Szerző: Balogh Gyöngyi

Találatok száma: 25

Rendezés:

A tolonc Népszínmű keretben, Jászai Mari és Berky Lili meggyőző alakításában, Kertész Mihály rendezésében nagyszabású anyamelodráma bontakozik ki.
Az obsitos Egymásra megszólalásig hasonlító jóbarátok szerepcserés drámája az első világháború idején a frontot megjárt, humanista szemléletű Balogh Béla rendezésében.
Café Moszkva A Café Moszkva háborús film, de nem a front borzalmait, hanem a háború által elsodort és próbára tett emberek sorsát mutatja be.
Ember a híd alatt Az öngyilkosságra szánt munkanélküli orvos történetét bemutató komor melodráma kiemelkedik a korszak erotikus komédiái közül, és a magyar film noir felé mutat.
Magyar triangulum A két világháború közötti magyar zenei élet három területének egy-egy szerzeménye, dekoratív képsorok kíséretében.
Én voltam Az önfeláldozó női lélek passiójátéka a kiúttalanság és reménytelenség komor világában.
Kádár Kata Filmballada az egymástól elválasztott, halálukban egymásra talált szerelmesekről, Kodály Zoltán zenéjével.
Egy szoknya, egy nadrág A magyar filmgyártás örökzöld bohózata, melyben a féltékeny természetű táncos komikus női ruhába öltözve csábítja el szerelmétől a riválisát.
Az elhagyott gyermekek Megrázó képsorok a második világháborúban árván maradt gyermekekről.
Egy fiúnak a fele – Bolváry egyetlen fennmarad magyar némafilmje Az első világháború után katonatisztből filmszínésszé, majd rendezővé lett Bolváry Géza rövid magyarországi némafilmes karrierjének utolsó filmje, az Egy fiúnak a fele 2007-ben került a Filmarchívum gyűjteményébe.
Bolváry Géza (1897–1961) Szerencsét próbált, s a jó megjelenésű, fess katonatiszt azonnal felvételt nyert a Star filmgyár statisztái közé.
Keserű szerelem – Bohózat 1912-ből Magyar játékfilm gyűjteményünk egyik legkorábbi darabja, a Keserű szerelem, 1912 tavaszán készült az első magyar játékfilmstúdió, a Hunnia Biográf műtermében.
Eggerth Márta (1912–2013) Egy világhírű operettprimadonna és filmsztár első száz éve.
Right time, right place – Tóth Endre Tóth Endre, vagy ahogy a világban ismerik, André de Toth nem volt sztárrendező. A közönség nem jegyezte meg a nevét, de filmjeit mindig szívesen nézte. A Budapesti Klasszikus Film Maratonon két filmjét is láthatjuk.
Találkozások Tóth Endrével 15 éve, 2002. október 27-én halt meg a világhírű amerikai filmrendező, a film noir és a western műfaj megújítója, az első háromdimenziós horrorfilm rendezője, André de Toth, vagy ahogy mi ismerjük, Tóth Endre, akinek alakját számomra két rövid találkozás tette emlékezetessé.
A magyar Pathé – Janovics Jenő Janovics Jenő a múlt század tízes éveiben Hollywood és Koppenhága méltó versenytársává tette Kolozsvárt és az itt szárnyait bontogató magyar filmgyártást. A kortársak joggal tisztelték benne a „magyar Pathé”-t.
Molnár Ferenc és a film 140 éve született Molnár Ferenc, akinek művei sok filmet ihlettek kezdetektől napjainkig. Olyan filmrendezők dolgozták fel darabjait, mint Kertész Mihály, Fritz Lang, Charles Vidor, Fábri Zoltán és Billy Wilder.
Berky Lili sosem látott fotókon Egy árverésen bukkant fel Berky Lili fotóhagyatéka, 222 db fénykép, melyet sikerült megvásárolni a Filmarchívum Fotótára számára. Az új szerzemények filmtörténeti jelentőségét növeli az a tény, hogy a fotók zöme Berky Lili elveszett némafilmjeiből származik.
A táncz – az első magyar film (1901) Az első magyar film, A táncz története, alkotói és rekonstrukciója – az elveszett mozgóképet állófotók és egy könyv alakban is megjelent előadás alapján elevenítettük fel a Magyar Film Napja alkalmából rendezett kiállításon.
Korda Sándor (1893–1956) Az angol filmtörténészek egyhangúan elismerik, hogy a brit filmproducerek közül egy sem rendelkezett az erőnek, az egyéniségnek és a fantáziának azzal a keverékével, mely Sir Alexander Kordát nemcsak Anglia, hanem a világ egyik legtekintélyesebb, legkarizmatikusabb filmmoguljává tették.
Szepes Mária színészi és forgatókönyvírói karrierje képekben Ma lenne 110 éves Szepes Mária író, a Pöttyös Panni sorozat szerzője, a magyar ezoterikus irodalom nagyasszonya.
Kertész Mihály filmjei a Filmarchívum gyűjteményében Kertész Mihály a magyar filmrendezők első generációjának kiemelkedő alakja. Már 60 film volt a háta mögött, amikor 1926-ban Amerikába emigrált, ahol Michael Curtiz néven több mint 100 filmet rendezett, köztük a filmtörténet talán legszebb háborús melodrámáját, a Casablancát.
Székely István (1899–1979) Székely István, a harmincas évek első számú magyar sztárrendezője Hyppolit, a lakáj című filmjével soha nem látott mozivirágkort indított el Magyarországon. Hatására vált a vígjáték a magyar filmgyártás uralkodó műfajává, de ő maga más műfajokkal is kísérletezett, és meg sem állt Hollywoodig.
Kertész Mihály sosem látott fotóalbuma A 40 fotót tartalmazó albumot, amelyet valószínűleg a Warner Bros. Stúdió készített Kertész Mihály (Michael Curtiz) számára, 2019-ben a rendező unokahúga, a Kaliforniában élő Linda Goldfarb ajándékozta a Filmarchívumnak.
Putty Lia (1896–1931) A viharos életű, tragikus sorsú világsztár ellenállhatatlan nő és nagy drámai kifejezőerővel megáldott, modern művész volt. Gyakran nevezték a magyar Pola Negrinek, Adolph Zukor hívta Amerikába, de Dupont, Murnau és Griffith is szívesen dolgozott vele.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem