogva tartja a másik nő iránt érzett végzetes szenvedély. Iván nem tud választani az ismét felbukkanó Edit és Józsa között, és kilátástalanságában úgy dönt, eldobja magától életet.

Mitől különleges?

A film újszerű témaválasztása miatt nagy érdeklődést és sok vitát váltott ki a bemutatás idején. A jelenetek fülledt erotikája a maga nemében nagyon merész volt, a házasságon kívüli nemi élet és az öngyilkosság kérdései korábban nem jelenhettek meg így a vásznon. Az Actio Catholica mozgalom egyenesen „tömegeket mozgató, de lelkeket pusztító” alkotásnak titulálta a művet. A Halálos tavasz Karády Katalin első filmszerepe, és nagyban hozzájárult a színésznő későbbi legendájához. Karády ezentúl a végzet asszonya megtestesítője lesz, aki titokzatos vonzerejével és bús melódiáival filmbéli partnereit és a mozilátogatókat egyaránt képes magához láncolni. A mozgóképet külföldön is forgalmazták, azonban a mélyen katolikus olasz közönség számára az öngyilkosság helyett egy boldog véggel záródó verziót is forgattak.

Megismételhetetlen mozisiker 

Hogyan készült?

A film alapjául szolgáló 1922-es regényt Zilahy Lajos írta. Az eredeti történetet kortárs környezetbe helyező produkció az író Pegazus nevű filmvállalatánál készült, ő találta meg Karády Katalint a főszerepre. A filmet 1939 decemberében mutatták be, és nagy siker lett. Rendezője Kalmár László pontosan tudta, hogyan uralhatja a közönség figyelmét és érzelmeit. Karády mellett a korszak másik sztárja, Jávor Pál vállalta Iván szerepét. Az operatőr Makay Árpád, a zeneszerző Polgár Tibor, Zilahy állandó szakmai partnere, aki a zsidótörvények miatt később nem dolgozhatott, majd 1961-ben emigrált. Nevéhez a két világháború közötti időszak számos slágere fűződik. Az Ez lett a vesztünk című dal szövegét Nadányi Zoltán költő jegyezte.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az 1930-as évek népszerű műfaja, a vígjáték a következő évtizedre háttérbe szorult, és új zsáner vette át a vezető szerepet. A háború közelsége a komorabb hangvételű, egzisztenciálisan szorongó hősöket bemutató melodrámák térnyerésének kedvezett. Ezek a filmek megfelelően tükrözték a társadalom rossz közérzetét, történeteik mégis kikapcsolódást nyújtottak a nézőknek. Az irányzat legtipikusabb filmjeit a párhuzamosan futó francia és amerikai hullám mintájára magyar film noirnak nevezzük. A magyar noir filmekben a hasonló nyugati darabokhoz képest kevésbé fontos a bűnügyi téma, inkább a magánélti kérdéseken van a hangsúly. A forgatókönyvek nagyban építenek az ünnepelt sztárok személyiségére, akiknek kultuszát a média egész apparátusa erősíti. A Halálos tavasz a magyar film noir egyik kiemelkedő darabja.



Egy emlékezetes jelenet 

Edit és Iván titkos találkozója a budai lakásban. A szerelmesek évődnek, majd Iván leül a zongorához, és játszani kezdi az Ez lett a vesztünk című dalt. Edit a háta mögött táncolva és énekelve vetkőzik. Mire vége a számnak, ismét ruhában van, ám ekkor észreveszi, hogy a férfi hiába volt neki háttal, a zongorára támasztott mézeskalácsszív tükrében mindent látott. A jelenet fülledten izgalmas, a zene jól érzékelteti a mélyben dúló szenvedélyeket, így ez a kilátástalan szerelemről szóló történet egyik csúcspontja.

Halálos tavasz (Deadly Spring), fekete-fehér magyar játékfilm, 1939, rendezte: Kalmár László, forgatókönyvíró: Zilahy Lajos, operatőr: Makay Árpád, főszereplők: Jávor Pál, Karády Katalin, Szörényi Éva, Somlay Artúr, Tasnádi Ilona, Kamarás Gyula, 105 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ötletek pedagógusoknak:

Magyar film 1.0 – filmes tanóra

 

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem