Lexikon

1. világháború

Az I. világháború 1914-től 1918-ig tartott, a Monarchia és Magyarország számára tragikusan végződött. A magyar filmben különösen erős az orosz frontról és hadifogságból történő hazatérés, mint Kertész Mihály Jön az öcsém (1919) vagy Szőts István Ének a búzamezőkről (1948) című filmjében.

1956

1956 októberében Budapesten és több vidéki nagyvárosban forradalom tört ki a Rákosi-rendszer ellen. A forradalom 16 pontját megfogalmazó szervezők, többek között, a szovjet csapatok kivonását, és új kormányt követeltek. A magyar filmművészetben az ‘50-es évek filmek közé tartoznak az 1956 eseményeit feldolgozó művek.

2. világháború

A II. világháború 1939-től 1945-ig tartott, Magyarország ismét a vesztes országokhoz tartozott. A honvédveszteség a keleti fronton és a közel 600 000 elpusztított magyar zsidó történelmünk egyik legsúlyosabb tragédiája. Mivel a háborús film nem különösebben elterjedt filmműfaj Magyarországon, hazánk filmművészetében elsősorban lélektani drámákban, jellemzően a zsidóüldözések vagy az antifasiszta ellenállók vonatkozásában jelenik meg.

3D animáció

Olyan CGI-animáció (Computer Generated Images = számítógéppel létrehozott képek), azaz digitálisan készített animáció, amelynek térbeli látványvilága van. A 3D animációk bábként mozgatható figuráit és térbeli paraméterekkel rendelkező virtuális helyszíneit számítógéppel hozzák létre. A 3D-animációk a 2000-es években váltak elterjedtté.

Adaptáció

Általános filmkészítési mód, a forgatókönyv megírásakor irodalmi alapanyag felhasználására vonatkozik. Jelentheti a konkrét irodalmi mű dialógusainak teljes vagy részleges átvételét, ugyanakkor bizonyos esetekben csak inspirációként szolgál a történet, a közeg, a karakterek megformálásában.

Akciófilm

Akcióban – üldözésben, közelharcban, fegyveres harcban – gazdag, városban játszódó filmek, az esetek többségében tömegfilmek jelölésére használt műfaji kategória. Bűnügyi filmek, thrillerek, és egyéb műfajok sémáit is felhasználhatja.

Amatőrfilm

Az amatőrfilm olyan filmeket jelöl, melyek nem professzionális körülmények között és nem meghatározott üzleti vagy művészi céllal készültek. A kilencvenes évek magyar filmjének kontextusában az amatőr vagy non-professional film, professzionális mentorok és egyetemi filmklubok mentén szerveződött, hagyományos képzésben nem részesülő, de tudatosan dolgozó rendezők, olykor fesztiválokon is bemutatott munkáit jelöli. Ezek a rendezők gyakran csoporttá állnak össze, ilyen volt a Közgáz Vizuális Brigád vagy a napjainkig aktív Buharovok. A korszak jelentős alkotói közé tartozik továbbá Ács Miklós és Szőke András.

Archív felvétel

Bármilyen film minősülhet archív anyagnak, ami a múltban készült. Játékfilmekben és dokumentumfilmekben egyaránt bevett stilisztikai fogás archív felvételek használata, ami egyaránt tud megnyugtató egységet vagy izgalmas eklektikát teremteni a film többi, jelenidejű részével.  Forgács Péter a magyar avantgarde és videóművészet egyik kiemelkedő alakja, az archív anyagok narrativizálásának világhírű úttörője, életművének jelentős részét kizárólag talált filmleletekből állította össze. 

Bábfilm

A stop-motion filmek, azaz a térbeli elemek kamera előtti manipulációján (ez az ún. „stop-trükk”) alapuló animációs filmek egyik legelterjedtebb fajtája, amelyben a drótvázas bábfigurák valós térben történő, kockánkénti mozgatásával jön létre a mozgás illúziója. A legnépszerűbb magyar bábfilmek Foky Ottó nevéhez fűződnek (pl. Misi mókus kalandjai, 1984).

Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez. A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt. (forrás: http://www.bbsarchiv.hu/)

Betiltott film

Olyan film, amelyet az adott történelmi, társadalmi környezetben cenzurális okok miatt meg kellett semmisíteni, vagy nem lehetett bemutatni. Az utóbbi kategóriára a „dobozba zárt film” kifejezés is használható. Magyarországon különböző politikai hatalmak különböző mértékben alkalmazták a filmbetiltás gyakorlatát, kevésbé volt általános, mint az előcenzúra, vagy éppen a biztos bemutatás érdekében az alkotók öncenzúrája.

Budapesti 12

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége 1968-ban Budapesten rendezte meg éves konferenciáját, mely során, a Brüsszeli 12 mintájára, megszavazták az 1948 óta készült 12 legjobb magyar filmet. Az eredeti Budapesti 12 a Talpalatnyi föld (Bán Frigyes, 1948), a Budapesti tavasz (Máriássy Félix, 1955), a Körhinta (Fábri Zoltán, 1956), a Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán, 1956), a Bakaruhában (Fehér Imre, 1957), a Ház a sziklák alatt (Makk Károly, 1958), a Sodrásban (Gaál István, 1964), a Szegénylegények (Jancsó Miklós, 1965), A tizedes meg a többiek (Keleti Márton, 1965), az Apa (Szabó István, 1966), a Hideg napok (Kovács András, 1966) és a Tízezer nap (Kósa Ferenc, 1967) voltak.

Budapesti Iskola

A magyar filmtörténetben az 1973 és 1981 közötti korszakot nevezzük Budapesti Iskolának. A hetvenes évek elejére megnő a történetek hiteles ábrázolása, illetve a szociológiai érdeklődésű ábrázolás iránti igény, így a rendezők egy csoportja játékfilmek készítésekor is dokumentumfilmes technikákat részesít előnyben. A Budapesti Iskola egyik iránya a fikcióból a dokumentumfilm felé vezet, tehát a valóságban megtörtént események újrajátszása, olyan színészekkel vagy amatőrökkel, akikkel az adott történet megeshetett volna. A másik út a dokumentumfilmből a fikció felé tart, a szereplők saját életük eseményeit fikcionalizálják, játsszák el a kamerák előtt.

Bűnügyi film

A bűnt tematizáló filmek, a krimi, a thriller és a gengszterfilm gyűjtőneve. Ebbe a csoportba (is) sorolható a film noir, illetve az említett műfaji kategóriák alműfajai.

Burleszk

A burleszk eredetileg humoros prózai, színházi vagy zenés mű, ami később, elsősorban az amerikai filmművészetre is hatással volt. A burleszk humorának alapjai a túlzás, a torzítás és mindenfajta komolyság vad kifigurázása. A korai magyar filmburleszk emblematikus figurája Huszár Károly. Huszár jellegzetes burleszkalakítást nyújt a Víg egyveleg avagy Pufi és társai (1914) című háromrészes filmben, melynek egyetlen fennmaradt részében, a Pufi cipőt vásárol címűben a fiatal Kabos Gyula is feltűnik. A burleszkhumor olyan későbbi magyar filmeket is meghatároz, mint az Egy szoknya, egy nadrág (1943), az Egészséges erotika (1986) vagy a Roncsfilm (1992). 

Cameoszerep

Egy híres személy feltűnése a filmben, rövid, gyakran szöveg nélküli karakterszerepben. Filmrendezők gyakran jelennek meg cameoszerepben saját filmjeikben, például Alfred Hitchcock vagy Quentin Tarantino.

Családi film

Olyan filmek, amelyek a gyártó vagy a forgalmazó feltételezései szerint a család minden tagja számára kellemes, tanulságos szórakozást nyújtanak, korosztálytól függetlenül.

Digitálisan felújított (HD) film

Zömében a Filmarchívum korábban készült digitális maszterei, televíziós és egyéb broadcast anyagok. Részletgazdag, újrafényelt, javított filmek, amelyek felújítása még nem volt teljeskörű. Felbontásuk 1920x1080 pixel.

Dokumentarista játékfilm

Játékfilm, amelyben dokumentumfilmes technikák – többek között a kézikamera használata, amatőrök szerepeltetése, vagy a narrációban a trivialitás és a véletlenek általánossá tétele – érvényesülnek a történet hitelessége érdekében. A magyar filmtörténetben az 1930-as évek után szinte minden korszakban gyakran készülnek játékfilmek dokumentarista hozzáállással.

Életrajzi film

Közismert, egy közösség számára kiemelten fontos személy vagy személyek életét feldolgozó film.

Epizodikus szerkesztés

Egy film a klasszikus hollywoodi dramaturgia szerint egy jól körülhatárolható kezdőponttól, lineáris történetmeséléssel, az események végpontjáig tart. Ezt nevezzük dramaturgiai ívnek, mely hagyományosan az egész történeten át teljesedik ki. Az epizodikus szerkezetű film ezzel szemben dramaturgiailag különálló, mellérendelő egységekből szerveződik, a megjelenített eseményeknek nincs kezdő- vagy végpontja, de a legtöbb esetben még tetőpontja sem. Olyan esetekben találkozunk epizodikusan szerkesztett filmmel, amikor a történetmesélés helyett egy karakter, helyszín vagy esemény leíró jellegű vizsgálatán van a hangsúly.

Etűd

Etűdnek nevezünk minden olyan filmet, amelyben a dramaturgiai összetartó erő egy elvont fogalom lírai hangvételű filmi ábrázolása. Ez jellemzően rövid, nem narratív filmeket jelent, melyek Magyarországon a Balázs Béla Stúdióban, nagy számban készültek; ilyen Huszárik Zoltán Elégia (1965) című filmje.

Fantasy

Képzeletbeli, misztikus helyen játszódó kalandokat elmesélő fantasztikus, jellemzően a múltban játszódó történetet mesélő film.

Fekete széria

A magyar filmtörténetben az 1980-as évek végétől az 1990-es évekig tartó, máig ható irányzat. Első darabja Tarr Béla Kárhozat (1987) című alkotása, melyet egy sor hasonló film követett. A fekete szériához olyan, bűnügyi témájú filmek sorolhatóak, melyeknek jellemzően van irodalmi alapja. Az azonosítható közeget erőteljes stilizációval teszik egyetemessé, így a konkrét bűneset elvont fogalmakká alakul. Olyan filmnyelvi és narratív megoldásokkal érik el ezt a hatást, mint a fekete-fehér nyersanyag használata, illetve a lassan bontakozó, kevéssé informatív történetmesélés. Az irányzat kiemelkedő alkotója Fehér György.

Fikciós dokumentumfilm

A valóságban megtörtént események fikcionalizálása, újrajátszása színészekkel vagy amatőrökkel. A magyar filmtörténetben többek között a Budapesti Iskola alkotói készítettek ilyen filmeket, gyakori technika volt újságcikkek filmre dolgozása.

Film noir

Egyszerre stilisztikai és műfaji kategória. Formailag expresszív képek – fény-árnyék hatások, átlós szerkesztés, szubjektív kamera –, szubjektív elbeszélésmód, flash backek használata, illetve az unhappy end a jellemzői. Műfajként a bűnügyi tematika, az állandó karakterek – a femme fatal és a dezorientálódó férfi –, illetve a nagyvárosi helyszín és a modern közeg határozzák meg.

Gengszterfilm

Modern korban és közegben játszódó bűnügyi film, melyben zsákmányszerzés és/vagy hírnév vágya által hajtott, aktív és életvitelszerűen bűnöző hős, vagy hősök állnak a történet középpontjában.

Glamúrfilm

Az 1930-as évek magyar filmjére jellemző filmkészítési mód. Szűkebb értelemben a színésznők arcát kiemelő, megszépítő fényglóriára vonatkozik, mely a magyar filmtörténetben leginkább Eiben István operatőr nevével kapcsolódik össze. A fogalom tágabb értelemben a történet közegére is vonatkozik: kortárs, idealizált környezetben játszódik. Jellemzőek az „édes élet” jelenetek, melyben egy összejövetel mutatja meg a cselekmény fényűző világát.

Groteszk

A groteszk olyan esztétikai kategória, amelyben félelmetes és nevetséges elemek keverednek jellemzően mulatságos és zavarba ejtő eredménnyel. A magyar kultúrában a groteszk legfontosabb képviselője Örkény István. Számos magyar rendező használ effajta humort, Gothár Péter és Pálfi György kiemelkedő következetességgel teszi ezt. 

Háborús film

A kalandfilm alműfaja, cselekményében kiemelt szerepet kapnak a csatajelenetek, a háború eseményeit akciódúsan ábrázolja. Két alapvető fajtája a háborút propagáló, illetve a háborúellenes film. Az előbbi kategóriában a felek szembenállása, egydimenziós karakterek és csoportok ábrázolása a cél, míg az utóbbi kategóriában a szereplők deheroizálása, az egyéni élethelyzetek árnyalása.

Holokauszt

A náci Németország és szövetségesei által végrehajtott szisztematikus népirtás, melynek során 1941 és 1945 között hatmillió zsidót, köztük majd hatszázezer magyar zsidót öltek meg. Hazánk filmművészetében különös érzékenységgel és személyességgel jelenik meg a vészkorszak, köszönhetően olyan rendezők műveinek, mint Herskó János, Máriássy Félix vagy Szabó István.

Horror

Hatáskeltő, fantasztikus műfaj. Az erőszak explicit ábrázolása révén borzongásélményt, félelmet, szorongást kelt a nézőben. Alműfajai különböző rémtípusok (zombi, vámpír, kísértet), konfliktusok (pszicho- és szociohorror), és hatásmechanizmusok (gore és slasher) mentén változnak.

Horthy-korszak

Az országot 24 éven át irányító kormányzóról, Horthy Miklósról elnevezett autoriter politikai rendszer 1920-tól a nyilas hatalomátvételig, 1944-ig tartott. A korabeli parasztság nagy részének kiszolgáltatott és bizonytalan egzisztenciája a magyar új hullám több kulcsművében is megjelenik.

Időrendfelbontó elbeszélés

Olyan elbeszélésmód, mely a történet elemeinek kronologikus rendjét felborítva, azokat újrarendezve, felcserélve vagy ismételve alkotja meg a történetet. Célja gyakran szubjektív állapotok, tudati folyamatok filmi megjelenítése, illetve a valóság relativizálása.

Így jöttem film

Olyan szerzői film, melyben a rendező önvallomásában múltjáról, fiatalságáról, vagy éppen a filmkészítésig vezető útjáról beszél. A kategória névadója Jancsó Miklós Így jöttem (1965) című filmje, melynek példáját a magyar új hullámban, illetve később a magyar filmtörténetben számos alkotó követi.

Internálás

Az internálás a szovjet megszállást követő elhurcolásokat, rendőrhatósági őrizetbe vételeket jelenti. Ezek során az antikommunistának bélyegzett áldozatokat többek között a rettegett kistarcsai vagy recski internálótáborokban helyezték el. Az internálás mint családokat szétszakító személyes tragédia gyakran jelenik meg a magyar parasztságról szóló új hullámos filmekben.

Kádár-korszak

Megtorlással és kivégzésekkel kezdődött, majd fokozatosan lazult és engedett a Rákosi bukását követő korszak, melyet legmarkánsabban Kádár János, az MSZMP 1956-tól 1988-ig hatalmon lévő főtitkára határozott meg. A Kádár-korszak alatt készült magyar filmek jelentős része jelenidőben játszódott, így folyamatosan, élő tapasztalattal reflektáltak a politikai rendszerre. Figyelemre méltó jelenség továbbá, hogy míg közvetlenül a rendszerváltás után a ‘89 előtti időkről szóló filmek nosztalgikusak, édeskések voltak, az ezredfordulót követően kemény, szembenéző, őszinte filmek sora készült el, köszönhetően a fiatal magyar film alkotóinak.  

Kalandfilm

Bizonytalan műfaji címke. Tágabb értelemben olyan filmek tartoznak ide, melyek szerkezete próbatételekre, kalandokra bontható. Szűkebb értelemben a múltban vagy fantáziavilágban játszódó film, az akciófilmmel rokon, azonban annál romantikusabb, szinte mesei hangvételű.

Kettős szereposztás

A magyar filmben a korai hangosfilmkorszakban, a romantikus vígjátékokban jellemző történetfelépítés. A magyar kultúrában meghatározó operett hagyományából eredően ezekben a történetekben két szerelmi szál fut egymással párhuzamosan. Az első, melyben a pár boldogsága az egész film cselekményének tétje, a második pedig a film humoros, vígjátéki oldalát adó komikus páros.

