Egyszerre zeneszerző, előadó, kritikus, zenetudós, filmrendező és fotós. A 2019-es Budapesti Klasszikus Film Maraton vendégeként a zeneszerző Budapestre látogat, a Bazilika előtti szabadtéri vetítésen Dziga Vertov Ember a felvevőgéppel című klasszikusát az ő zenéjével vetítik.
Nyman zeneiségét, zeneelméleti érdeklődését már korán olyan mesterek formálták, mint Alan Bush és Thurst Dart. Pályáját zeneelméleti művek, kritikák publikálásával kezdte – foglalkozott klasszikus brit szerzők, többek között Henry Purcell és Georg Friedrich Handel műveivel, Romániában népdalokat gyűjtött.
Az akkori zenei modernség kezdetben taszította, végül egy irányzat elnyerte a tetszését, 1968-as kritikájában méltatja Cornelius Cardew The Great Digest című darabját, egyúttal bevezeti a minimalizmus fogalmát a zenei életbe. Az ilyenképpen formát öltő irányzat egy alkotója, Steve Reich hatására végül visszatért a zeneszerzéshez.
Harrison Birtwistle Down by the Greenwood Side című munkájához írt operája közelebb hozta Nymant a színházhoz – amikor Birtwistle a Londoni Nemzeti Színház élére került, megbízásokat adott a zeneszerzőnek. Színházi munka során állt össze a Campiello Band – ma Michael Nyman Band –, Nyman Carlo Goldoni Il Campiello című, 18. századi operáját hangszerelte át, majd klasszikus zeneműveket adaptált modern hangszerekre.
Színházi sikerei után filmzeneszerzőként vált igazán ismertté, Peter Greenaway filmjeihez komponált zenét. Tizenegy filmen dolgoztak együtt, többek között A rajzoló szerződése (1982) és A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője (1989) című filmekben. Közös munkájuk 1991-ben megszakadt, az addig elért sikerek azonban továbbra is felkéréseket biztosítottak Nymannak, például A Zongoralecke (Jane Campion, 1993) vagy a Gattaca (Andrew Niccol, 1997) című filmek. Emellett a filmtörténet olyan alapvető alkotásaihoz írt zenét, mint a Patyomkin páncélos (Szergej Mihajlovics Eisenstein, 1925) vagy az Ember a felvevőgéppel (Dziga Vertov, 1929).
Bár korábban már rendezett rövidfilmet és tv filmet, 2010-ben készült el a Vertov inspirálta NYman with a Movie Camera című, saját, archív úti felvételekből álló filmje, reflexióként a szovjet rendező gondolatiságára, az észlelés és az emlékezés viszonyát vizsgálva a modern életben.
A kísérletezés, alkotás szabadsága a zenében is vonzotta, 1974-ben John Cage kortárs zenére gyakorolt hatását elemzi Experimental Music: Cage and Beyond című könyvében.
A zeneszerzés és elméleti munkái mellett különböző társulatoknak a tagja, ilyen volt a rock- és popzenét feldolgozó Portsmouth Sinfonia, vagy a Foster’s Social Orchestra. 2005-ben saját lemezkiadót hozott létre MN Records néven, így teljes alkotói szabadságot élvez.
Közönségtalálkozó: 09.09. 19:30 Szent István tér (Ember a felvevőgéppel)
Előadás: 09.10. 16:30 Uránia Nemzeti Filmszínház (Michael Nyman, a zeneszerző és a filmkészítő)