fekete-fehér magyar játékfilm, 1993, rendező: Szász János

forgatókönyvíró: Szász János, operatőr: Máthé Tibor, főszereplők: Kovács Lajos, Haumann Péter, Gáspár Sándor, Varga Sándor, Vacaru Diana, Igó Éva, 93 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitálisan felújított

Miről szól?

Woyzeck váltóőr egy elhagyatott pályaudvaron. A főnökei minden nap egrecíroztatják, az orvosa pedig kísérleteket végez rajta, kizárólag borsóval eteti. Barátnője, Mari megtetszik a helyi rendőrnek, Woyzeckben pedig motoszkálni kezd a féltékenység.

Mitől különleges?


Georg Büchner 1836-ban írta meg Woyzeck című drámáját, a modern drámairodalom egyik előfutárát. A szerző mindössze 26 évesen hunyt el tífuszban, így a Woyzecket már nem tudta befejezni. A mű töredékessége révén mindig is arra csábította a rendezőket, hogy saját ízlésük szerint értelmezzék a darabot, és ez alól Szász János sem kivétel, aki a 19. századi Németországban játszódó történetet átemelte a rendszerváltás utáni Magyarországra. Woyzeck nem katona, hanem vasutas ebben az adaptációban, és nem a parancsnoka, hanem a vasutas felettese ugráltatja. A filmet 1994-es bemutatásakor a kommunizmus parabolájaként ünnepelték, amiben az önkényuralom elemberteleníti a polgárait, de Szász elmondása szerint nem akart parabolát forgatni az előző rendszerről. A rendező inkább a 80-as évek végén kibontakozó fekete szériához csatlakozott fekete-fehér filmjével, amely

a társadalmi-politikai dimenziók helyett lételméleti kérdésekkel foglalkozott.

A Woyzeck határeset ebből a szempontból: bár hangsúlyosan egy lepusztult, magyar közegben játszódik, és Woyzeck barátnője révén a roma kultúra is fontos szerephez jut, de a mélyszegénység szociális olvasata helyett arról az elemi kiszolgáltatottságról, elidegenedésről beszél, mint Büchner drámája. Szász filmje annyiban talányosabb is az eredeti alkotásnál, hogy nála nem egyértelműen őrült Woyzeck, hanem egy kedves, tisztelettudó figura, akinek sorsa váratlanul torkollik tragédiába a féltékenység és a kizsigerelés hatására.

Hogyan készült?

Szász János 1990-ben forgatta le első filmjét, a Szédülést, de elkészülte után már mesterkéltnek tartotta. Hogy elkerülje a sorkatonaságot, bevonult egy pszichiátriára, és úgy érezte, budai úrifiúként ott tanult először az életről. A kéthetes „kezelésből” fél év lett, ami alatt a rendező nehézsorsú figurákkal ismerkedett meg. Egyértelművé vált számára, hogy következő filmje a Woyzeck adaptációja lesz. A film kevés pénzből forgott, a rendezőn és a stábon kívül senki nem hitt benne. Szász elmondása szerint a legjobb snitteket ebédszünetben vették fel Máthé Tibor operatőrrel, amikor egy-egy helyszín megihlette őket.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?


A Woyzeck az ún. fekete széria egyik nagyhatású darabja, amely egy csapásra elismert rendezővé avatta Szász Jánost. A Magyar Filmszemlén fődíjat kapott a Vasisten gyermekeivel megosztva, és az Európai Filmdíjat is elnyerte. Máthé Tibor költői szépségű munkáját a legrangosabb operatőrfesztivál, a Camerimage fődíjával ismerték el. A Woyzeck jó belépő volt a nemzetközi filmgyártásba is, Szász János az Amerikai Filmakadémia tagja lett (az Európai Filmdíjnak köszönhetően), és később Spielbergnek forgatott dokumentumfilmet a holokausztról, Kovács Lajosra pedig Jonathan Glazer figyelt fel a Woyzeckben, aki a magyar színészre osztotta a főszerepet a Radiohead Karma Police című klipjében.


Egy emlékezetes jelenet 

A Woyzeck nyitójelenete esszenciális sűríti magába a film stílusát: a festményszerűen szép fekete-fehér fényképezést, az elhagyatottságában nagyon is valóságos, mégis elvont téli ipari környezetet, és a történetet éteri szépségbe vonó, klasszikus kísérőzenét (Henry Purcell: O, solitude). Egyben felidézi a bibliai motívumokat, amik végigkísérik Szász filmjét, és beleringat a Woyzeck furcsán szép világába.

A rendező

Szász János (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

• A Kapitányt alakító orosz színész, Alexander Porohovcsikov fizetés helyett egy Zsigulit kapott, aminek a hazavitelére maffiózókat bérelt, hogy élve eljusson vele Moszkváig.

• A film képi világát meghatározó füstöt a stáb gumiégetéssel érte el – ez ma már lehetetlen vállalkozás lenne, hiszen mint súlyosan környezetszennyező gyakorlat, szigorúan tilos az egész világon.

(Forrás: Filmhu)