Libri, Líra bolthálózat; Örkény Könyvesbolt, Kölcsey Könyvesbolt (Veszprém), Anima könyvesboltok, Írók Boltja, Fókusz, Líra Könyváruház, Flaccus Könyvesbolt); a Média Markt, Tesco, Auchan

A hangosfilmkorszak: 1931-1944

A filmtörténet második aranykora a két világháború közötti időszak, amelynek filmgyártása közel sem annyira homogén, mint amennyire annak szokták mondani a filmtörténetírók. Több művészi korszak követi egymást, amely hűen tükrözi a történelmi átalakulásokat. Az első évekre jellemző vígjátéksikerek után a második világháború kitörésével szinte egyidőben megjelenik a melodráma műfaja, amelyet a háború vége felé egyre átgondoltabb drámák és egyre könnyedebb vígjátékok zárnak le. Jól nyomon követhető a sztárkultusz átalakulása is: a zsidótörvények nyomán Kabos Gyulával együtt csaknem teljesen lecserélődik a magyar film első sztárgárdája, nyomukban pedig megjelennek az újak, például Karády Katalin, aki teljesen új stílust teremt a mozivásznon.

Az 1945 előtt készült hangosfilmek 60 százaléka túlélte a második világháborút, s bekerült az 1957-ben létesült nemzeti filmarchívumba. Azóta további húsz százalékot sikerült felkutatni és megszerezni. A filmek keresése ma is folyik: még az elmúlt 15 évben is több mint 30 film került elő külföldi archívumokból, magyar és külföldi magángyűjteményekből. Nem csak a gyűjteményünkből hiányzó filmeket keressük, hanem azokat is, amelyekből csak hiányos, nem megfelelő minőségű, vagy csak 16 mm-es kópia maradt fenn.

Technikai szempontból az jelenti a fő problémát, hogy a korszak filmjeiből gyakran csak egy agyonjátszott forgalmi kópia maradt fenn gyűjteményünkben. Folyadékos kopírozással a kép jelentős mértékben javítható, de az erősen sérült, karcos hangot fotokémiai módszerekkel nem mindig lehet élvezhetővé tenni. Ilyen esetekben a digitális hangtisztítás jelenthet megoldást, amelynek eredményei jók, de magas költségei miatt eddig csak néhány film hangját tudtuk restaurálni ezzel a módszerrel.
 
A digitális technika a képhibák javításában, a kifakult színek helyreállításában is sokkal hatékonyabb a hagyományos laboratóriumi eljárásoknál. Ennek kipróbálására először 2003-ban került sor. Digitális technikával sikerült visszavarázsolni A beszélő köntös (1941, rendezte: Radványi Géza) kifakult színeit. Hagyományos módszerekkel lehetetlen örökzöld filmkomédiánk, a Hyppolit, a lakáj restaurálása: a film eredeti kép- és hangnegatívjában keletkezett kép- és hanghibák laboratóriumi módszerekkel már nem korrigálhatók, a nyersanyag zsugorodása miatt a film hagyományos kopírgépen nem másolható. Az egyetlen megoldás a digitális kép- és hangrestaurálás, amelyre 2008-ban került sor.

A beszélő köntöss (forrás: MNFA)

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem