A bűntudat és a remény filmje, az örök újrakezdés megrendítő erejű látomása. Szőts István második és egyben utolsó nagyjátékfilmje a magyar modernizmus fontos előfutára.

Miről szól?

Dúl az első világháború. A férfiak az orosz fronton, az alföldi falu földjein nők és öregek dolgoznak. A hadifogságból hazaszökött Ferenc a szomszédnál találja a kisfiát. Felesége halála után katonatársa családja vette magához a gyereket. A férfi rossz híreket hoz, Rókus még Szibériában meghalt. Ferenc idővel közel kerül az özvegyhez. Összeházasodnak, de a múlt árnyai fenyegetik a boldogságukat.

Mitől különleges?

Az Ének a búzamezőkről a bűntudat és a remény filmje. Szőts István az Emberek a havason után ismét a természettel szoros kapcsolatban élő emberekről mesél. A vad hegyi fenyvesek helyett a végtelen síkon vagyunk, de a táj most is önálló kulcsszereplője az eseményeknek. A magyar parasztember elválaszthatatlan a földtől és kenyértől, a szereplők egyéni sorsai az élet kozmikus körforgásában oldódnak fel. A horizontálisan elnyúló természeti tér időtlen keretbe foglalja és végigkíséri a kibontakozó tragédiát.

A film realisztikus környezet- és emberábrázolását valami földön túli, mágikus hangulat itatja át. Hegyi Barnabás és Makay Árpád operatőrök csodálatos képei, a vágó Morell Mihály meglepő társításai nagyban hozzájárulnak a film utánozhatatlan víziójához. Szőts István filmje aktuális volt a készítésekor és aktuális ma is. A háború tovagyűrűző, mindent mérgező szörnyűsége és az újrakezdés lehetősége soha el nem avuló egyetemes kérdések, a lelkiismeret működése örök. Az Ének a búzamezőkről súlyos pszichológiai drámaként, izgalmas szerzői filmként és látomásos népballadaként nézve is maradandó élmény.

Aktuális volt a készítésekor és aktuális ma is (fotó: MNF)

Hogyan készült?

A forgatókönyv Móra Ferenc azonos című regényéből készült. A filmterv csak nagy nehézségek után, számos kompromisszum árán kaphatott zöld utat. Először a Horthy-rendszer ítélte túlságosan baloldalinak, később reakciósnak, pacifistának bélyegezték. Szőts István következetesen képviselt alkotói függetlenségét egyik politikai rendszer sem tolerálta.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A legenda szerint Rákosi Mátyás rögtön a búzaszentelő nyitójelenet alatt tüntetőleg elhagyta a vetítést. A megszilárduló cenzúra a filmet a vélt vallásossága miatt azonnal betiltotta. A kizárólagos hatalomra törő kommunista párt e szigorú döntésével egyértelmű példát akart statuálni. A kultúrpolitika tudatosan háttérbe szorította a rendezőt, aki később elhagyta az országot. Két remekműve után nem készített több játékfilmet.

Az Ének a búzamezőkről első ismert nyilvános vetítése 1968-ban volt, de a szélesebb közönség csak a rendszerváltás után láthatta. Bár a mű sokáig dobozban volt, mégsem tűnt el a magyar filmtörténetből. A mű stílusa, a táj újszerű használata hatást gyakoroltak a magyar modernizmusra, de Szőts látásmódja a mai napig iránymutató.




Egy emlékezetes jelenet 


Ferenc nem akar tovább hallgatni. Elmeséli a feleségének, mi történt Szibériában. A kínzó emlékek előtörését Szőts erőteljes vizuális megoldásokkal és balladisztikus sűrítéssel érzékelteti. A fény és árnyék kontrasztja, a szokatlan beállítások, a közeli arcok a némafilmes hagyományokig nyúlnak vissza. A vágás gyors ritmusa, a váratlan váltások a szereplők zaklatottságát hangsúlyozzák. Az érzelmileg telített képsorok intenzitása lenyűgöző. 

Ének a búzemezőkről (Song of the Cornfields) fekete-fehér magyar játékfilm, 1947, rendezte: Szőts István, forgatókönyvíró: Szőts István, operatőr Makay Árpád, Hegyi Barnabás, főszereplők: Szellay Alice, Görbe János, Simon Marcsa, Danis Jenő, Bihari József, Bánhidi László, 90 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem