Filmkultúra
Az Archívum filmes folyóirata 1960 óta jelenik meg, 1996-ig nyomtatott, 1996-tól napjainkig online formában. Minden szám egy helyen itt.
A filmarchívum története
1957-ben Színház- és Filmtudományi Intézet néven jött létre a magyar filmarchívum, amely különböző neveken, helyszíneken, koncepciókkal és hordozókon azóta is azon fáradozik, hogy a nemzeti filmkincset megőrizze és hozzáférhetővé tegye.
Filmrestaurálás
A 2017-ben meghirdetett, a magyar filmkincs hosszútávú megőrzését szolgáló Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Program keretében a Filmarchívum és Filmlabor összehangolt munkájának köszönhetően évi 25-30 magyar játékfilm újulhat meg.
A Filmarchívum a Filmalap felügyelete alatt folytatja
A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére a Filmalap felügyelete alá kerül január elsejétől a Filmarchívum, mely jelenleg a megszűnő Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézethez (MaNDA) tartozik. A Kormány a Filmarchívum tevékenységére az eddig biztosított évi 210 millió forinton felül 2017-től 596,6 millió forint többletforrást biztosít évente.
Szép alak
Kis Hajni egy reménytelen szerelemről mesél első rövidfilmjében.
Álmaink filmintézete és a valóság
Múlt pénteken a Francia Intézetben civil kezdeményezésre rendeztek kerekasztal-beszélgetést az európai filmintézetekről, valamint a magyar vágyakról és lehetőségekről. Lesz-e magyar filmmúzeum, vagy már van is? Hogyan lehetne becsatornázni a civil kezdeményezéseket, kihasználva a meglévő intézményi hálózatot?
Superbia
Egy szürreális társadalomban felcserélődik a modern kori férfi–nő szereposztás. A szimbólumokban gazdag film harsány kiáltás a nemi sztereotípiák ellen.
Filmezte, ahogy nő a fű – Egy európai művészfilmes és mozis karrier nyomában
Könyvajánlónk témája egy olyan kötet, amely nemcsak megtalálható a filmarchívum könyvtárában, de részben ott is íródott. Hőse egy osztrák filmes, aki a harmincas években, miközben magyar pályatársai délibábos népszínműveken munkálkodtak, a puszta valódi életét próbálta filmen visszaadni. Nem volt egy diadalmenet.
Candide
A Kovásznai György életműve által inspirált, friss szellemiségű, kritikus hangú sorozat a jelenre aktualizálja Voltaire 18. századi kalandregényét.
A betiltott filmek csúcstartója – Ember Judit
Tabutörő filmeket készített, minden alkotása felér egy társadalomtudományi esettanulmánnyal. Sajátos stílust és egyéni módszert teremtett, de filmjeit a legritkább esetben mutatták be elkészültük idején – ő tartja a legtöbb betiltott film rekordját. Határozat című filmjét az American Film Institute beválasztotta Minden Idők 100 Legjobb Dokumentumfilmje közé.
Saul fia
Nemes Jeles László Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas, filmtörténeti jelentőségű mesterműve, amely újradefiniálta a holokausztfilm műfaját, és sokak szerint megnyitotta a magyar film újabb aranykorát.
Anyám és más futóbolondok a családból
Ironikus családregény a 20. század magyar sorsfordulóiról, és egy asszonyról, aki derűs iróniával igyekezett kimaradni a történelemből.
El nem hamvadó cigarettavég
Karády Katalin titkait, legendáját és mágiáját máig megőrizte. Bár folyamatosan szerepelt a sajtóban, az információkat maga alakította, és mindvégig tudatosan élt is a titokzatosság, a hallgatás legendateremtő erejével – nemhiába hasonlították Greta Garbóhoz.
Filmarchívumok a film után
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum szervezésében 2014. október 14-án került sor a régió filmarchívumainak találkozójára. A résztvevők a konferencia keretében vázolták intézményeik helyzetét és legújabb projektjeit.
A Filmemlékezet/CinéMémoire fesztiválok (1997-2011)
1997-ben az akkor ötvenéves Francia Intézet és a negyvenéves Magyar Nemzeti Filmarchívum közös születésnapi rendezvényeként – francia mintára – jött létre a kezdetben CinéMémoire, később Filmemlékezet nevet viselő archívumi fesztivál.
Káin gyermekei
Hogyan lesz gyilkos a kamaszból, van-e élet a börtön után? Mész András a Bebukottak című filmjének szereplőit kereste fel Gerő Marcell 30 évvel később.
„Nem tudok gyerekeknek mesét csinálni” – Nepp József
„Rájöttem, hogy a hasznosság milyen nagy szerepet játszik a művészetben, a későbbiekben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a közérdekű témák felé forduljak. Ugyanakkor a szórakoztatást elengedhetetlennek tartom a filmgyártásban”
VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
Az Y-generáció laza hangulatjelentése egy budapesti bölcsész útkeresésén keresztül a sodródás egyetemes életérzéséről mesél. Reisz Gábor nagy sikerű „így jöttem” filmje.
Symphony No. 42
Az abszurd humorú kisfilm zörejek és képi asszociációk révén egymásba kapaszkodó szürreális jelenetek katalógusa.
A tökéletes kép nyomában: Stanley Kubrick
A tökéletességet kereste: rendkívüli elmélyültség és perfekcionizmus jellemezte. Karrierjének 48 éve alatt 16 filmet készített, életművének gerince pedig belefér egy 8 dvd-t tartalmazó díszdobozba – amely mindenki számára jó befektetés. Nem lehet megunni.
A magyar Pathé – Janovics Jenő
Janovics Jenő a múlt század tízes éveiben Hollywood és Koppenhága méltó versenytársává tette Kolozsvárt és az itt szárnyait bontogató magyar filmgyártást. A kortársak joggal tisztelték benne a „magyar Pathé”-t.
Búcsú Xantus Jánostól
A filmhez nem elsősorban pénz kell, hanem akarat, vágy, együttműködés, melegség és kifejezési vágy – mondta egyik utolsó interjújában.
Újratervezés
Az egyik legnézettebb magyar rövidfilm szívszorítóan életszerű képet fest egy idős házaspár mindennapjairól – és az őket a folyamatos zsörtölődés ellenére is összetartó szeretetről.
Várkonyi Zoltán öröksége
A száz éve született színész- és rendezőlegenda tátongó űrt hagyott maga után, amikor 1979-ben meghalt. Csaknem félszázados pályafutása során a lehető legérdekesebb művészi feladatokkal találta magát szemben, olyanokkal, amelyekről színész legfeljebb csak álmodhat.
Right time, right place – Tóth Endre
Tóth Endre, vagy ahogy a világban ismerik, André de Toth nem volt sztárrendező. A közönség nem jegyezte meg a nevét, de filmjeit mindig szívesen nézte. A Budapesti Klasszikus Film Maratonon két filmjét is láthatjuk.
A nyomozó
Gigor Attila filmje követi és közben újra is írja a krimi, a thriller és a noir szabályait.
Türelem
Egy hivatalnok negyedórája, vágás nélkül, egyetlen folyamatos snittben. Nemes Jeles László első rövidfilmje hatalmas sikert aratott itthon és külföldön egyaránt.
Maestro
Az operaénekes sztár a színfalak mögött a nagy fellépésre készül sürgő-forgó féminasával. A csattanóra épülő kisfilmet Oscar-díjra jelölték.
Életvonal
A rideg falansztervilágba helyezett, katartikus hatású szerelmi dráma főhősei fogaskerekekből felépített sziluettfigurák.
Iszka utazása
Szívszorító gyereksors, saját magukat alakító szereplők. Bollók Csaba filmje egyszerre örököse a Budapesti Iskolának és a Dogma mozgalomnak.
Szalontüdő
Szirmai Márton rövidfilmje szívmelengető tanmese.
Taxidermia
Fiktív családtörténet az ember, a test és a történelem viszonyáról. Pálfi György szatírája felkavaró, zsigerekig hatoló, és szégyentelenül mulatságos.
Fehér tenyér
A fiatal tornász visszaemlékezései az elnyomás és a lázadás összefüggéseit, a kádárista múlt jelenre gyakorolt hatásait, az újrakezdés és megváltás lehetőségeit kutatja.
Friss levegő
Bizarr, minimalista anya-lánya dráma különleges helyszínekkel és némi légfrissítővel. Kocsis Ágnes első nagyjátékfilmje.
Ez a weboldal sütiket használ
Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.
Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.