Kísérleti film

A kísérleti film két okból is alapvető fogalmi problémákat vet fel. Egyfelől a magát a kifejezést sok, kísérleti filmesként számon tartott alkotó visszautasítja. Érvelésük szerint, a filmkészítés és vágás során, mint bármilyen filmművész, ők is sok ötletet, kísérletet kipróbálnak, ami azonban kikerül a vágószobából, az egy kész, teljesértékű, tudatos művészi víziót tükröző mű, nem pedig egy kísérlet. Ezt feloldandó használatos az avant-garde film fogalma, ami azonban magában hordozza, hogy az adott alkotás szükségszerűen megelőzi saját korát, így ez sem szerencsés minden esetben. A harmadik ismert megnevezés a független film, minthogy ezek a filmek jellemzően függetlenek minden gazdasági, filmfinanszírozási és ipari szereplőtől. A független film jelentése azonban teljesen átalakult, új értelme sokkal ismertebb az eredetinél. Másrészt az sem egyértelmű, hogy ez a feltétlenül problémás megnevezés mit jelent. A legáltalánosabb definíció szerint a kísérleti film olyan film, amit nem korlátoznak narratív konvenciók, tartalma nem történet, hanem hangulat és evokáció, illetve maga a film, mint anyagi és esztétikai sajátosság. Ennek a meghatározásnak megfelelő képviselője Moholy-Nagy László, aki mint az első kísérleti filmes hullám megannyi tagja, maga is számos képzőművészeti területen volt aktív. Szintén ehhez a fogalomfelfogáshoz tartoznak a Balázs Béla Stúdió rövidfilmjei, amelyeket a második világháború utáni nyugati neo-avant-garde hagyomány inspirált. Ugyanakkor a kísérleti film érthető olyan játékfilmekre is, amelyekre az előző meghatározás filmjei hatottak szabadságukkal és kötetlenségükkel. Ezek tehát narratív filmek, azonban stiláris megoldásaikban és történetmesélésükben eltérnek a szokványostól, azokhoz kísérletező attitűddel viszonyulnak. Ez igaz Jancsó Miklós, a magyar modernizmus legradikálisabb alakjának filmjeire, illetve olyan posztmodern alkotók munkáira, mint Bódy Gábor, Jeles András vagy Tarr Béla.

Klipesztétika

Kortárs fogalom, mely a rövid, látványos snitteket, dinamikus vágást, olykor mellérendelő képi szerkezetet jelenti. Magyarországon leginkább kortárs, a 2000-es évek után készült filmekre használjuk, annak ellenére, hogy korábban is készültek ilyen filmek.

Kollázsfilm

A papírkivágásos, azaz papírdarabokból összeillesztett figurák (pl. Frakk, a macskák réme) sík lapon történő, fizikai mozgatásából létrehozott animációs filmek egyik sajátos fajtája, amelyben legjellemzőbb módon fotó- és újságkivágásokat hoz mozgásba az alkotó. Elsősorban a kísérleti filmeket készítő avantgárd művészek munkáiban jelenik meg (pl. a lengyel Walerian Borowczyk és Jan Lenica közös filmjeiben az 1950-esévek végén), továbbá közismert kollázsfilm még a Monty Python Repülő Cirkusza (Monty Python’s Fyling Circus, 1969–1974) című brit tévéműsor Terry Gilliam által készített szkeccsei. A magyar animációs filmek közt Reisenbüchler Sándor, illetve Kovásznai György filmjeiben lehet leggyakrabban ezzel a technikával találkozni.

Krimi

Bűnügyi műfaj, melyben a nyomozófigura – magándetektív, amatőr vagy hivatásos rendőr –, áll a történet középpontjában, az ő személye azonban a legtöbb esetben nem veszélyeztetett. Jellemzően akciószegény, a legstatikusabb a bűnügyi műfajok között. A történet végén gyakori az összegyűlés jelenet, melyben a nyomozó a film szereplői, a lehetséges gyanúsítottak előtt felfedi a valódi gyilkost.

Kultuszfilm

Egy társadalmi csoport, generáció vagy szubkultúra számára kiemelten fontos, a csoport identitásképzése szempontjából meghatározó film.

Lakáskérdés

A Kádár-korszak hosszú várólistáira kerülő lakásigénylőinek problémáit mutatják meg a lakáskérdést tematizáló filmek, melyek a hatvanas évek végétől egész a rendszerváltásig nagy számban készültek.

Low-budget film

Kis költségvetésű film. Olyan alkotásokra használt terminus, melyek elkészítéséhez az adott kor és terület filmgyártását tekintve az átlagosnál kevesebb pénz jut, vagy az alkotók tisztán önerőből készítik el. Az alkotók számára egyszerre nehézség és szabadság az ilyen típusú filmkészítés.

Magyar animációs új hullám

Az animáció radikális tematikai és stílusbeli megújulása Magyarországon az 1960-as években bontakozott ki. A magyar animációs filmek formavilágába ekkortájt begyűrűző modern animációs stílus szakított a Disney-filmekre jellemző hiperrealista mozgatással és a realisztikus (ún. multiplán) térábrázolással. A modernista stílus először az 1943-ban alapított amerikai United Productions of America (UPA) stúdió, majd Európában az 1953-ban létrehozott jugoszláv Zágrábi Állami Stúdió rajzfilmjeiben jelent meg. E filmek erőteljesen stilizált látványvilága a kortárs tervezőgrafika, a közéleti karikatúra, a modern képzőművészet irányzatainak (kubizmus, szürrealizmus, absztrakt expresszionizmus) felelt meg. A figurákat erőteljes, egyszerű grafikával alakították ki, a hátterek gyakran csak jelzésértékűek, az ún. „limitált" animációs mozgatás során drasztikusan csökkentették a fázisrajzok számát, sokszor a karaktereknek csak egy-egy testrésze mozgott. Ez a költséghatékony gyártási modell a megrendelésre készített animációs reklámfilmekben, illetve a tévésorozatokban hasznosult. A gyerekeknek szóló állatszereplős tanmesék helyett a groteszk humorú, egzisztencialista szemléletű és epigrammatikus tömörségű, 8-10 perces társadalmi szatíra vált a modern animáció vezérműfajává.

Magyar film noir

A film noir egyszerre stilisztikai és műfaji kategória. Formailag expresszív képek – fény-árnyék hatások, átlós szerkesztés, szubjektív kamera –, szubjektív elbeszélésmód, flash backek használata, illetve az unhappy end a jellemzői. Műfajként a bűnügyi tematika, az állandó karakterek – a femme fatal és a dezorientálódó férfi –, illetve a nagyvárosi helyszín és a modernitás, mint közeg, határozzák meg. A magyar film noir kevésbé markáns, a szorongás és frusztráció általános közérzete hatja át, illetve a kudarc okozója inkább a környezet, a döntésképtelenség, mintsem a film noirra jellemző radikális döntések.

