fekete-fehér magyar játékfilm, 1965, rendező: Kósa Ferenc

forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, Kósa Ferenc, Csoóri Sándor, operatőr: Sára Sándor, főszereplők: Molnár Tibor, Bürös Gyöngyi, Kozák András, Koltai János, Siménfalvy Ida, Rajz János, 110 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitálisan felújított

Miről szól?

Széles István és Bánó Frigyes régi barátok. Földművesek, akik együtt élik meg a rezsimek váltakozását. A kommunista Bánó a világháború után párttitkár lesz, és egy tragikus incidens után munkatáborba küldi a barátját.

Mitől különleges?

Tízezer nap, azaz közel 30 év történetét öleli fel Kósa Ferenc nagyívű filmballadája. A film három korszakban, a 40-es évek földesúri rendszere, az 50-es évek keményvonalas kommunizmusa és a 60-as évek téeszesítése alatt játszódik. A világháború után saját földhez jutó, majd a termelőszövetkezetek megalakulásával attól megfosztott parasztság tragédiáját énekli meg. A Tízezer nap máig érvényes erővel mutatja fel, mit jelentett a paraszti életforma, 

hogyan függött az emberek sorsa a földtől, amelynek művelésébe belerokkantak ugyan, de ez a föld adott az életüknek értelmet is.

Sára Sándor szélesvásznú képei egyszerre mutatják gyönyörűnek és szikárnak, közönyösnek a magyar tájat. A tágra komponált plánok nemcsak a parasztság sorsát sűrítik össze, de a tradíció és a modernizáció határán elvesző paraszti életformának is emléket állítanak. A háttérben gyárkémények meredeznek, vonatok zakatolnak, és a faluba hidroglóbusz (víztorony) érkezik, amitől a parasztházak még idejétmúltabbnak tűnnek: a kommunizmusban eltiport életmód és értékrend egyik utolsó mementójának.

Hogyan készült?

Aczél György, a kulturális élet teljhatalmú ura bízta meg a kísérleti Balázs Béla Stúdió fiatal rendezőit, hogy készítsenek filmet a termelőszövetkezetek megszervezéséről. A BBS tagjai több éven keresztül gyűjtötték úgy a történeteket, mint Kodály Zoltán és Bartók Béla a népdalokat. Rendezőnek végül Kósa Ferencet választották, aki előbb Gyöngyössy Imrével, majd a szociológiai írásairól híres költővel, Csoóri Sándorral írta a forgatókönyvet. Kilenc változat készült, mire engedélyezték a filmet, de bemutatni már nem engedték, mert ’56-ot forradalomnak nevezték benne, és a főhős öngyilkos lett, amikor bekényszerítették a helyi téeszbe. A Tízezer nap két évig hevert „dobozban”, mire eljutott a híre a cannes-i filmfesztivál szervezőihez, akik kikényszerítették, hogy az 1967-es fesztiválra Kósáék filmjét küldjék a magyarok. Ha már úgyis levetítették ott, akkor a hazai mozikban is bemutatták a Tízezer napot, hogy ne mondhassák azt nyugaton, hogy Magyarországon betiltották a filmet. A finálét kellett csak módosítaniuk Kósáéknak: Széles István túlélte az öngyilkosságot, és belépett a téeszbe.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Kósa Ferenc a legjobb rendezés díját nyerte el Cannes-ban, egy évvel a bemutató után pedig a Budapesti 12 közé is beválogatták a Tízezer napot. A Húsz óra mellett a Tízezer nap a másik nagy, költői filmeposzunk a magyar parasztság életéről, amelyben ráadásul a kor politikai követelményeiből fakadó kompromisszum is kevesebb, mint Fábri Zoltán filmjében.




Egy emlékezetes jelenet 


A Tízezer nap az első film, amelyben forradalomnak – és nem szocialista nevén „ellenforradalomnak” – nevezik ’56-ot. Odáig viszont nem mehettek el Kósáék, hogy a felkelőket pozitív színben tüntessék fel: ebben a jelenetben a sekély tóba állítják a kommunistákat, akiket Szélessel lövetne le a Pestről érkezett forradalmár. Ez a jelenet is a Tízezer nap legfontosabb gondolatát tükrözi: a parasztok feje fölött változnak a rendszerek, és igyekeznek rájuk kényszeríteni az ideológiájukat, amik ellentétesek az ő évszázadok alatt kialakított értékrendjükkel – és ebből fakadnak a tragédiák. Ha a két barát el is sodródik egymás mellől, akkor sem emelnek kezet egymásra, mert tudják, hogy összefonódott a sorsuk, és egymás mellett kell leélni az életüket.

Ezt is nézd meg

A rendező

Kósa Ferenc átveszi a legjobb rendezés díját a Cannes-ban, Virna Lisi olasz színésznőtől (fotó: MTI/UPI)
Kósa Ferenc adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A Tízezer nap forgatását kétéves kutatómunka előzte meg, talán ennek köszönhető a film vizuális és narratív komplexitása. „A Tízezer nap a valóság és az emlékezés síkján játszódik, ez szabja meg a képi stílusát, mely az egész közeli naturalizmustól az átvitt, elvont szubjektív szimbolizmusig sok mindent felölel.”

Plakát

Tervezte: Orosz János (forrás: MNF)