Nagyi projekt
A három egyetemista fiú a fiatalok nyelvén faggatja ki nagymamáit és a 20. századi történelmet.
Saul fia
Nemes Jeles László Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas, filmtörténeti jelentőségű mesterműve, amely újradefiniálta a holokausztfilm műfaját, és sokak szerint megnyitotta a magyar film újabb aranykorát.
Anyám és más futóbolondok a családból
Ironikus családregény a 20. század magyar sorsfordulóiról, és egy asszonyról, aki derűs iróniával igyekezett kimaradni a történelemből.
Csak a szél
Fliegauf Bence Berlinben is díjazott művészfilmje a 2008-2009-es cigánygyilkosságokról.
Balkán bajnok
Egy rendszerváltó magyar drámai erejű portréja, amely a román-magyar együttélés nehézségeinek, az örökké hordozott sérelmeknek izgalmas lenyomatává válik.
Torzók
A magyar Twist Olivér nyomasztó meséje a Kádár-kori nevelőintézetekről.
Werckmeister harmóniák
Tarr Béla és Krasznahorkai László fő műve a Sátántangó és a Kárhozat mellett. Létfilozófia, apokalipszis és egy szent bolond kálváriája.
Nincsen nekem vágyam semmi
Mundruczó Kornél első rendezése, egyben a kevés magyar melegfilm egyike, amely kendőzetlenül mutatja be a fiúprostituáltak világát.
A napfény íze
Az Oscar-díjas Szabó István nagy ívű, hollywoodi sztárokat is szerepeltető eposza a huszadik századi magyar történelemről.
Woyzeck
Szász János sajátos Büchner-adaptációja, amely főszereplőjét, Kovács Lajost egyenesen a Radiohead klipjébe katapultálta.
Az Apokalipszis gyermekei I–II.
A rendszerváltás után meginduló kelet-európai népvándorlás története, amikor egy pillanatra úgy tűnt, hogy Budapest a keletiek és a nyugatiak számára is a legélhetőbb város lesz.
Egyszer volt, hol nem volt
Böszörményi Zsuzsa diák-Oscar-díjas dokumentumfilmje két magányos ember, egy egyedül élő nagymama és egy elhagyott lány egymásra találásának megható története.
Árnyék a havon
Janisch Attila fekete-fehér, egzisztencialista thrillerében Tarr Béla találkozik Hitchcock és Dosztojevszkij szellemével.
Meteo
A magyar Szárnyas fejvadász nemcsak a szocialista rendszer összeomlását, de a közelgő klímakatasztrófát is ijesztő pontossággal jósolta meg.
Eldorádó
A rendszerváltás emblematikus filmje, Bereményi Géza önéletrajzi remekműve, amely a mindenkori rendszerváltozásokkal járó értékvesztésről mesél.
Szamárköhögés
Az 1956-os forradalom a gyerekek szemén keresztül, Woody Allen-i humorral elmesélve.
Én is jártam Isonzónál
A Gulyás testvérek dokumentumfilmje feleleveníti, hogyan élték meg a magyar katonák az első világháború poklát, és hogyan lettek később számkivetettek saját hazájukban.
Szirmok, virágok, koszorúk
Lugossy László filmje úgy beszél 1848-ról, hogy az 1956-ra is érthető, és a levert forradalmak után felmerülő erkölcsi dilemmákat taglalja nagy drámai erővel.
Jób lázadása
A vészkorszak egy kisfiú és egy gyermektelen zsidó házaspár szemszögéből. Egyszerű, tiszta, emberséges film a zsidó kultúráról, amit a holokauszt elpusztított.
Megáll az idő
Gothár Péter és Bereményi Géza kultuszfilmje. 1956, Coca Cola, házibuli, még a szar is le van szarva, le a csecsemőkkel, éljenek a csajok!
Egymásra nézve
Makk Károly melodrámája volt az első magyar film, ami pozitívan mutatta be az azonos neműek szerelmét.
Mephisto
Szabó István eposza a hatalommal megalkuvó színészről, amely a magyar filmek közül elsőként nyerte meg a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.
Bizalom
Szabó István kevésbé ismert, talán legintimebb filmje, melynek lélekábrázolása bergmani mélységekig hatol.
BUÉK!
Ha valaki arra kíváncsi, milyen volt a hetvenes években Magyarországon élni, a BUÉK!-ot érdemes megnéznie. Szomorú humorú, nemzedéki közérzetfilm a Kádár-kori pangásról.
Angi Vera
Szívsajdító szerelmesfilm a kommunizmus személyiségtorzító hatásáról.
