Szerző: Soós Tamás

Találatok száma: 44

Rendezés:

Saul fia Nemes-Jeles László Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas, filmtörténeti jelentőségű mesterműve, amely újradefiniálta a holokausztfilm műfaját, és sokak szerint megnyitotta a magyar film újabb aranykorát.
Anyám és más futóbolondok a családból Ironikus családregény a 20. század magyar sorsfordulóiról, és egy asszonyról, aki derűs iróniával igyekezett kimaradni a történelemből. Főszerepben a 100 éves Danuta Szaflarska.
Csak a szél Fliegauf Bence Berlinben is díjazott művészfilmje a 2008-2009-es cigánygyilkosságokról.
Torzók A magyar Twist Olivér nyomasztó meséje a Kádár-kori nevelőintézetekről.
Werckmeister harmóniák Tarr Béla és Krasznahorkai László fő műve a Sátántangó és a Kárhozat mellett. Létfilozófia, apokalipszis és egy szent bolond kálváriája.
Nincsen nekem vágyam semmi Mundruczó Kornél első rendezése, egyben a kevés magyar melegfilm egyike, amely kendőzetlenül mutatja be a fiúprostituáltak világát.
A napfény íze Az Oscar-díjas Szabó István nagy ívű, hollywoodi sztárokat is szerepeltető eposza a 20. századi magyar történelemről.
Woyzeck Szász János sajátos Büchner-adaptációja, amely főszereplőjét, Kovács Lajost egyenesen a Radiohead klipjébe katapultálta.
Árnyék a havon Janisch Attila fekete-fehér, egzisztencialista thrillerében Tarr Béla találkozik Hitchcock és Dosztojevszkij szellemével.
Meteo A magyar Szárnyas fejvadász nemcsak a szocialista rendszer összeomlását, de a közelgő klímakatasztrófát is ijesztő pontossággal jósolta meg.
Eldorádó A rendszerváltás emblematikus filmje, Bereményi Géza önéletrajzi remekműve, amely a mindenkori rendszerváltozásokkal járó értékvesztésről mesél.
Szamárköhögés Az 1956-os forradalom a gyerekek szemén keresztül, Woody Allen-i humorral elmesélve.
Én is jártam Isonzónál A Gulyás testvérek dokumentumfilmje feleleveníti, hogyan élték meg a magyar katonák az első világháború poklát, és hogyan lettek később számkivetettek saját hazájukban.
Szirmok, virágok, koszorúk Lugossy László filmje úgy beszél 1848-ról, hogy az 1956-ra is érthető, és a levert forradalmak után felmerülő erkölcsi dilemmákat taglalja nagy drámai erővel.
Jób lázadása A vészkorszak egy kisfiú és egy gyermektelen zsidó házaspár szemszögéből. Egyszerű, tiszta, emberséges film a zsidó kultúráról, amit a holokauszt elpusztított.
Megáll az idő Gothár Péter és Bereményi Géza kultuszfilmje. 1956, Coca Cola, házibuli, még a szar is le van szarva, le a csecsemőkkel, éljenek a csajok!
Egymásra nézve Makk Károly melodrámája volt az első magyar film, ami pozitívan mutatta be az azonos neműek szerelmét.
Mephisto Szabó István eposza a hatalommal megalkuvó színészről, amely a magyar filmek közül elsőként nyerte meg a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.
Bizalom Szabó István kevésbé ismert, talán legintimebb filmje, melynek lélekábrázolása bergmani mélységekig hatol.
BUÉK! Ha valaki arra kíváncsi, milyen volt a hetvenes években Magyarországon élni, a BUÉK!-ot érdemes megnéznie. Szomorú humorú, nemzedéki közérzetfilm a Kádár-kori pangásról.
Angi Vera Szívsajdító szerelmesfilm a kommunizmus személyiségtorzító hatásáról.
Fagyöngyök Ember Judit, a legbetiltottabb magyar filmrendező dokumentum-játékfilmje, amelyben mély emberismerettel ábrázolja a női sorsot.
Küldetés Balczó András, minden idők egyik legsikeresebb öttusázójának portréfilmje.
Meddig él az ember? 1-2. Lírai pillanatfelvétel egy nyugdíjazott munkás és egy nagy terveket szövögető fiatal életéről.
Az ötödik pecsét A mindenkori hatalom elnyomásában is az erkölcsöt választó kisemberek döbbenetes erejű példázata.
Szépek és bolondok „A legjobb Mándy Iván-film, amit nem Mándy Iván írt.” Szász Péter szomorú vígjátéka a szocializmusban ittragadt kisemberek hiábavaló kitartásáról mesél Kállai Ferenccel és Bodrogi Gyulával a főszerepekben.
Déryné, hol van? Maár Gyula és Törőcsik Mari líraian szép filmje a színészsorsról, Pilinszky János forgatókönyvéből, Cseh Tamás gitárjátékával, Koltai Lajos lebegős képeivel.
Ha megjön József Monori Lili és Ruttkai Éva feledhetetlen kettőse a hetvenes évek alapélményéről, a pangásról, és a várakozásról, hogy hátha majd egyszer jobb lesz.
Nászutak Kisfilm a „digózásról” - arról a hatvanas-hetvenes években divatos jelenségről, amikor fiatal lányok márkás nyugati cuccok és a házasság reményében szedtek fel olasz turistákat.
Sziget a szárazföldön Egy agglegény és egy magányos ápolónő félresikerült randija a kapcsolatteremtés nehézségeiről mesél.
Kelj fel és járj! Zolnay Pál filmkölteménye egy kórházi elfekvőben közvetlen közelről néz bele a halál szemébe.
Feldobott kő Sára Sándor első rendezése a kor nagy tabutémáiról: az internálásokról, a téeszesítésről, a cigányok helyzetéről, egy filmrendezőnek készülő diák szemszögéből.
Hosszú futásodra mindig számíthatunk A szocializmus abszurd látlelete, amely egy hosszútávfutás ürügyén leplezi le a rendszer groteszk nevetségességét.
Hogy szaladnak a fák… Zolnay Pál költői szépségű filmje az elnéptelenedő falvakról és a múltjához visszataláló fiatalságról.
Tízezer nap A Húsz óra mellett a másik nagy, költői filmeposzunk a magyar parasztság életéről, amely 30 évet és három nagy történelmi sorsfordulót, a világháborút, 1956-ot és a téeszesítést öleli fel.
A tizedes meg a többiek „Az oroszok már a spájzban vannak!” Keleti Márton kultikus vígjátéka, melynek szállóigéi beépültek a köznyelvbe.
Húsz óra Fábri Zoltán modernista, időbontásos remekműve a magyar paraszti sors keserű, megrázó tablója.
Sodrásban A magyar új hullám nyitófilmje a hatvanas évek fiatal értelmiségéről, akik nemcsak a Tiszában eltűnt társukat, de a helyüket is keresik a változó világban.
Éva A 5116. Az első magyar holokauszt-dokumentumfilmben Josef Mengele ikerkísérleteinek egyik alanya keresi a szüleit Magyarországon.
Vasvirág Óbudai szerelmesfilm a munkanélküli kelmefestőről és a hetyke mosodáslányról, a lírai realizmus csodaszép alkotása, amelyben lobog a szolidaritás a szegények iránt.
Éjfélkor Az első magyar film '56-ról, amely máig aktuálisan feszegeti a menni vagy maradni kérdését.
Hannibál tanár úr Nyúl Béla örökérvényű küzdelme, a politikával, a befolyásolható tömegekkel és a demagógia ámokfutásával. Fábri Zoltán klasszikusa máig érvényes parabola arról, hogy az értelmiségnek meg kell halnia, ha nem mond többé igazat.
Körhinta A téeszesítés alatt zajló Rómeó és Júlia-történet, amely filmsztárt faragott Törőcsik Mariból, és visszarakta Magyarországot a nemzetközi filmművészet térképére.
Pergőtűz I–V. Sára Sándor dokumentumfilmje a második világháborús doni katasztrófa tabudöntő krónikája.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem