A zene a kezdetektől az egyik legfontosabb társművészetként van jelen a film történetében. A filmszínészek eleinte színházi színészek voltak, színpadi feladataik közé tartozott az éneklés, hangszeres játék is, így zenészek már a kezdetektől megjelentek a mozivásznon.
Zsitkovszky Béla A táncz című 1901-es, rövid táncetüdöket bemutató filmjében például többek között Blaha Lujza, a „nemzet csalogánya” játszik. Emellett a némafilmeket gyakran élőzenével kísérték, a hang rögzítésével pedig már a film feltalálása óta kísérleteztek. Az áttörés végül 1927-ben, Magyarországon pedig 1931-ben jött el. Egyik első hangosfilmünk, a Hyppolit, a lakáj hatalmas sikert aratott – többek között a benne felhangzó slágereknek köszönhetően.
Zene és film kapcsolatát erősítette, hogy a korai hangos vígjátékok a kabaré, illetve az operett hagyományára építettek. Ez a filmek dramaturgiai szerkezetét sokáig meghatározta, a dalok fontos részei voltak a cselekménynek. Éppen ezért nem csak egy befutott zenész tehette sikeressé a filmeket, a betétdalok is komoly közönségsikerré válhattak, ez történt például az Állami áruház esetében. Zenészek, énekesek, együttesek ábrázolásában a hatvanas évek forradalmai hozták meg az első igazán nagy változást, a korszakra jellemző beatzene a magyar filmben is megjelent. A nyolcvanasas évekre a filmkészítés és a zene az underground mozgalmak közösségeiben teljesen összeforrt. Alkotók és alkotócsoportok egyszerre voltak zenészek és rendezők, a játékos irónia, az amatőrizmus és az érzékiség mindkét művészeti ágban meghatározóvá vált.
Ezzel a jelenséggel párhuzamosan olyan, a magyar filmtörténetben egyedülálló alkotók is szerepeltettek zenészeket, mint Tarr Béla vagy Jancsó Miklós. Tarr munkáiban a stábtagok több esetben egyszerre adják filmjei szereplőit is – Víg Mihály, a rendező állandó zeneszerzője játssza a Sátántangó főszerepét. Jancsó különböző korszakok hangulatát teszi érzékletessé olyan előadói karaktereken keresztül, mint Cseh Tamás vagy Lovasi András. Korszakokat átfogó, zenés nemzedéki közérzetfilmek is készültek a 80-as, 90-es években, mint Tímár Péter Moziklip és Csinibaba című alkotásai. Ehhez kapcsolódik Szimler Bálint 2015-ös filmje, a Balaton Method, ami a 2010-es évek zenekarait vonultatja fel.
A következő 10 példa olyan zenészeket mutat be, akik a magyar film történetében fontos szerepet játszottak.
1. „Szép, mint a bűn és karcsú, mint a párduc” – Szamosi Elza
Már a némafilmkorszakban gyakran álltak operaénekesek kamera elé, többek között Kornay Richárd vagy Szamosi Elza is. Kornay hallásának gyengülése miatt cserélte operaénekesi karrierjét filmszínészetre, Szamosi Elzának pedig csak egy szerepéről tudunk, a 2017-ben előkerült, Bródy István rendezte A munkászubbony című filmben. Az énekesnő többször is színpadra állt Bizet Carmenjének címszerepében, így – bár némafimen kevéssé mutatkoznak meg a hangi adottságok – karakterformáló tehetségét dicséri, hogy A munkászubbony című filmen a cigánylány szerepét játszhatta. Az egyik legrégebbi fennmaradt magyar játékfilmet holland kutatók találták meg egy hagyatékban, majd 2017-ben, a pordenoni filmfesztiválon tette közzé az EYE Filmmuseum.