Magyar új hullám

A modernizmus hatásait munkáikban integráló rendezők tartoznak az 1960-as évek magyar új hullámához. A hatvanas években különböző generációk készítettek egymással párhuzamosan filmet. Szűkebb értelemben a fiatalokat, illetve azokat a középgenerációs alkotókat jelenti az új hullám, akik szintén csak a ‘60-as években teljesedtek ki rendezőként. Közülük a legfontosabbak Gaál István, Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, Kovács András, Sára Sándor, Szabó István és Zolnay Pál. A fogalom megengedőbb használata a fiatalok mestereire, már az ‘50-es években is aktív rendezőkre, Fábri Zoltánra, Herskó Jánosra és Makk Károlyra is vonatkozhat.

Melodráma

Görög eredetű szó, eredetileg zenekísérettel előadott drámát jelentett. Olyan nagyszabású történetmesélő műfaj, melynek középpontjában szenvedélyes érzelmi konfliktus áll. Ez a film történetének végére sem oldódhat fel maradéktalanul, a befejezés általában vegyes érzelmeket vált ki a nézőből, erre vonatkozik a hamis happy ending kifejezés.

Mesefilm

Bizonytalan műfaji címke. Egyrészt vonatkozhat gyerekek által befogadható filmekre, másrészt viszont a történet alapjára, az irodalomi mesére is. Az irodalmi kategória olyan epikus, fantáziavilágban játszódó művet jelöl, melyben a jó és a rossz egyértelműen elkülönül, a végkifejlet a jó győzelmével, tanulsággal jár a befogadó számára. Közel áll a fantasy műfajához.

Minimalizmus

Általános formai és tartalmi visszafogottságot jelent. A filmben különböző kifejezőeszközök korlátozott használatára vonatkozik. A minimalista film kerüli az expresszív formai megoldásokat, a történet elbeszélésében információt tart vissza a nézőtől – letisztultság és egyszerűség jellemző a minimalista filmekre. Különböző korszakokon és stílusirányzatokon belül egyes filmekre is érvényes lehet a fogalom használata.

Némafilm

Az egyetemes filmtörténetben a kezdetektől, 1895-től 1927-ig, az első hangosfilm bemutatójáig beszélünk némafilm korszakról. Magyarországon az első hangosfilm 1931-ben jelent meg, A kék bálvány címen, Lázár Lajos rendezésében.

Nemzedéki közérzetfilm

Olyan film, melyben a rendező egy adott generáció társadalmi kontextusra adott közösségi válaszát teszi, létállapot, mely hangulatokban, tárgyakban, közéleti eseményekben vagy éppen konkrét személyekben válik megragadhatóvá. Az így jöttem filmekkel nosztalgikus, önvallomásos jellegükben hasonlíthatnak, ugyanakkor fontos különbség a nemzedéki közérzetfilmek általánosabb, panoptikus történetmesélése.

Népi film

Magyarországon 1940 és 1942 között készült, jobboldali ideológiát közvetítő film. Legfontosabb motívumai a magyarság, a népi élet tisztaságának, erkölcsi felsőbbségének kihangsúlyozása, ideális életképként a paraszti kultúrát mutatja be. Alfaja a német/osztrák Heimatfilm magyar megfelelője, a vér és föld film.

Női szerepek

A szociológia mai álláspontja szerint még a haladó nyugati társadalmak is hajlamosak nőkkel szembeni elvárásaikat előre meghatározott szereptípusokra alapozni. A magyar film a kezdeitől reflektált erre, bemutatva a női élet nehézségeit egy konzervatív közegben.

Osztrák-Magyar Monarchia

Az Osztrák-Magyar Monarchia az 1867-es kiegyezéstől, az első világháború 1918-as végéig fennálló államszövetség volt. Közel húsz évvel a magyar szabadságharc leverése és megtorlása után, a Habsburg uralkodóház megállapodott a Magyar Királyság képviselőivel, ami hazánk birodalmon belüli jogköreinek jelentős bővülését eredményezte. A Monarchia csillogó bája megelevenedik a Karády Katalin, Jávor Pál és Tolnay Klári főszereplésével készült Erzsébet királyné című film, Herendi Gábor pedig Kincsem és Blaskovich Ernő történetén keresztül mutat színes tablót a kor dekadens nemeseinek kalandjairól. 

Ötvenes évek-film

Magyarországon az 1948 és 1953 közötti politikai korszakot (Rákosi-korszak) feldolgozó filmeket nevezzük ’50-es évek filmeknek. Ilyen filmek már az 1960-as évektől kezdve készültek, ekkor még szigorú cenzurális szabályozás alatt. Ezek részben az egyéni emlékezést tematizálják, részben a történelmi múltból a jelenre következtető filmek. Ezt követően 1978-tól az alkotók visszatérnek ehhez a témához, már nagyobb távolságból, lélektani elemzéssel tekintve a témára. A ’80-as évek folyamán az ’50-es évek problémái, mint a téeszesítés vagy a földosztások kevésbé hangsúlyosak, ezek a történetek sokkal inkább koncentrálnak a hétköznapokban természetessé váló erőszakra. A rendszerváltás után ez a tendencia a történelmi horrornak is nevezett, naturalisztikus erőszakábrázolásig fejlődik.

Parabola

Elbeszélésmód, egy konkrét történet metatörténetként való ábrázolása. Az allegorikus, absztrakt megjelenítés eltávolítja a realitástól a történetet, miközben az áthallás egyértelmű marad. Jellemző olyan filmkultúrák történetében, amelyek a cenzurális korlátoktól tartva, azokat kijátszva kívánták az adott kor politikai rendszerét bírálni. A magyar filmtörténetben következetesen Jancsó Miklós használta a parabolikus formát, így a fogalom összeforrt a rendező nevével.

Portréfilm

Jellemzően egy személy vagy egy csoport bemutatását, karakterábrázolását célzó, fikciós vagy dokumentumfilmes filmtípus. 

