Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

Némafilmek a kezdetektől 1930-ig

A filmtörténet első harminc évében a filmek még hang nélkül peregtek a moziban. Világszerte nagyon élénk és termékeny időszak volt ez, mégis kevés dokumentum maradt fenn ebből az első aranykorból. A pusztulásért a hangosfilm iránti fokozott érdeklődés és a filmarchívumok hiánya tehető felelőssé. Magyarországon mintegy 600 játékfilm készült ekkor, filmtörténetünk legnagyobb alakjainak közreműködésével. A világhírű Korda Sándor és Kertész Mihály csupán néhány filmje maradt fenn a több tucatnyiból; a teljes 1901-1931 közötti időszakból is csak mintegy 50, ezek egy része is csak töredékesen.

Amikor a magyar filmarchívum 1957-ben létrejött, már 56 év telt el az első magyar film, A táncz 1901-es születése óta. Ez azt jelenti, hogy utólag kellett összegyűjteni több mint fél évszázad filmtermését. A hatvanas évek közepén mindössze 12 magyar néma játékfilm volt gyűjteményünkben. Ma már 50 néma játékfilmet, valamint 35 játékfilmtöredéket őrzünk, ami az aktív gyűjtőmunkának és az egyre fejlődő nemzetközi kapcsolatrendszernek köszönhető. A rendszerváltás óta 32 magyar némafilmet kutattunk fel, ami még mindig igen kevés a némafilm korszakban készült mintegy 600 filmhez viszonyítva.

A magyar némafilmek túlélési aránya kb. nyolcszázalékos, ami a nemzetközi átlag (10–15%) alatt van. A nemzetközileg is elismert, virágzó magyar némafilmgyártás úttörői, Korda Sándor, Kertész Mihály, Fejős Pál, Bolváry Géza, Várkonyi Mihály, Lugosi Béla, Lucy Dorain, Maria Corda, Putty Lia, és még sokan mások később az egyetemes filmtörténet kiemelkedő alakjaivá váltak. Szomorú tény, hogy Korda Sándor magyarországi filmjei közül mindössze egy (Az aranyember) maradt fenn. Fejős Pál, Bolváry Géza magyarországi némafilmjei közül egy sem maradt fenn, Lugosi Béla, Lucy Dorain csak egy-egy rövid filmtöredékben látható, Maria Corda és Putty Lia magyar filmjei elvesztek.

2008-ban szinte csodaszámba ment, amikor az Egyesült Államokban előkerült Kertész Mihály, a Casablanca rendezőjének korai, 1914-ben Kolozsvárott készült filmje, A tolonc, a magyar és egyetemes filmtörténet unikális alkotása. Az egyik főszerepben a korszak színészóriása, Jászai Mari látható, továbbá Berky Lili és Várkonyi Mihály korabeli filmsztárok. Az ártatlanul kitoloncolt magyar cselédlány története Tóth Ede nagy sikerű népszínművének mozgóképes adaptációja, a forgatókönyvet Janovics Jenő, a kolozsvári színház egykori igazgatója írta. A filmet több sikertelen próbálkozás után 2014-ben sikerült teljeskörűen restaurálni, nemzetközi premierje a lyoni Lumière Filmfesztiválon volt.

A tolonc (1914)

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem