1918. augusztus 27. - szeptember 2. Különös sorsok
Az Est filmhíradó második kiadása jól mutatja, hogyan formálódtak a műfaj szabályai az idők során. Ezen a héten egy cseppet sem szokványos politikai tudósítást, két meglehetősen bizarr bulvárhírt, és egy izgalmas sporthírt nézhetünk meg a 100 éves anyagból.
1918. szeptember 3-9. Fő az egészség!
100 éve, az első világháború végén az egészség és az általános jólét kérdése különösen fontossá vált a közbeszédben, így a filmhíradókban is.
1918. szeptember 17-23. Mozgalmas hét volt a 100 évvel ezelőtti
1918 szeptember közepén elsősorban a háború végóráit élő, kimerült és meggyötört hátországot örökíti meg a filmhíradó. A fő helyszín most is Budapest, bár a korábbi kiadásban már megismert német újságíró delegációt kísérve ezúttal Esztergomba és a Tátrába is eljutunk.
1918. szeptember 24-30. Gyenge és színvonaltalan játék az Üllői úton
A hét híranyagában a legérdekesebb a Gellért Fürdő megnyitásáról szóló történeti jelentőségű archív felvétel, de látunk itt szoboravatást, találkozunk a királyi család egyik tagjával és két akkor népszerű színésszel is.
1918. október 8-14. Vihar előtti csend
Az Est filmriportjai 1918 októberében ritkulni kezdenek, már nem minden héten kerül új kiadás a moziba, és mintha a riportok témája sem akarná már visszaadni azt a feszültséget, ami pedig az akkori mindennapokat jellemezte.
1918. október 22-28. Kezdődik a forradalom!
100 éve az őszirózsás forradalom előestéjén a politikusok jövés-menése, az ünnepi beszédek, a tömegrendezvények látványos hangulata olyan anyagot szolgáltattak az operatőröknek, amiért a mozik közönsége később nagyon hálás volt.
1918. november 12-18. Az első magyar köztársaság
1918. november 13-án Linder Béla, a Károlyi-kormány tárcanélküli minisztere, és a balkáni antant csapatok képviselői aláírták a belgrádi katonai konvenciót.
1918. december 10-16. A főváros 100 évvel ezelőtti keresztmetszete
100 évvel ezelőtt a filmhíradók a nagypolitika fordulatai mellett egy fantáziadús nemzetközi szélhámos karrierjéről, egy közvéleményt izgalomban tartó rablógyilkosságról, valamint a zsokék és futballbírák meccséről is tudósítottak.
1918. december 17-23. Küzdelmek a végkimerülésig
Zászlót bont a Károlyi-féle függetlenségi párt, elkezdik a földreform megvalósítását, Erdély román népessége Romániához csatlakozik – mindeközben a régi képviselőházba végkimerülésig tartó bokszmérkőzést hirdetnek.
1918. december 24-30. 1918 utolsó hetében
A tőzsde a forradalmi helyzetben is működött, elbocsátott banki alkalmazottak tüntettek, agyonlőttek egy betörőt, francia gyarmati katonák jelentek meg Budapesten – december utolsó hete is mozgalmasan telt.
1919. január 14-20. Magyarország békére vár
Amerikai békebizottság jön Budapestre az igazságos és méltányos béke előkészítése érdekében, az egyetemisták ismét tüntetnek az ország területi egységének megőrzéséért, és megindul a rendszeres légiposta szolgáltatás Magyarországon. Így telt a január közepe 1919-ben.
1919. január 28. – február 3. Téli örömök és gondok
1919 telén ugyanolyan szép volt a havas Normafa, akárcsak ma. Míg a hegyoldalban vidáman szánkáztak a fiatalok, a városban komoly események zajlottak: eltemették Ady Endrét, a háborús veteránok helyzetük rendezéséért küzdöttek, új politikai szervezetek alakultak.
Sosem látott képsorok kerültek elő az Ady-temetésről
Eddig soha nem látott snittek kerültek elő a napra pontosan 100 évvel ezelőtt lezajlott nemzeti gyászszertartásról. Az eseményre bejutott Az Est filmhíradó kamerája, az ott készült felvételek muszterei kerültek most elő.
1919. február 11-17. Tél végi események
Szociáldemokrata tiltakozás az ország feldarabolása ellen, katonai szemle a cseh-szlovák demarkációs vonalon Szép Ernővel, szpáhikat lőnek agyon a Perl-féle vendéglőnél és sztrájkba lépnek a bérkocsisok – így telt a tél vége 100 évvel ezelőtt.
1919. február 18-24. A földügyektől a cipőuzsoráig
Az év eleje óta tapasztalható általános feszültség 1919 második hónapjában sem csökken. A háború traumatikus élménye még élénken él a lakosság emlékezetében, a nehéz helyzetbe került társadalmi csoportok továbbra sem látják a kiutat.
1919. február 25. – március 3. A szatmári látogatás
A heti híranyag legfontosabb témája Károlyi Mihály szatmári látogatása. Az itt látható filmeket francia nyelvű magyarázó szöveg köti össze, ami arra utal, hogy a fennmaradt kópia minden bizonnyal a franciaországi békekonferencia résztvevőinek tájékoztatására szolgált.