Propagandafilm

A propagandafilm olyan jaték- vagy dokumentumfilm, ami nyíltan vagy rejtve, illetve mindenképp szándékoltan kívánja politikailag és ideológiailag manipulálni nézőit, akár tényhamisítás és félrevezetés árán is. A propagandafilmeknek különös jelentőségük volt a huszadik század nagy diktatúráiban. Az ismert magyar példák közé tartozik Kertész Mihály Jön az öcsém című agitációs filmje és Keleti Márton Ifjú szívvel című vígjátéka.

Rajzfilm

A grafikus animáció legelterjedtebb válfaja, amely során a papíron vagy digitálisan, kézzel egyenként megrajzolt kétdimenziós képek egymás utáni felvételéből jön létre a mozgásillúzió. A 20. század folyamán a legelterjedtebb változata a statikus háttér és a mozgó figurák rétegenkénti elválasztására épülő cellanimációs technika volt, amelyet 1914-ben szabadalmaztattak az USÁ-ban a rajzfilmkészítés gyártási folyamatának felgyorsítása érdekében. E klasszikus eljárás az átlátszó cellulózlapokról kapta a nevét, amelyekre a mozgó figurák előre megtervezett fázisrajzait kézzel vitték fel.

Rákosi-korszak

A magyarországi sztálinista diktatúra a Magyar Dolgozók Pártjának 1948 és 1956 között regnáló főtitkáráról, majd első titkáráról kapta a nevét. A korszak hatalmi terrorja fontos témája lesz a magyar filmnek a desztalinizáció megkezdésével, de kiemelt szerepet a hetvenes évek végétől, az úgynevezett 50-es évek filmekben kap.

Realizmus

A művészi realizmus a valóság hiteles és igaz bemutatására törekszik, mellőzve a mesterséges stilisztikai és valószerűtlen narratív elemek használatát. A realizmus igénye a kezdetektől jelen volt a nyugati kultúrában, legjellegzetesebb formája a tizenkilencedik század közepére alakult ki. A forradalmak által megkerülhetetlenül felszínre hozott társadalmi problémák hatására az európai művészek zöme szakított a romantika hagyományával és irányadóvá vált a realizmus. Hazánkban az irodalmi és képzőművészeti realizmus legfontosabb képviselői közé tartozik Bródy Sándor, Gárdonyi Géza és Mikszáth Kálmán, illetve Mednyánszky László és Munkácsy Mihály. A realizmus különböző irányai szemléletesen jelennek meg a magyar filmművészetben. A lírai realizmushoz köthetőek Fejős Pál és Szőts István filmjei, Máriássy Félix a neorealista hagyományhoz tartozik, míg Fábri Zoltán, Herskó János és Makk Károly bizonyos filmjeiben - Kosztolányi Dezső kifejezésével élve - a tündéri realizmus, a valósághű és a varázslatos különleges elegye érvényesül. 

Reformkor és 1848

A reformkornak nevezett időszak 1825-től 1848-ig tartott. Bő húsz év alatt Magyarország hatalmas kulturális, gazdasági és technikai fejlődésen ment keresztül, hála olyan reformereknek, mint Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós. 1848-49-es szabadságharcot a Habsburg Birodalom kegyetlenül megtorolta, ami a kiegyezésig véget vetett az ország virágzásának. A korabeli haladást és republikánus követeléseket a kommunista ideológiához alakítva ábrázolták az ötvenes évek kosztümös filmjeiben.

Reklámfilm

Az alkalmazott filmek (pl. oktatófilm, propagandafilm, főcím, szignálfilm, videoklip) egyik fajtája. Olyan rövidfilm, amely egy bizonyos termék vagy szolgáltatás megvételére, illetve igénybevételére ösztönöz, vagy egy márka széles körű megismertetésére szolgál.

Rendszerváltás

A hidegháború végkimenetele, a Szovjetunió összeomlása és a hazai demokratikus ellenzék politikai aktivitása az államszocialista rendszer végét jelentette 1989-ben. Megkezdődött a demokrácia, a harmadik magyar köztársaság kiépítése. A rendszerváltás témaként már a kilencvenes évek magyar filmjeiben is megjelenik, de jelentősebb feldolgozása 2000 után, a fiatal magyar film első műveivel kezdődik meg.

Riportfilm

Egy konkrét eseményben érintett személyek megszólaltatásával dolgozó filmtípus. Célja az esemény feltárása, elemzése vagy bírálása is lehet. A riportkészítésre vizuálisan jellemző a beszélő fejes megoldás, ami a történet szereplőivel közeli plánokban készített interjút jelent.

Road movie

Egy road movie főszereplői folyamatosan úton vannak, néha kifejezett céllal, de gyakran anélkül. Utazásuk során elszakadnak hétköznapi életüktől és jellemzően újradefiniálják értékeiket és önképüket. A road movie kulcselemei az utazás környezetét meghatározó táj és a szemlélődés. Utóbbi általában a szereplők nemzetről, kultúráról vagy korszakról, illetve saját egzisztenciális válságukról szóló elmélkedéseikhez vezet. A párbeszédben megjelenő gondolatmeneteken túl a road movie kontemplatív stílusa a rendezőnek is lehetőséget ad arra, hogy absztrakt képekben fogalmazzon meg közérzetet, társadalmi problémákat.

Romantikus film

Műfaji címke, olyan filmek gyűjtőfogalma, melyekben a történet kulcsfontosságú, központi eleme a szerelmi szál.

Sci-fi

Képzeletbeli, tudományos-technikai magyarázattal alátámasztott környezetben, jellemzően a jövőben játszódó történetet mesélő film. Hősei általában egy közösséggel szemben állnak, ez adja az alapvető konfliktust. Alműfajai, változatai különböző terek (űr-, cyber-, utópia, disztópia) és hősök (robot, alien, őrült tudós) szerint is alakulhatnak.

Sportfilm

Fiktív vagy valós sportoló, sportesemény megfilmesítése. Tartalmi szempontból a küzdelem kiemelt helyet foglal el, amennyiben a szereplő, vagy szereplők célja saját határaik felülmúlása, vagy az ellenfél, másik sportoló közösség legyőzése.

Szabotázsfilm

A magyar filmtörténetben az 1948 és 1953 közötti szocialista realizmus időszakának meghatározó filmtípusa. Olyan, a krimi tartalmi és formai elemeit felhasználó ideologikus film, melyben a fő konfliktus a nyugati kémek vagy a régi rendszer embereinek szabotázskísérlete, illetve annak meghiúsítása. A szabotázs esetenként komoly helyzet, melyben egy élmunkás életveszélybe kerül, egy másik élmunkás azonban a segítségére siet. Az időszak végére a szabotázsfilm inkább humorossá válik, az akció bagatell, komolyanvehetetlen lesz. 

Szatíra

A szatíra eredetileg irodalmi műfaj, mely a valóságot komikus-ironikus fényben ábrázolja. Filmen a szatíra jelleg ezt a sajátos hangvételt, illetve groteszk helyzetek és figurák bemutatását jelenti.

Szerzői film

A szerzőiség a filmtörténet során folyamatosan változó fogalom – már a Cahiers du cinéma kritikusai között sem volt teljes egyetértés a film szerzőjével, szerzőiségével kapcsolatban, azóta pedig folyamatosan filmelméleti vita tárgya. Ennek ellenére különböző elméletek kiindulópontja, hogy a szerzői film kanonizálódott jelentése szerint minden olyan filmet magába sűrít, amelyben a különböző elemek összeállítottsága, az összeállítás mikéntje, a mise-en-scéne mögött egy személy, a rendező áll.

Tanácsköztársaság

A Tanácsköztársaság bő négy hónapig tartó proletárdiktatúra volt 1919-ben. A szociáldemokrata kormány megbuktatása után borzalmas időszak következett, Kun Béla hatalma alatt jéghideg rettegésben zajlottak a mindennapok. Ezt a korszakot is tematizálja a többek között Herskó János és Szabó István által rendezett Bors című tizenöt részes filmsorozat, illetve a Horthy-rendszer nem kevésbé kegyetlen megtorlásairól, az úgynevezett fehér terrorról szól Jancsó Miklós egyik legmegrázóbb műve, a Csend és kiáltás.  

Teljeskörű digitális restaurálás

A filmrestaurálásnak az egyszerűbb felújítási munkálatokhoz képest van egy kiemelt tartalmi mozzanata: mindenből a lehető legteljesebb, korhű, autentikus változatot kell előállítani. A digitális technika alkalmazása megkönnyíti ezt a munkát, mert a film számos, a világ különböző pontjain fellelhető kellékét, verzióit felhasználva, az egyes elemeket könnyen össze lehet illeszteni, a hiányzó képkockákat és hangszekvenciákat pótolni, a formátumokat egységesíteni, összefényelni. Ezek a folyamatok digitális eljárásokkal differenciáltabban, mégis rugalmasabban végezhetők, mint a hagyományos, analóg eljárásokkal.

Az összes számba jöhető filmkellék beszkennelése után indul meg a kép stabilizálása, a nyersanyag villogásának megszüntetése, a képtisztítás, majd az anyagok korabeli látványvilágot felidéző fényelése. A colorist mellett minden esetben egy olyan operatőr ül, aki nagyon jól ismeri a film világát. Ők ketten archívumi szakember közreműködésével együtt állítják elő a restaurált film fény- és színvilágát. 2017-ben a Filmarchívum megállapodást kötött a Magyar Operatőrök Társaságával (HSC) ezeknek a munkáknak az elvégzésére. Ha nem él a film operatőre, akkor egy tanítványa, asszisztense, vagy egy olyan operatőr végzi a munkát, aki nagyon szereti a filmet, és a létező összes filmanyag megtekintésével felkészül belőle. A hang szakavatott restaurálása után pedig elkészülhetnek a digitális mozikópiák és a különböző formátumú adásminőségű anyagok.

Termelési film

A magyar filmtörténetben az 1948 és 1953 közötti szocialista realizmus időszakának meghatározó filmtípusa. Alapvető célkitűzése a munkaverseny és a sztahanovista mozgalmak propagálása. Főszereplője jellemzően egy jó munkás, aki a történet során egy kisebb hibáját önkritikusan felismeri, így még hatékonyabb dolgozóvá válik. A munkaverseny gyakran a történet magánéleti szálában is domináns. Ebben a típusban a legtöbb filmet Keleti Márton jegyzi.Termelési filmek, többek között, a Teljes gőzzel (Keleti Márton, 1951), az Első fecskék (Bán Frigyes, 1952) és az Ifjú szívvel (Keleti Márton, 1953).

Természetfilm

A természet életének bemutatását célzó filmek gyűjtőneve. Dokumentarista igényű filmezés, ekkor természeti folyamatok bemutatása adja a történetet. Lehetséges a természetről készített felvételek fikciozalizálása is, jellemzően az utómunka, a vágás és a hangsáv kidolgozása során.

Thriller

Modern korban és közegben játszódó bűnügyi film, melynek hőse egy életveszélybe kerülő átlagember, aki ennek hatására cselekvésre kényszerül. Hatáskeltő műfaj, amennyiben a néző izgalmát fokozza, többek között a suspense vagy a késleltetés eszközével.

Többverziós film

A némafilm- és a hangosfilmkorszak közötti váltás jellemző filmtípusa. Azonos díszletben, azonos történeteket rögzítenek, különböző nemzetiségű színészgárdával. Ez lehetőséget biztosít a nemzetközi forgalmazásra. Egy korai, ismert példa a Hyppolit, a lakáj (Székely István, 1931) című film, mely német és magyar változatban is elkészült. Az előbbi megbukott, az utóbbi viszont óriási siker lett.

Történelmi film

Egy dokumentált történelmi esemény filmmé alakítása. Ez az esemény adhatja a történet fókuszát, így valós személyekről mintázott szereplőket állítva a középpontba, ugyanakkor népszerű a történelmi esemény erőteljes háttérként való felhasználása civil, egyéni történetek közegeként.