2. A mesék meseszép kocsiján – Ilosvay Gusztáv
Ilosvay Gusztáv a huszadik század kivételes énekes-zeneszerző egyénisége. Bár Heinz Hille A vén gazember című filmjében főszerepet kapott Bársony Rózsi mellett, karrierjét a Meseautó című film lendítette fel. A magyar filmtörténet mintaadó vígjátékának azonos című betétdalát Márkus Alfréd komponálta és hangszerelte, Ilosvay Gusztáv pedig – mint rádióhang – énekelte el, ezzel jócskán hozzájárulva a film sikeréhez. Ilosvay Gusztáv orvosi egyetemet végzett és praktizálni kezdett, miközben fellépett az Arizona mulatóban, a Pipacs, a Szép Ilonka és az Old Firenze presszókban, de csak méltatlanul szűk körben lett ismert. A legtöbben anélkül ismerték, hogy tudtak volna róla: a harmincas évek vége és a hatvanas évek eleje közt majd' félszáz reklámhoz írt zenét. Az 50-es, 60-as évek fordulóján Macskássy Gyula animációs filmjeihez komponált zenét, többek között az Okos lány (1955) vagy a Párbaj (1961) címűekhez.
3. Írjon nékem egy kis levelet, drágám – Rácz Vali
Az 5 óra 40 egyszerre építi történetébe a kor bohém, nagyvilági humorát valamint a párizsi krimik érdes erkölcseit és zsémbes nyomozóit. Az épp felívelőben lévő énekesnő, Rácz Vali énekli a film egyetlen betétdalát, Fényes Szabolcs Írjon nékem egy kis levelet! című szerzeményét. A hamisítatlan párizsi mulatóba látványos neonfeliratok vonzzák a látogatókat. A csillogó-villogó neonok Rácz Valit is körülveszik, ugyanis a zenekar hangszereinek élén neonszál fut, így a mulatni vágyók igazi audiovizuális élményben részesülhettek. A korabeli magyar nézőnek mindez nem volt ismeretlen, láthattak már ilyet a Nagymező utcában, az egykori Arizona mulatóban. Rácz Vali száma sláger lett, ő maga pedig egyre sikeresebb, az 5 óra 40 után még tizenöt filmben szerepelt. A mulatók és dizőzök kultusza erős a harmincas évek magyar filmjében – ennek az időszaknak egyik záródarabja Tóth Endre egyik legismertebb hazai filmje.
4. Szól a verkli, azt nyekergi, jöjj, mulassunk hát! – Horváth Sándor
A Heten, mint a gonoszok című vígjáték a legszínvonalasabb magyar jazzfilm, tele szórakoztató gegekkel, izgalmas karakterekkel, változatos humorral, melyet Bilicsi Tivadar, Mednyánszky Ági, Sárdy János és Kiss Manyi játéka mellett több esetben az ezt kísérő váratlan zenei megoldások adják. Ezek a pillanatok, illetve a filmben felhangzó jazz dalok Eisemann Mihálynak, a film zeneszerzőjének köszönhetőek, aki Michael Jary zenei irányítása alatt és támogatása mellett alkotott maradandót. A film különlegessége, hogy a 40-es évek egyik legtehetségesebb gitárosa, Horváth Sándor is játszik a filmben, a főcímen „csodagyerekekként” feltüntetett fiatalok között. Horváthról az a hír járta annak idején, hogy ő a magyar Django Reinhardt. Gitártechnikája, hanyag eleganciája több filmben is összetéveszthetetlenül felismerhető, így találhatjuk meg két Chappy rövidfilmben és egy villanásra az Egér a palotában táncjelenetében is. A negyvenes években közel két tucat együttesben és formációban játszott, közöttük Martiny Lajos együtteseiben is. Martiny kivételesen igényes volt a film hangszerelését illetően, a főcím szerint 120 tagot számlált a zenekar a hangfelvételek során. A filmről bővebben itt lehet olvasni.
5. Örökifjú, a Váci út és Lehel út között – Vámosi János
Vámosi János, az angyalföldi gyerek, a szocializmus sztárja, egy korszak szimbolikus alakja. Az ötvenes években több filmben Zenthe Ferenc énekhangja volt, például a Kétszer kettő néha öt-ben (Révész György, 1955) vagy a Csendes otthon-ban (Bán Frigyes, 1958).
A magyar filmtörténet 80-as, 90-es években készült nosztalgikus darabjai – például a Megáll az idő (Gothár Péter, 1982) vagy a Csinibaba (Tímár Péter, 1997) – Vámosi slágereinek segítségével idézték fel a 60-as éveket. A dalok korszakos jelentősége már a filmek címeiből is látszik, hiszen mindkét esetben megegyezik a Vámosi dalok címével. Gothár esetében ez szinte a film ars poeticájaként is érthető, a szerelmes dal egy nemzedék közérzetét írja le, egy olyan társadalmi-politikai, kulturális helyzetről beszél, amelyben a változásra semmi esély, a történelmi múlt óriási súlyként nehezedik az egyéni sorsokra.
Jeles András 1989-es, egy korszakot időben is záró Álombrigád című filmjének főszereplői egy művészbrigád tagjai, Vámosi ezúttal mellékszereplőként bukkan fel. A film elsősorban nem a szocialista művészet, sokkal inkább a szocializmus légkörének, fojtogató romlástörténetének lesújtó kritikája, keserédes, szatirikus korképét pedig, az immáron idősödő Vámosi dala, a Járom az utam teszi teljessé.
6. Ezek a fiatalok – Illés, Metró, Omega, Koncz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta
Az Ezek a fiatalok az első beatzene-film, melyben egy új nemzedék zenekarai és énekesei lépnek színre. Próbálnak, fellépnek, magánéleti gondokkal küzdenek – az Illés, a Metró és az Omega, illetve Koncz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta is ezek a fiatalok. A filmhez filmzene-album is készült, ez volt az első lemez, amin Illés dalok jelentek meg, illetve olyan, máig népszerűségnek örvendő számok, mint a Miszter Alkohol vagy a Mostanában.
Banovich Tamás elsősorban látvány- és díszlettervezőként dolgozott, azonban olyan, az ötvenes és hatvanas években készült filmjei, mint Az eltüsszentett birodalom (1956) vagy Az életbe táncoltatott leány (1964) rendezőként is meghozták neki az elismerést.
A hatvanas évek második felére egyre több film foglalkozik zenekarok, zenészek életével, ilyen Mészáros Márta Szép leányok, ne sírjatok (1970) című játékfilmje, vagy Kovács András dokumentumfilmje, az Extázis 7-10-ig (1969), melyben, többek között, Sztevanovity Zorán, Bródy János, Presser Gábor és Charlie is feltűnnek. A zenés nemzedékfilmek minden korban nagy népszerűségnek örvendenek, a 1986-ban Dobray Péter és Horváth Péter Szerelem első vérig, illetve Dobray 1991-es, Szerelmes szívek című filmjei zenészek történetén keresztül beszélnek a fiatalok problémáiról.
7. Szerinted lehetne belőlem énekesnő? – Méhes Marietta
Xantus János legsikeresebb filmjének főszereplője Méhes Marietta, a nyolcvanas évek underground közegének jellegzetes alakja, a Trabant együttes egykori tagja. Mari (Méhes Marietta) megismerkedik egy sikeres zongoristával, akivel közösen kezd számokat írni. Filmbeli számaikat a valódi Trabant adja elő, az Eszkimó asszony fázik egyúttal az együttes első nagy láthatóságú megjelenése volt.
Olyan legendás dalok hangzanak fel a filmben, mint a Ragaszthatatlan szív és az Itt van, pedig senki se hívta. Méhes Mariettán kívül, a számok előadása közben többek között a szcéna olyan ismert figurái jelennek meg, mint Hobo, Vető János és Víg Mihály. Épp a számok és zenész-képzőművész előadóik miatt, az Eszkimó asszony fázik közönségében a mai napig együtt vannak filmrajongók és a magyar neo-avantgarde képviselői. Méhes Marietta egyedülállóan szenvtelen kisugárzása és hangja pedig több, mint harminc éve nyűgözi le nézőit, átütő, zsigeri játéka átemeli a nézőt a zeitgeist és miliő ismeretének szükségén.
