Egy anya elhagyja gyermekét és férjét, mert nem tud ellenállni a színpad vonzásának. A kolozsvári némafilmgyártás gyöngyszeme Berky Lilivel a főszerepben.

Miről szól?

A szépséges Gitta boldogan él földbirtokos férjével és kisfiával, Miklóssal. Korábban sikeres színésznő volt, és még mindig vágyik a színpad után. Egy napon Vándori, a züllött és kalandor színész, rábeszéli, hogy szökjenek meg együtt, és folytassa a karrierjét. Oroszországba mennek, ahol Vándori elkártyázza a nő ékszereit és pénzét, és ha kell, őt magát is felteszi tétnek. A színésznőnek végül egy orosz ezredes segítségével sikerül megszökni, de otthon rossz hírek fogadják: férje már rég belehalt a távozása miatt érzett bánatba, Miklós hollétéről pedig senki nem tud. Egy orfeumban kezd dolgozni, azonban Vándori hamarosan itt is feltűnik. Ezúttal Gitta egyik rajongóját szeretné kirabolni. Ráveszi a nőt, hogy fogadja a szerelmes ifjút, aki hamarosan rájön, hogy az a saját, rég nem látott fia. Hogy megmentse a gyermekét a ház előtt várakozó támadótól, ő hagyja el az épületet férfiruhában. Az ajtón kilépő alakot Vándori összetéveszti a kiszemelt áldozattal, egy zsákba kötözi, majd a folyóba dobja. A fuldoklót még a rendőrökkel érkező Miklós sem tudja megmenteni.

Mitől különleges?

Bár Magyarországon már a némafilm idejében is fontos volt a mozgóképgyártás, ezeknek a műveknek a jelentős része elveszett. A történelem viharai, a nyersanyag sérülékenysége, valamint az állandó gyűjtő- és őrzőhely hiánya miatt a korszak produkcióinak alig 10%-a maradt fenn, így minden felbukkanó film igazi kincs. Az utolsó éjszaka töredékes, virazsírozással színezett kópiáját 1997-ben fedezték fel a berlini Bundesarchiv gyűjteményében, és csak alapos kutatás során, elsősorban a korabeli sajtóban megjelent cikkek segítségével sikerült beazonosítani. Az anyagot a következő években restaurálták, hogy a lehető legjobb állapotban maradjon meg az utókornak. Mivel a megtalált példány sérült és hiányos volt, a Filmarchívum munkatársai néhány helyen szöveges leírásokat illesztettek a cselekménybe, melyekben összefoglalták az elpusztult részek tartalmát. A helyreállított változatot 2002-ben mutatták be először nemzetközi közönség előtt a pordenonei némafilmfesztiválon.

Hogyan készült?

A film premierjét 1917. november 30-án tartották a kolozsvári Színkör-mozgóban, de később az egész országban és külföldön is forgalmazták. Janovics Jenő (1872–1945) 1917-ben eladta a Corvin filmgyárat a Budapesten dolgozó Korda Sándornak és Pásztory M. Miklósnak, ő maga pedig a Transsylvania néven megalakuló filmgyártó és filmkölcsönző vállalattal Kolozsváron folytatta a munkát. Itt készült Az utolsó éjszaka is Sas Ede írása alapján.

A világháborús viszonyokra több ponton reflektáló film operatőre az a Fekete László volt, akinek neve ma elsősorban az általa alapított Fotofilm nevű cég gazdag, erdélyi témájú fotóhagyatéka miatt ismert. A Gittát játszó színésznő, Berky Lili, a magyar színjátszás ünnepelt csillaga, aki később a hangosfilm korában is vállalt szerepeket. Az utolsó éjszakát a fennmaradt cenzúrairatok szerint 1921-ben betiltották.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A kolozsvári némafilmgyártásnak komoly szerepe volt a korai magyar filmtörténetben. A város fontos kulturális és kreatív központnak számított, az itt készülő filmek színvonala a korszak nemzetközi mezőnyében is kiemelkedett. A sort az 1913-ban bemutatott és világsikerré vált Sárga csikó című film nyitott meg, és az ipar ettől kezdve 1918-ig volt a csúcson. A kolozsvári filmek kifejezetten művészi igénnyel készültek, jellemzően klasszikus irodalmi művek alapján. A munkát elsősorban Janovics Jenő, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója szervezte, de dolgozott itt Garas Márton és a később világhírűvé váló Korda Sándor és Kertész Mihály is. A színészek közül kiemelkedett Az utolsó éjszakában is játszó Berky Lili és Fekete Mihály, valamint Jászai Mari, Márkus Emília, Beregi Oszkár és Várkonyi Mihály.



Egy emlékezetes jelenet 

Gitta fogadja a fiatal rajongóját az otthonában. Kezdetben mindketten feszültek, de a vacsora és a pezsgő lassan feloldja a hangulatot. Egyre többet isznak, majd egymás karjaiba omlanak. A színésznő váratlanul felfedez egy amulettet a férfi nyakában, melyben egy fénykép őt, néhai férjét és a kis Miklóst ábrázolja. Gitta ráébred, hogy a szerelmes ifjú nem más, mint a saját fia, és elmeséli neki az egész történetét. Anya és fia a legnagyobb boldogságban találnak egymásra, miközben a bűntényre készülő Vándori a ház előtt várakozik. Gitta férfiruhát ölt, és azzal búcsúzik Miklóstól, hogy most megpróbálja jóvá tenni a korábbi bűneit. A drámai jelenetben a Berky Lili és Lengyel Vilmos által megformált karakterek számtalan érzelmi állapotot járnak meg a feszültségtől a vonzalmon át az aggodalomig. A néző jól megfigyelheti a némafilmes színészek eszköztárának sokszínűségét, különösen Berky Lili játékának finom megoldásait.

Az utolsó éjszaka (The Last Night) virazsírozott magyar játékfilm, 1917, rendezte: Janovics Jenő, forgatókönyvíró: Janovics Jenő, operatőr: Fekete László, főszereplők: Berky Lili, Nagy Adorján, Lengyel Vilmos, Fekete Mihály, Szakács Arnold, Hetényi Elemér

A film adatlapja a Filmkeresőn

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem