fekete-fehér magyar játékfilm, 1965, rendező: Jancsó Miklós

forgatókönyvíró: Hernádi Gyula, operatőr: Somló Tamás, főszereplők: Görbe János, Latinovits Zoltán, Molnár Tibor, Kozák András, Agárdy Gábor, Barsi Béla, 95 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 2K restaurált

Miről szól?

1869-ben a kormány elrendeli a betyárvilág felszámolását. Az elfogott gyanúsítottakat az alföldi sáncba zárják. A vádlottak egy részét szűk magánzárkában tartják, a többiek a magas falak között, a szabad ég alatt alszanak. A kihallgatások a közeli tanyán zajlanak. A csendőrök a legkülönbözőbb módszerekkel próbálják megtörni a rabokat. A gyenge pontjaikat kihasználva kegyetlen játszmát űznek velük.

Mitől különleges?

A Szegénylegények látványvilága, szemlélete és fogalmazásmódja páratlan a magyar és az egyetemes filmtörténetben. Jancsó Miklós alkotása történelmi parabola, azaz a konkrét szituáció segítségével általános érvényű, elvont problémákat boncolgat. Az ember és történelem viszonya, a hatalom működése vagy a szabadság lehetősége rendkívül absztrakt, nehezen megragadható problémák. Jancsó egy csak rá jellemző alkotói módszerrel mégis képes megmutatni a láthatatlan folyamatokat és együtt gondolkodásra hívja a nézőt.

Jancsó filmnyelvének lényege az erőteljes stilizáció. A Szegénylegények labirintusszerű fekete-fehér terei erőszakosan lehatárolják az alföldi táj végtelenségét. Az epizodikus történetben a szereplők jönnek-mennek, a hatalom képviselői állandóan cserélődnek. Nincs kísérőzene, csak zajok és rövid, tőmondatokból felépülő párbeszédek. Minden elnagyolt, személytelen és mechanikus, ami a diktatúra szenvtelen működését tükrözi. A rendező hosszú, bonyolult kameramozgásokkal követi az össze-vissza sodródó szereplőket. A híres hosszú snittek az elnyomók manipulatív, kiszámíthatatlan viselkedését fordítják a film nyelvére. A Szegénylegények azt a komplex műveletet modellezi, ahogyan a hatalom elkerülhetetlenül felmorzsolja a vele szembehelyezkedő csoportot.

Jancsó Miklós filmje a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete.

Hogyan készült?

A forgatókönyv megtörtént eseményeken alapul. Ráday Gedeon teljhatalmú királyi rendbiztos valóban szigorú módszerekkel tett rendet az Alföldön, a gyanúsítottakat a szegedi várba záratta. Jancsóék ennek megfelelően egy várban szerettek volna forgatni, de nem találtak megfelelő helyszínt, így a fővárostól ötven kilométerre építették fel a díszletet. Bár a forgatókönyvet előzetesen jóváhagyták, a cenzúra tartott a nyilvánvaló áthallásoktól. A filmet csak az utólag beillesztett tárgyilagos történelmi bevezetővel mutathatták be.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Szegénylegények Jancsó Miklós legismertebb alkotása, a magyar film fontos mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg ismert és elismert alapműve. A rendező itt dolgozta ki és használta először a híres jancsói filmnyelvet, amit a későbbi pályafutása során tovább finomított. A hazai szakemberek rendre a legjobb magyar filmek között említik. Az 1948-1968 közötti időszakot toplistázó Budapesti tizenkettő közé ugyanúgy bekerült, mint a minden idők legjobbjait összegző 2000-es Új Budapesti Tizenkettőbe.


Egy emlékezetes jelenet

A film egyik legmegrázóbb pillanata a betyárokhoz tartozó lány vesszőfutása. A csendőrök e szörnyű büntetéssel szeretnék vallomásra kényszeríteni a vádlottakat. A rendfenntartók egy hatalmas gépezet apró fogaskerekeiként működnek, a testileg-lelkileg megalázott foglyok számára nincs menekvés. A kavargó tömeg és a meztelen női alak Jancsó Miklós vizuális világának jellegzetes visszatérő motívumai.

A rendező

Jancsó Miklós Görbe Jánost (balra) és Szersén Gyulát (jobbra) instruálja (MTI Fotó: Bereth Ferenc)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A Szegénylegények egyik legemlékezetesebb jelenete a meztelen lány, Juli megvesszőzése. Jancsó Miklós Zalatnay Sarolta Ők sem szerzetesek című könyvében félig-meddig tréfásan azt nyilatkozta, hogy filmjeiben a meztelen nők szerepeltetése tulajdonképpen Mészáros Mártának köszönhető. Felesége állítólag többször szóvá tette, hogy Jancsó filmjeiben nincsenek hiteles női szereplők, mire a direktor megígérte, hogy a következőben lesz hiteles nőfigura, de akkor meztelenül.

Plakát

Tervező: Sándor Margit (forrás: MNF)