Tragikomédia

A tragikum és a komikum esztétikai minőségek. A tragikum visszafordíthatatlan értékveszteséget, értékpusztulást jelöl, a komikum – gyakran az értékhiány lelepleződéséből fakadó – humoros, nevetséges hatást keltő elem. A tragikomédia filmműfajként nem értelmezhető kategória, ugyanakkor a melodráma és a vígjáték műfaji hatásaira utalhatunk segítségével. Hatáskeltésre vonatkozó fogalom, az ilyen filmek szomorúságot és a vidámságot kívánnak egyszerre kiváltani a nézőből.

Trianon

Az 1920-as trianoni békeszerződés, a Párizs környéki békeszerződések egyikeként, az első világháborút lezáró megállapodások része. Mivel Magyarország a háború veszteseihez tartozott, megállapodásra nem volt lehetősége, a győztes hatalmak súlyos jóvátételre kényszerítették hazánkat; az ország területe kevesebb, mint egyharmadára csökkent. A legismertebb filmes vonatkozó alkotás Koltay Gábor Trianon (2004) című dokumentumfilmje.

Trilógia

A filmművészetben három – az esetek többségében önállóan is értelmezhető –, filmből álló sorozat. Lehetséges kronologikus kapcsolat az egyes elemek között, ugyanakkor népszerűek olyan trilógiák is, melyek csak témájukban, hangulatukban, szereplőikben stb. kapcsolódnak.

Új akadémizmus

A magyar filmtörténetben az 1960-as, ‘70-es évek felforgató irányzatai után, az 1980-as években számos alkotó visszatér a hagyományos elbeszélő formákhoz – az irányzat nevében is szereplő akadémizmus kifejezés a profi filmkészítés iránt megnövekedett igényre utal. Ezt erősítette a politikai rendszer enyhülésével megjelenő koprodukció lehetősége, ami az anyagi támogatás mellett külföldi sztárok szerepeltetését, látványos filmek készítését is jelentette. Szabó István irányadó volt, Mephisto (1981) című filmjével művészileg legitimált egy, az addiginál sokkal konvencionálisabban megformált filmet.

Új Budapesti 12

Az eredeti Budapesti 12 óta készült vagy utólag felfedezett filmek felé nyitott a Magyar Televízió, amikor 2000-ben magyar kritikusokat és rendezőket kért fel szavazásra. A frissített listán helyet kapott a Hyppolit, a lakáj (Székely István, 1931), az Emberek a havason (Szőts István, 1942), a Valahol Európában (Radványi Géza, 1948), a Szerelem (Makk Károly, 1971), a Szindbád (Huszárik Zoltán, 1971), A kis Valentino (Jeles András, 1979), a Megáll az idő (Gothár Péter, 1982) és Az én XX. századom (Enyedi Ildikó, 1989) is, míg az eredeti pantheonból maradt a Körhinta (Fábri Zoltán, 1956), a Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán, 1956), a Szegénylegények (Jancsó Miklós, 1965), és az Apa (Szabó István, 1966).

Új érzékenység

A 1970-es ’80-as évek magyar filmjének fontos irányzata. A ’60-as évekre jellemző társadalmi, politikai érdeklődés helyett a filmek középpontjába az egyén kerül. Személyes történetekre koncentrálnak, melyek indulatos, őszinte jellegét az amatőr színészek impulzív játéka erősíti. Az irányzatra nagy hatással vannak különböző társművészetek, a festészeti új szenzibilitás (El Kazovszkij), az underground zenekarok (A.E.Bizottság, Kontroll Csoport, Trabant, stb.) illetve a ’70-es ’80-as évek irodalmi prózafordulata (Nádas Péter, Esterházy Péter). A felsoroltak mellett a korban a posztmodern gondolatiság is hozzájárult az új érzékenységet alapvetően meghatározó játékos, pátosztalan, ironizáló hangvételéhez.

Vígjáték

Olyan filmműfaj, melynek leghangsúlyosabb eleme a humor és legfontosabb célkitűzése a nevettetés. Az egyik legregébbi műfaj, a slapstick-vígjáték a némafilmkorszak egyik legkedveltebb filmtípusa volt. A hangosfilm megjelenésével bővültek a vígjáték lehetőségei és számos alműfaja kialakult, többek között romantikus vígjáték, screwball vígjáték, fekete komédia vagy paródia. A vígjáték gyakran keveredik akciófilmmel, fantasyval vagy akár horrorral, ezekben az adott műfaj keretein belül jelenik meg a humor, vagy az alkotók épp ezeknek a kereteknek mutatnak szatirikus görbe tükröt.

Virazsírozás

A némafilmkorszakban jellemző színezési eljárás, mely során a pozitív filmszalag szárítás előtt egy festési eljáráson megy keresztül. Ez jelentheti a film világosan maradt, fehér részeinek a megfestését, vagy az eredetileg szürke részek kékre, zöldre, lilára vagy barnára változtatását is. 

Vörös farok

A mű lényegétől független kiegészítés, amelyet valamilyan ideológiai elvárásnak megfelelően illesztenek a műhöz. Kompromisszum, melyet egy mű alkotója vállalhatott a Kádár-rendszerben. A filmművészetben klasszikus példája a Feldobott kő (Sára Sándor, 1969), melyben a történet utólagos kiegészítése, kerettörténete legitimálja a film cselekményét.

Western

A 18. század második felében, az amerikai vadnyugaton játszódó kalandfilm. Konfliktusa a civilizáció és a vadon, Kelet és Nyugat ellentétéből adódik. Tárgyi világára jellemző postakocsi vagy vonat megjelenése, indiánok szerepeltetése, illetve cselekményvilágára a dramaturgiailag döntő fontosságú párbaj vagy rablás jelenet.

Zenés film

A hangosfilmváltással kialakult filmtípus, melyben a zene nem csak hangulati, háttérelemként, hanem a cselekményvilág elemeként, dramaturgiailag meghatározó részeként van jelen. Legfontosabb alműfaja a musical, melyben a narráció kizárólag a zenei betétekkel válik érthetővé.

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem