A cikkben jelzett filmrészletek az előadásban találhatóak!

Korosztály: 14-18 év

Az óra feladatrendszere:
• megismertetni a diákokkal a magyar filmtörténet korszakolását
• megismerni a magyar filmtörténeti kánon néhány fontosabb alkotóját és filmjét
• meghatározni a szórakoztató és művészi céllal készült alkotások viszonyát
• bevezetni a legalapvetőbb stílustörténeti fogalmakat

Tantárgyi kapcsolatok: Vizuális kultúra, Mozgóképkultúra és médiaismeret, Művészetek

Kulcsfogalmak: magyar filmtörténet, stílustörténet, némafilm, korai hangosfilm, művészfilm, tömegfilm, filmműfaj, globalizáció, sztárrendszer

Bevezetés

A tananyag áttekintést ad a magyar filmtörténet korszakairól és az ezekre jellemző alapvető stiláris jellegzetességekről. A szórakoztató és művészi célú filmek viszonyának bemutatása után a magyar filmipar indulásának körülményeit ismerhetjük meg, majd kronologikusan haladva eljutunk egyészen a rendszerváltás időszakáig. Az egyes periódusok kapcsán a filmtörténetírás olyan alapvető kérdéseire is kitér, mint például a sztárrendszer fogalma, a mozgóképes propaganda, az újhullám és a dokumentarizmus. Az anyagot elsősorban magyar filmmel foglalkozó oktatási programok, tantárgyak bevezetőjének ajánljuk.

Bemelegítő kérdések

• Mi jut eszünkbe, ha azt mondjuk: „film”? Mondjatok konkrét példákat!
o játékfilmek, amiket moziban látunk
o televíziós sorozatok
o sztárok
o régi vagy új filmek
o rendezők

• A film szórakozás vagy művészet?

1. Magyar film

• Mi jut eszünkbe, ha azt mondjuk: „magyar film”?
o játékfilmek, amiket moziban látunk
o televíziós sorozatok
o sztárok
o régi vagy új filmek
o rendezők

• szórakozás vagy művészet?

Mindez és még számtalan egyéb gondolat juthat eszünkbe a filmről, így a magyar filmről is.
A továbbiakban e gondolatok mentén keressük a választ a kérdésre: Mi a film, ha magyar?

2. Szórakoztatás vagy művészet?

Minden műalkotással kapcsolatosan felvethető, hogy szórakozásként, kikapcsolódásként „fogyasztjuk” vagy elmélyült figyelemmel élvezzük. Az iskolában, tananyag formájában általában az utóbbival találkozunk. Nem volt ez mindig így, ahogy ma sem szükségszerű a szórakoztató és a művészi funkció elválasztása. Az ókori görög színházat, Shakespeare drámáit vagy Mozart operáit annak idején tömegek élvezték. Tolkien A Gyűrűk Ura trilógiája vagy Jókai Mór regényei egyszerre szórakoztató és magas művészi igényű alkotások.

A kőszívű ember fiai forgatásán (forrás: MTI Fotó/Bojár Sándor)

2.b
A film története hasonlóképpen alakult. A kezdetekben nem vált el élesen a szórakoztató és a művészi funkció. Majd kialakult a Hollywoodhoz köthető népszerű filmkultúra. Ezek a filmek általában egy-egy műfajjal azonosíthatók. Ezzel párhuzamosan megjelent az Európához kapcsolódó, előbb avantgárdnak, majd szerzőinek nevezett film. Ezek a filmek a rendező sajátos stílusával azonosíthatók.

• Mondjatok olyan rendezőket, akik főleg Európában/az Egyesült Államokban dolgoznak!
• Van olyan, akinek a stílusát néhány perc alatt felismernéd akkor is, ha nem tudod, hogy ő rendezte a filmet?
• Milyen más alkotótársai vannak a rendezőknek? (operatőr, vágó, díszlettervező stb.)
• Szerintetek mitől lesz jó egy film?