8. Amikor felbomlik a szellem harmóniája – Cseh Tamás
A Szörnyek évadja a jancsói modern film, a történelmi parabola elbizonytalanodásának, az elméletek, társadalmi és emberi viszonyok összezavarodásának filmje. Ez Jancsó első jelen időben játszódó filmje az Oldás és kötés után, így elterjedt az értelmezés, miszerint Latinovits történetének gondolati folytatása. Egy apokaliptikus osztálytalálkozóról mesél, melynek a gyilkosságok, meztelen nők és robbanások között fel-felbukkanó gitárosa Cseh Tamás. Egyfajta trubadúrként van jelen, aki a végső káoszban is ugyanolyan nyugalommal olvad az eseményekbe, mint amikor a történet elején, az Ugye harminc éve a nagy vizsgán, mind megbuktunk… kezdetű dala lassan a Happy Birthday to You-vá alakul. Cseh Tamás a Kádár-rendszer ikonikus figurájaként vonult be a magyar kultúrtörténetbe. A Bereményi Géza szövegeit előadő énekes Gothár Péter és Tímár Péter kritikus vagy épp nosztalgikus Kádár-rendszerről szóló filmjeiben is feltűnik. Bereményi szövegeinek halk, belenyugvó bölcsessége és Cseh Tamás huncut nárcizmusa generációk számára jelent egyet a ‘89 előtti időkkel.
9. „A zeneszerző nélkül a filmek nem azok lennének, amik” – Víg Mihály
Tarr Béla alkotótársaira családként tekint, Víg Mihály zeneszerzőre pedig e család egyik legfontosabb tagjaként. Filmjeiben a zene a szereplőkkel, helyszínekkel és a történettel – pontosabban állapotokkal – egyenrangú elem. A közös munka során a zene már a forgatás előtt elkészült, a jeleneteket több esetben zenei aláfestéssel vették fel. A filmek képi és zenei világa stilisztikailag szoros összhangban áll, gondolati alapjuk az ismétlődés, a körkörösség.
Tarr filmjeit nem színészekkel, sokkal inkább karakterekkel rendezi be, erre alkalmas személyiségnek pedig több esetben is már befutott zenei egyéniségeket tartott. Kárhozat című filmjében először Nicot, a Velvet Underground zenekar énekesnőjét (korábban Warhol-filmek színésznője) szerette volna a bárénekes szerepére, ám a közös munka Nico betegsége miatt nem jöhetett létre. A szerepet végül Keres Vali színésznő játszotta el, Kész az egész című dala megindító összegzése a filmnek. Ez a film volt Tarr Béla és Víg Mihály második közös munkája, ez után a Sátántangóban dolgoztak együtt. A film különlegességei közé tartozik, hogy zeneszerzőt nem várt minőségben is, színészként, Irimiás szerepében láthatjuk.
10. Ha szól a jazz, imádom ezt… – Lovasi András
...meg a Kádár-rendszer slágereit. Tímár Péter filmjében a korszak bárgyú és ügyefogyott, de élhető, kedves, ártalmatlan, helyenként még a disznólkodást is megtűri. A minden rendszert joviálisan túlélő alsóközéposztálybeli világba fizimiskájában is remekül illeszkedik a kistermetű, kopott munkásinget és Lenin-sapkát viselő Lovasi András, aki film elején elénekli egyik legismertebb feldolgozását, a Kicsit szomorkás a hangulatom című dalt. A változatos formavilágú film Lovasi betétje alatt gyors és a zenéhez illeszkedő montázsaival klipszerűvé válik. A Csinibabában később számos emlékezetes dal felhangzik, azonban a Kicsit szomorkás a hangulatom és a film tartalma rendkívüli összhangban egyesül. Lovasinak ez volt az első filmszerepe, az ezredforduló körül több alkalommal is együtt dolgozott Jancsó Miklóssal, illetve feltűnt Gothár Péter Magyar szépség című munkájában is.