Fagyöngyök
A betiltott magyar filmek csúcstartójának dokumentum-játékfilmje, amelyben mély emberismerettel ábrázolja a női sorsot.
Küldetés
Balczó András, minden idők egyik legsikeresebb öttusázójának portréfilmje.
Meddig él az ember? 1-2.
Lírai pillanatfelvétel egy nyugdíjazott munkás és egy nagy terveket szövögető fiatal életéről.
Az ötödik pecsét
A mindenkori hatalom elnyomásában is az erkölcsöt választó kisemberek döbbenetes erejű példázata.
Szépek és bolondok
„A legjobb Mándy Iván-film, amit nem Mándy Iván írt.” Szász Péter szomorú vígjátéka a szocializmusban ittragadt kisemberek hiábavaló kitartásáról mesél Kállai Ferenccel és Bodrogi Gyulával a főszerepekben.
Déryné, hol van?
Maár Gyula és Törőcsik Mari líraian szép filmje a színészsorsról, Pilinszky János forgatókönyvéből, Cseh Tamás gitárjátékával, Koltai Lajos lebegős képeivel.
Ha megjön József
Monori Lili és Ruttkai Éva feledhetetlen kettőse a hetvenes évek alapélményéről, a pangásról, és a várakozásról, hogy hátha majd egyszer jobb lesz.
A határozat
A legbetiltottabb magyar filmrendezők, Ember Judit és Gazdag Gyula remekműve leleplezi a szocializmus diktatórikus működését.
Archaikus torzó
Portréfilm egy testépítőről, aki igyekszik átültetni a mindennapokba a régi filozófusok eszméit. Edz, olvas, és egészségesen étkezik, de közben örök magányra ítéli önmagát.
Nászutak
Kisfilm a „digózásról” – arról a hatvanas-hetvenes években divatos jelenségről, amikor fiatal lányok márkás nyugati cuccok és házasság reményében szedtek fel olasz turistákat.
Sziget a szárazföldön
Egy lakáscsere, a háttérben egy magára maradt idős asszony drámájával – a Mándy novellák szürrealisztikus, lebegő stílusában.
Kelj fel és járj!
Zolnay Pál filmkölteménye egy kórházi elfekvőben közvetlen közelről néz a halál szemébe.
Feldobott kő
Sára Sándor első rendezése a kor nagy tabutémáiról: az internálásokról, a téeszesítésről, a cigányok helyzetéről, egy filmrendezőnek készülő diák szemszögéből.
Hosszú futásodra mindig számíthatunk
A szocializmus abszurd látlelete, amely egy hosszútávfutás ürügyén leplezi le a rendszer groteszk nevetségességét.
...hogy szaladnak a fák!
Zolnay Pál költői szépségű filmje az elnéptelenedő falvakról és a múltjához visszataláló fiatalságról.
Tízezer nap
A Húsz óra mellett a másik nagy, költői filmeposzunk a magyar parasztság életéről, amely 30 évet és három nagy történelmi sorsfordulót, a világháborút, 1956-ot és a téeszesítést öleli fel.
A tizedes meg a többiek
„Az oroszok már a spájzban vannak!” Keleti Márton kultikus vígjátéka, melynek szállóigéi beépültek a köznyelvbe.
Húsz óra
Fábri Zoltán modernista, időbontásos remekműve a magyar paraszti sors keserű, megrázó tablója.
58 másodperc
Gyarmathy Lívia diplomafilmje a versenyúszók világába kalauzol, és azt örökíti meg, mi játszódik le verseny közben egy sportoló fejében.
Sodrásban
A magyar új hullám nyitófilmje a hatvanas évek fiatal értelmiségéről, akik nemcsak a Tiszában eltűnt társukat, de a helyüket is keresik a változó világban.
Vasvirág
Óbudai szerelmesfilm a munkanélküli kelmefestőről és a hetyke mosodáslányról, a lírai realizmus csodaszép alkotása, amelyben lobog a szolidaritás a szegények iránt.
Éjfélkor
Az első magyar film '56-ról, amely máig aktuálisan feszegeti a menni vagy maradni kérdését.
Hannibál tanár úr
Nyúl Béla örökérvényű küzdelme a politikával, a befolyásolható tömegekkel és a demagógia ámokfutásával. Fábri Zoltán klasszikusa máig érvényes parabola arról, hogy az értelmiségnek meg kell halnia, ha nem mond többé igazat.
Körhinta
A téeszesítés alatt zajló Rómeó és Júlia-történet, amely filmsztárt faragott Törőcsik Mariból, és visszatette Magyarországot a nemzetközi filmművészet térképére.
Ez a weboldal sütiket használ
Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.
Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.