Mára a filmkultúra globálissá vált: az egész világon készülnek hollywoodi típusú műfaji és az európai hagyományokat követő szerzői filmek, illetve a két filmtípus sokféleképpen keveredhet egymással. S természetesen nincs köztük értékkülönbség: mindkettőben találunk kiváló és gyenge színvonalú alkotásokat.

• Mit jelent a „globalizáció” szó?
• Hogyan jelenik ez meg a filmkultúrában?
• Mik a pozitív és negatív hatásai?

3. A magyar filmtörténet korszakai

A magyar film története a világ filmtörténetéhez hasonlóan alakul, és e kategóriák mentén osztható fel nagy korszakokra. Természetesen az egyes filmtípusok meghatározó jelenléte nem zárja ki a másikét, továbbá nálunk is keveredhetnek egymással, s végül mindez Magyarországon sem jelent értékkülönbséget az egyes filmek és korszakok között.

3.a A némafilm kora
A némafilm korszakában a filmkultúra egységét több körülmény is jelzi:
Az első magyar film, A táncz (1901) a különböző nemzetek táncait bemutató tudományos előadás illusztrációja, amelyben korabeli neves színészek (pl. Blaha Lujza) is közreműködnek. Mozi szavunkat egy költő nyelvújításának köszönhetjük. Készültek szórakoztató burleszkek, melodrámák, klasszikus irodalmi adaptációk. 1918-ban már több mint 100 játékfilm készül egyetlen év alatt, s ezzel Magyarország a világ 5. legnagyobb filmgyártó országa. A némafilmkorszak filmjeinek a legnagyobb része viszont sajnos elveszett vagy megsemmisült. Az első világháború után a magyar film válságba kerül: 1928-ban mindössze egyetlen játékfilm születik.

• Láttatok már némafilmet?
• Milyen eltérések vannak a néma- és a hangosfilm között a zenehasználatban/színészi játékban/a nyelv használatában?
• Mi a burleszk?

Filmrészlet: Pufi cipőt vásárol
Filmrészlet: A tolonc

3.b A korai hangosfilm
A hangosfilm megjelenése mostanáig a legnagyobb változást hozta el a film történetében, így a magyar filmében is. Az első magyar hangosfilm ugyan még megbukott, de a második óriási siker lett, és népszerűségét a mai napig őrzi. A Hyppolit, a lakáj sikere azt sugallta a producereknek, hogy hasonló filmeket érdemes csinálni. Így vált a piaci alapon szerveződő korai hangosfilm korszak vezető műfajává előbb a vígjáték, majd később a melodráma. Amerikai mintára kialakult a sztárrendszer: a legnépszerűbb a komikus Kabos Gyula, a hősszerelmes Jávor Pál, a nők közül pedig a titokzatos Karády Katalin.

Jávor Pál A beszélő köntös című filmben (Radványi Géza, 1941)

• Miért fontosak a sztárok?
• Mondjatok példát olyan színészekre, akiket ma sztároknak nevezhetünk!
• Mondjatok magyar műfaji filmeket!
• Milyen műfajok népszerűek ma Magyarországon?
• Nektek melyik a kedvenc filmes műfajotok?

A szórakoztató műfaji filmek mellett a korszakban kisebbségbe szorulnak az egyéni művészi törekvések. Szőts István Emberek a havasonja egyszerű havasi favágók között játszódik és jórészt eredeti helyszíneken, a természetben forgatták.

Filmrészlet: Hyppolit a lakáj
Filmrészlet: Halálos tavasz

3.c 1948-1989
A második világháború vége nemcsak az ország történelmében, hanem a magyar film történetében is alapvető változást hoz. Egy rövid átmeneti korszakot követően, 1948-tól egészen 1989-ig, a rendszerváltozásig szovjetmintájú államszocializmus alakul ki Magyarországon. A filmgyártást államosítják és politikai ellenőrzés alá vonják. A szórakoztató filmek háttérbe szorulnak, s helyüket előbb a propagandisztikus célú ideológiai filmek, később az egyre kritikusabb hangú, ugyanakkor művészileg kiteljesedő szerzői filmek foglalják el. Ha a korai hangosfilmkorszakot műfajok és sztárok fémjelezték, a 20. század második felének magyar filmtörténetét stílusirányzatok és szerzőkké váló rendezők. A propagandisztikus szocialista realista filmek után az 1950-es évek közepétől születnek meg a magyar film első nagy művészi sikerei.

• Mit jelent a propaganda kifejezés?
• Milyen filmeket ismertek az 1948 és 1989 közötti korszakból?
• Miért érdemes megnézni ezeket a régi filmeket?

Fábri Zoltán Körhintája pusztán képek segítségével fejez ki érzelmeket. Máriássy Félix az Egy pikoló világosban felfedezi Budapestet. Makk Károly a balatoni táj két arcát mutatja be a Liliomfi és a Ház a sziklák alatt című filmjeiben

Filmrészlet: Körhinta
Filmrészlet: Egy pikoló világos

3.d Az újhullám
A hatvanas évek a magyar film újító szellemű nagy korszaka, amelyet ezért – hasonlóan a korabeli európai filmes mozgalmakhoz – újhullámnak nevezünk. Számos fiatal szerző robban be a filmgyártásba. Legtöbbjük közös nemzedéki élményeiről mesél.

Világhírűvé válik Jancsó Miklós stílusa. De az újhullám azért is jelentős korszak, mert ugyanekkor számos népszerű szórakoztató film készül. Továbbra is szívesen adaptálják például Jókait: a némafilm korszak után Az aranyembert a korai hangosfilmkorszakban és a hatvanas években is megfilmesítik.
• Milyen magyar filmeket ismertek, melyek fiatalok problémáival foglalkoznak?
• Mik lehetnek ezek a filmben jól feldolgozható problémák?

Filmrészlet: Szegénylegények
Filmrészlet: Az aranyember (Gaál Béla)
Filmrészlet: Az aranyember (Gertler Viktor)

3.e Az 1970-es és 1980-as évek
A hetvenes–nyolcvanas évektől újabb irányzatok bontakoznak ki –így például a korabeli életet valószerűen bemutató dokumentarizmus –, és újabb szerzői életművek indulnak el. Az új nemzedéknek mások a történelmi élményeik. S újabb nemzetközi hírű nyelvújítója is lesz a magyar filmnek Tarr Béla személyében.

Filmrészlet: Megáll az idő

3.f Magyar film a rendszerváltás után
Így érünk el az 1989-es rendszerváltozáshoz, amikor a magyar filmgyártás is más formát ölt.
Maguk a filmek azonban csak később, az ezredfordulótól változnak meg, amikor ismét egy fiatal generáció lép színre. Napjainkban a kortárs magyar filmnek is megvan a legfiatalabb generációja, akiktől ugyanúgy nem marad el a siker és a világhír, mint elődjeiktől.

• Mondjatok kortárs magyar filmalkotókat!
• Milyen magyar filmet láttatok legutóbb? Hol?
• Tetszett vagy nem tetszett? Miért?
• Ha ti rendeznétek filmet, miről szólna?

Tárgyalt filmek:

• Pufi cipőt vásárol (Tábori Kornél, 1914)
• A tolonc (Kertész Mihály, 1915)
• Hyppolit, a lakáj (Székely István, 1931)
• Az aranyember (Gaál Béla, 1936)
• Halálos tavasz (Kalmár László, 1939)
• Liliomfi (Makk Károly, 1954)
• Körhinta (Fábri Zoltán, 1955)
• Egy pikoló világos (Máriássy Félix, 1955)
• Az aranyember (Gertler Viktor, 1962)
• Megáll az idő (Gothár Péter, 1982)

Ajánlott olvasmányok:

Gelencsér Gábor: Magyar film 1.0. Holnap Kiadó, Budapest, 2017
Balogh Gyöngyi – Gyürey Vera – Honffy Pál: A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004
Gyürey Vera – Lencsó László – Veress József: A magyar filmtörténet képeskönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2007