Sára Sándor első rendezése a kor nagy tabutémáiról: az internálásokról, a téeszesítésről, a cigányok helyzetéről, egy filmrendezőnek készülő diák szemszögéből.

Miről szól?

Pásztor Balázs vasutas édesapját egy jelentéktelen kihágás miatt az 50-es éekben internálják, őt pedig „politikai okok” miatt nem veszik fel az egyetemre. A filmrendezőnek készülő fiú földmérőnek áll, és egy görög partizánnal, Iliásszal, valamint gyönyörű feleségével tanyaközpontot kezd építeni. A parasztok rajtuk kérik számon az állam hamis ígéreteit, idealista elhivatottságuk hamar tragédiába fullad. Balázs később a cigányok sanyarú sorsába is bepillant, és a szocializmust illető kétségei tovább erősödnek.

Mitől különleges?

A legendás operatőr, Sára Sándor első rendezésében merészen nekimegy a hatvanas évek tabutémáinak. A Feldobott kő három fejezetre különül, mindegyik egy-egy olyan égető kérdést boncol, amiről a hatvanas években mélyen hallgat a magyar társadalom. Az elsőben a jogtalan internálások és a veréssel kicsikart kényszervallomások sejlenek fel, a második az erőszakos téeszesítést, vagyis a parasztok földjeinek állami kisajátítását feszegeti. Sára egy frappáns filmnyelvi trükkel, a földmérő lencséjén keresztül feje tetejére állítva láttatja a paraszti életet, arra utalva, hogy az a világ, amelyben a munkások és parasztok nevében uralkodó rezsim épp a munkásokat és parasztokat zsákmányolja ki és fosztja meg a földjétől, teljesen kifordult a sarkaiból. Sára Rajk László kirakatperét is a Rákosi-diktatúra fejére olvassa, de a parasztság előítéleteit – a göröggel szembeni, erőszakba forduló gyűlöletet – sem kendőzi el. Érzékenysége a szerencsétlenebb sorsú társadalmi rétegek iránt a harmadik fejezetben érik dühös vádbeszéddé, amikor a mélyszegénységben élő cigányokat tetvetlenítés címszó alatt kopaszra borotválják.

Sára Sándor első rendezésében merészen nekimegy a hatvanas évek tabutémáinak (fotó: Lugossy István)

Hogyan készült?

Sára Sándor saját életéből merített ihletet a történethez: falusi jegyző édesapját az 50-es években háromszor internálták, Sárát ezért nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, és egy évig földmérőként dolgozott. Közben bejárta az egész országot, megismerte a különböző néprétegek problémáit. Pályáját operatőrként kezdte, a legtehetségesebb fiatal rendezőkkel, Gaál Istvánnal (Sodrásban), Szabó Istvánnal (Apa), Kósa Ferenccel (Tízezer nap) dolgozott, de úgy érezte, a saját történetét neki kell rendezőként filmre vinnie. Később történelmi filmjeivel (80 huszár) és tabutémákat feszegető dokumentumfilmjeivel (például a 2. magyar hadsereg doni katasztrófáját feldolgozó Krónikával) szerzett soha nem múló érdemeket.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Feldobott kő egy évig dobozban maradt, mert nem engedték vetíteni, amíg nem forgattak hozzá egy kerettörténetet, amelyben a főhőst immár rendezőként látjuk viszont. Sára úgy érezte, a cenzúra gyengítette a történetet, mert azt sugallta, hogy amit Rákosiék az 50-es években tiltottak, azt a 60-asban, Kádár alatt már engedték. De maga a kerettörténet is indulatos vádirat: Balázs filmesként a téeszesítés egyik áldozatának, a görög halálának állít emléket, és ideológiai változtatás nélkül vágja arcunkba az igazságot. A kész filmet a Csillagosok, katonákkal együtt beválogatták az 1968-as cannes-i fesztivál versenyprogramjába, ami a párizsi diáklázadások miatt félbe maradt. Jancsó Miklós filmjét még levetítették, Sáráét már nem, akit az kárpótolhatott, hogy Magyarország a Feldobott követ nevezte egy évvel később az Oscarra.


Egy emlékezetes jelenet

Orvosok tetvetlenítik a cigányokat. Sára közelről ismerte a cigányság helyzetét, hiszen első rövid-dokumentumfilmjét, a mellbevágó erejű Cigányokat (1962) is róluk forgatta. A kopaszra nyírt emberek megalázott tekintetébe a rendező-operatőr megfogalmazta mindazt, amit az ember életébe erőszakosan beavatkozó hatalomról gondolt. 

Feldobott kő (The Upthrown Stone), fekete-fehér magyar játékfilm, 1968, rendező-operatőr: Sára Sándor, forgatókönyvíró: Kósa Ferenc, Csoóri Sándor, Sára Sándor, főszereplők: Balázsovits Lajos, Todor Todorov, Nagyezsda Kazaszjan, Pásztor János, Berek Kati, Bánhidi László, 84 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ötletek diákoknak:

Sára Sándor nyomában – filmes kvíz

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem