Monori Lili és Ruttkai Éva feledhetetlen kettőse a hetvenes évek alapélményéről, a pangásról, és a várakozásról, hogy hátha majd egyszer jobb lesz.

Miről szól?

József, a tengerész hosszú útra indul. Édesanyja és felesége egyedül marad a lakásban. Egyenletes unalomban peregnek a napjaik: nyolc óra munka után este tévénézés, borozás. Mindketten szeretőt tartanak, hogy elviseljék szürke életüket. A szűk lakásban összezárt nők között sokáig gyülemlik, majd vulkánként tör ki a feszültség.

Mitől különleges?

A Ha megjön József a ’70-es évek egyik alapélményét ragadja meg: a pangást és a várakozást, hogy egyszer majd jobb lesz. Hogy egyszer majd megjön József. Kézdi-Kovács Zsolt filmje a korban merésznek számító direktséggel mutatta meg, milyen kilátástalan és egyhangú a munkások élete. Elmondása szerint rá akarta ébreszteni a nézőt, hogy „Magyarországon nem munkáshatalom van, hanem egy széteső, elidegenedett, elnyomorított munkásvilág”. Ezt azonban nem egy politikai parabolán, hanem egy lélektani drámán keresztül mutatta meg, amelyben két nő küzd, majd békül ki egymással és a sorsával.

Magánszféra nélkül élnek együtt egy szűk lakásban, ahol eltérő értékrendjük hamar ütközésbe kerül. A polgári, tisztes anyuka és a szabadosabb felfogású lány ütköztetését Kézdi-Kovács egy szereposztási bravúrral alapozta meg: az anyát Ruttkai Évával, egy régi kor sztárjával, a lányt pedig Monori Lilivel, az eszköztelenül játszó, saját magából dolgozó új generáció tehetséges színészével játszatta el. Eltérő játékstílusuk adja a film feszültségét. Mindketten egészen lecsupaszítják magukat a kamera előtt, nyers érzelmeik végig izgalmassá varázsolják az eseménynélküli filmet.

A ’70-es évek egyik alapélményét ragadja meg: a pangást és a várakozást (fotó: MNF)

Hogyan készült?

Kézdi-Kovács Zsolt Jancsó Miklós rendezőasszisztenseként kezdte pályáját. Első filmjeit még a hosszú snittes jancsói stílus jellemezte. A locsolókocsi című Mándy Iván-adaptáció sikere után a filmfőigazgatóság egy filmet rendelt tőle a munkásosztályról: ez lett a Ha megjön József. Kézdi-Kovács saját, Apokrif című novelláját vette kiindulópontnak, egy kifordított Szűz Mária-történetet, amelyben elmondása szerint József nincs jelen, Mária nem szűz, hanem elvetél egy vasúti kocsiban, így Jézus sem születik meg. Mária alakját egyébként a bejárónőjükről mintázta.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?


A vezetőség tetszését nem nyerte el a film, amit a magyar kritika is lehúzott. Nem díjazták, hogy a film a munkásélet kilátástalanságáról beszél, és megmutat elhallgatott jelenségeket, például a Duna-parton szipuzó munkásokat. (A jelenetet jelentősen megvágták a cenzorok.) A Ha megjön Józsefet az mentette meg, hogy a hyčresi filmfesztivál zsűrije – élén Isabelle Huppert-rel – beleszeretett a filmbe, és a hyčresi nagydíj után Franciaországban moziforgalmazásba került. Sikerét ezután itthon is el kellett ismerniük.
A Ha megjön József fontos helyet foglal el a rendező pályáján, Kézdi-Kovács Zsolt ekkor hagyta el végleg a hosszúsnittes jancsói stílust. Egyszerű, precíz állóképekkel dolgozott, a kamerát csak akkor mozgatta, ha muszáj volt, amivel tökéletesen visszatükrözte a munkások életének változatlanságát. Stílusára ekkoriban Bergman lélektani drámái és Bresson minimalizmusa hatott, operatőrével, Kende Jánossal a Zsebtolvaj és a Vétlen Balthazár című Bresson-filmek nézésével hangolódtak a forgatásra.

Egy emlékezetes jelenet 

Anyuka munkába megy, a feleség még otthon marad. Már lóg a munkából, de az anyósa még nem tudja. Pakolgat, és felrak egy Koncz Zsuzs-lemezt. Kitör rajta az eufória, táncol, énekel, majd elkomorul: boldogsága két másodpercig tart csupán. Hangulatingadozásában ott lapul a két érzelmi véglet, amik között hánykolódik, a dalszöveg pedig szépen kommentálja az életét: „Virág sincsen, te sem vagy már, / Miért hagytuk, hogy így legyen?”

Ha megjön József (When Joseph Returns), színes magyar játékfilm, 1975, rendezte: Kézdi-Kovács Zsolt, forgatókönyvíró: Kézdi-Kovács Zsolt, operatőr: Kende János, főszereplők: Ruttkai Éva, Monori Lili, Pogány György, Koncz Gábor, Bujtor István, Molnár Tibor, 85 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem