Rendező: Stanley Donen, Gene Kelly
Forgatókönyvíró: Betty Comden, Adolph Green
Operatőr: Harold Rosson
Zene: Lennie Hayton
Szereplők: Gene Kelly, Donald O'Connor, Debbie Reynolds, Jean Hagen, Millard Mitchell, Cyd Charisse
Gyártó: Metro-Goldwyn-Mayer (MGM)

Ha van olyan jelenete a filmművészetnek, ami a boldogságról szól, ami a boldogságot jeleníti meg, ezt a megfoghatatlan érzést, akkor az Ének az esőben ikonikus jelenete az, amikor Gene Kelly az esernyőjét forgatva sétál az esőgépek generálta nagy esőben, tapicskolja a vizet, és őrülten forog egy lámpaoszlop körül. Az Ének az esőben nem elsősorban szerelmes film, hanem a filmművészet nagy fordulópontjáról szóló, a filmművészetet és az alkotókat magasztaló könnyed kis komédia, amit akár Molnár Ferenc is írhatott volna, mégis olyan hangulata van, mint egy beteljesült szerelem kellemes délutánjának, olyan jókedv árad belőle, mint talán egyetlen filmből sem később. A szereplők könnyedsége és bája, ahogy a legnehezebb táncokat és elbűvölő könnyedséggel előadják: ez lehet az egyik és fontos titka annak, hogy a film ma is hat.