1919. március 11-17. A népköztársaság utolsó órái
1919 tavaszán a gazdasági nehézségek egységbe kovácsolták a különböző szakmák képviselőit. A híradó megörökítette a pincérek sztrájkját, valamint humoros rajzanimáció illusztrálta a bérkocsissegédek munkabeszüntetését is.
1919. március 18-24. A proletárdiktatúra átveszi a hatalmat
Angol őrhajó Budapesten, ágyúk a lágymányosi Duna-parton, a Magyarországi Szocialista Párt megalakulása és gyűlése a Parlament előtt március 23-án, 300 cigányzenész játssza a Marseillaise-t, és a hét humora: A hadimilliomos – egyike az első animációs filmjeinknek.
1919. március 25-31. Megalakul a Vörös Hadsereg
A Magyar Tanácsköztársaság egyik legfontosabb feladatának a hódító nyugati kapitalizmus ellen egy ütőképes proletár-hadsereg felállítását tartotta. A forradalmi kormányzótanács ezért március 25-én elrendelte a Vörös Hadsereg megalakítását.
1919. április 1-7. „A múltat végképp eltörölni…”
Lóverseny helyett főzelék; közönség-, sütemény- és névcsere a Gerbeaud (Zserbó!) cukrászdában; ledöntik a pasaréti téglagyár 45 méteres kéményét és 100 éve lappangó felvételek a Vörös Hadsereg számára toborzó Fedák Sáriról.
1919. április 8-14. „Minden a miénk”
A proletárdiktatúra saját halottjának tekintette Eötvös Lorándot, a hadügyi népbiztosság az ország területén található összes lovat lefoglalta a Vörös Hadsereg számára, az üzletek felhalmozott árukészletéből kiárusítást rendezett, a Margitszigetet pedig átadta a proletároknak.
1919. április 15-21. Propaganda, mese és mozgósítás 100 évvel ezelőtt
Miközben a Kormányzótanács a nyomorban élők élet- és lakáskörülményeinek javítása érdekében sorra hozta intézkedéseit, a románok megszegve a fegyverszüneti egyezményt, támadást intéztek a Vörös Hadsereg csapatai ellen az erdélyi határon. És akkor beindult a filmes propagandagépezet.
1919. április 22-28. Gyári munkások a Vörös Hadseregben
1919. április 8-án határozatot fogadtak el, amely kötelezővé tette minden egészséges, katonaviselt, gyárban dolgozó munkásnak, hogy belépjen a tartalék munkáshadseregbe. A megalakult nyolc munkásezred szemléjére április 23-án került sor az Andrássy úton.
1919. május 6-12. „Nem akarunk látni, csak katonát”
A proletárdiktatúra válasza Linder Béla volt hadügyminiszter mondására („Soha többé katonát nem akarok látni!”) a május elejei válság után egyértelmű irányvonalat jelölt ki, mely nagyban különbözött a Károlyi-kormány korábbi, békésebb külpolitikájától.
1919. május 13-19. Csapatszemle a vörös hadsereg egységeinél
1919. május közepén Böhm Vilmos hadseregfőparancsnok és Stromfeld Aurél vezérkari főnök szemlét tartott a keleti front csapatai és a hadihajóraj fölött, hogy személyesen győződhessenek meg az újjászervezett Vörös Hadsereg ütőképességéről.
1919. május 20-26. „Miskolc a miénk!”
A Vörös Hadsereg gyári munkásokkal megerősített csapatai sikeres ellentámadással 1919. május 21-én visszafoglalták a közel három hétig cseh megszállás alatt tartott Miskolcot.
1919. május 27.- június 2. Az északi hadjárat első sikerei
Az 1919. május 30-án kezdődő hadjárat nemcsak a Tanácsköztársaság, hanem az egész újabb kori magyar hadtörténet egyik legsikeresebb fejezete volt. A harctéren küzdő katonák ekkor még nem sejthették, hogy a kormányzótanács alig két héttel később a nehezen visszaszerzett területek feladására kényszerül.
1919. július 1-7. „Az idei nyár a proletárok nyara lesz!”
1919. július elején a kül- és belpolitikai gondok növekedésével a Vörös Riport Film híradóinak középpontjába újra a munkások hétköznapjaival és kikapcsolódásukkal foglalkozó hírek kerültek.
1919. július 8-14. Böhm főparancsnok távozása a Vörös Hadsereg éléről
Az antant jegyzékének elfogadása után a Vörös Hadsereg visszavonulásra kényszerült az északi hadjárat során elfoglalt területek nagy részéről, ami a páratlan győzelmeket kivívó katonákra és magára a tisztikarra is drámai hatással volt.
1919. július 22-28. – A diktatúra végnapjai
1919. augusztus 1-én megbukott a proletárforradalom, véget ért a Tanácsköztársaság. A Vörös Riport Film híradó legutolsó propagandaszáma azonban még mindig győzelemről és vidámságról mesélt…
Ez a weboldal sütiket használ
Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.
Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.
