Szindbád

 

Különleges képi világú, szabadon áramló filmköltészet. Miközben a főhős végigtekint az életén, múlt és jelen, képzelet és valóság szétválaszthatatlanul egymásba folynak.

színes magyar játékfilm, 1971, rendező, forgatókönyvíró: Huszárik Zoltán

operatőr: Sára Sándor, főszereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Leélőssy Éva, Dajka Margit, Nagy Anna, Andai Györgyi, 91 perc, felújítás: 4K restaurált

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

   

Miről szól?

A halállal szembesülve Szindbád (Latinovits Zoltán) visszatekint az életére. A régi fényképek, a megőrzött levelek felidézik az egykori szerelmeket, a rövid fellángolásokat. A férfi csapongó emlékeiben hol egy női mosoly, hol egy pompás éttermi fogás idézi vissza a múlt élvezetes pillanatait.

Mitől különleges?

A film Krúdy Gyula Szindbád-novelláiból készült. A címszereplő neve az Ezeregyéjszaka tengerjáró hősét idézi, aki ezúttal nem a messzi vizeken, hanem az emberi lélek rejtélyes tájain bolyong. A Szindbád különlegesen szép lírai film, az emlékezés képlékeny világát a szabadon áramló képek tükrözik. Múlt és jelen, képzelet és valóság szétválaszthatatlanul egymásba folynak, a fantázia szabálytalan játékát a főszereplő monológjai kísérik. A különféle epizódokból és montázsokból összeálló filmnek nincs hagyományos cselekménye, történeti íve vagy utólag összerakható kizárólagos időbeli sorrendje. Az egyes jeleneteket folyamatosan megtörik a bevillanó asszociációk és érzések, a helyszínek és tárgyak érzéki benyomásai. Hősünk a valóság és a képzelet között lebeg, az elmúlás küszöbén az élet végső nagy kérdéseiről ábrándozik. A néző az ő látomásaiban kalandozva maga is megérezhet valamit a rohanó idő mulandóságából. 

Huszárik Zoltán eseménytöredékekből, gyönyörű képszilánkokból és szubjektív érzetekből páratlan világot épít.

A felvillantott képeket erős belső logika köti össze, a film álomszerűen lebeg. A Szindbád egy sajátos életérzést ragad meg, a sodródás és az örömök hajszolása, az elvágyódás és életszeretet különös elegyet alkotnak. A hős belső utazását a nosztalgia keserédes aurája lengi be, a szépség mindig más és más formában bukkan elő. A film a létezés időtlen titkát kutatja, és a mozgókép hagyományos kifejezésmódjain túllépve maga is költészetté válik.

A szépség mindig más és más formában bukkan elő

Hogyan készült?

Huszárik Zoltán két sikeres rövidfilmmel a háta mögött vágott bele az első nagyjátékfilmjébe. A rendezőt vonzotta Krúdy Gyula korábban megfilmesíthetetlennek bélyegzett alkotói világa, a lazább szerkezetű szövegek ugyanis nagyobb alkotói szabadságot biztosítottak a számára. A Szindbád nem hagyományos irodalmi adaptáció, mert a szöveghűség helyett a hangulat, a szellemiség, az olvasási élmény megragadására törekszik. A filmet többek között az akkori Csehszlovákiában forgatták, a Krúdy-szövegek világához Selmecbánya, Lőcse vagy Bártfa utcái passzoltak a leginkább. A film különleges képi világára nagy hatással voltak a nagybányai festők, elsősorban Ferenczy Károly és Csók István. A film operatőre Sára Sándor volt, a főszerepben Latinovits Zoltán nyújt feledhetetlen alakítást.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?


A Szindbád a magyar filmtörténet megkerülhetetlen alapműve. Huszárik Zoltán költői látomása önmagában már azért is kivételes, mert egyáltalán nem foglalkozik aktuális társadalmi-politikai kérdésekkel. A váltakozó trendek és irányzatok hidegen hagyják a rendezőt, az őt foglalkoztató örökérvényű témákat úgy ragadja meg, hogy az az egyetemes filmtörténetben is páratlan. A film külföldön és itthon is hatalmas kritikai siker volt, a mai napig sokat hivatkozott, szeretett darab. 2000-ben az Új Budapesti Tizenkettő legjobb magyar alkotásai közé választották.


Egy emlékezetes jelenet


A film híres éttermi jelenetében Szindbád elfogyaszt egy igen kiadós ebédet. A jelenet különlegessége, hogy az egymás után vágott közelik anyagszerűvé és esztétikailag is széppé varázsolják a feltálalt ételeket. A néző maga is érezni kezdi a férfi csillapíthatatlannak tűnő étvágyát. Szindbád falánksága egyszerre konkrét és szimbolikus, hisz az életet is ugyanúgy habzsolja, mint az itt látható ínycsiklandozó fogásokat.

Ezt is nézd meg!

 

 

Gelencsér Gábor filmesztéta és Gintli Tibor irodalomtörténész a regény és a film kapcsolatáról:

Kapcsolódó filmhíradó

Avagy hogy kerül a húslevesbe lenolaj?

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Huszárik Zoltán: Szindbád kalandja. Filmkultúra, 1971/1, 21-25. 
Tandori Dezső: Szonett, Huszárik Zoltán emlékére. Filmkultúra, 1982/3, 38.
Kovács Ágnes: Vörös tapétán tengerkék virágok. A Szindbád színdramaturgiája. Filmvilág, 2019/4, 7-10.

A rendező

Huszárik Zoltán (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Latinovits Zoltán egybeforrt Szindbád karakterével, pedig Huszárik eredetileg Vittorio De Sicát szerette volna felkérni a szerepre. A magyar közönség legnagyobb szerencséjére az olasz színész olyan horribilis gázsit kért, hogy ezt a filmgyár nem tudta, nem akarta előteremteni.

Plakát

(forrás: NFI)