Psyché

 

Monumentális film egy századokon átívelő szerelemről, Weöres Sándor klasszikus műve nyomán. Egy mese, amelynek története és látványa egyaránt megbabonáz.

színes magyar játékfilm, 1980, rendező: Bódy Gábor

író: Weöres Sándor, forgatókönyvíró: Bódy Gábor, Csaplár Vilmos, operatőr: Hildebrand István, szereplők: Patricia Adriani, Udo Kier, Cserhalmi György, Horváth Ágnes, Tóth Éva, Újlaky Dénes, 261 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

 

Miről szól?

Egy szerelmi háromszög története a 18. századtól az 1920-as évekig. Psyché, azaz Lónyay Erzsébet (Patricia Adriani), a mitikus cigány grófnő; Nárcisz, azaz Ungvárnémeti Tóth László (Udo Kier), a tragikus tudós-költő; valamint Zedlitz báró (Cserhalmi György) fantasztikus kalandjai egy korokon átszáguldó szellemtörténeti utazással egybekötve.


Mitől különleges?

A film a nyolcvanas évek egyik első nagyköltségvetésű szuperprodukciója, mégis más, mint a hagyományos kosztümös filmek. Kulturális utalásokkal gazdagon átszőtt, térben és időben széles spektrumot bejáró szerelmi történet, amely elsősorban férfi és nő kapcsolatának alapkérdéseit vizsgálja. A szenvedély, a szellem és a közép-európai történelem különös módon találkozik, s a legmerészebb kortárs formai kísérleteket a legősibb mítoszokkal kapcsolja össze.

A reformországgyűlések világáról is emlékezetes képet rajzol

Hogyan készült?

A film forgatókönyvét Bódy Gábor és Csaplár Vilmos írta Weöres Sándor 1972-ben megjelent Psyché című verses regénye alapján. A munka négy éven át tartott, az adaptáció során az eredeti művet sok szempontból újra gondolták, elszakadtak annak töredékes, áldokumentumokat idéző megoldásaitól, helyette a szürreális és mitikus motívumok kerültek előtérbe. A fejezetekre osztott szerkezet és az enciklopédikus megközelítés lehetővé tette, hogy ugyanazokat a problémákat mikro- és makroszinten, a lehető legtöbb oldalról megvizsgálják. Az adaptációnak egyfajta kettősséget ad, hogy az egyik főszereplő, a valóságban is élt költő-drámaíró Ungvárnémeti Tóth László 1816-ban jelentette meg Nárcisz, vagy a' gyilkos önn-szeretet című, antik témájú tragédiáját.

A film egyes szerepeit az ismert magyar színészek mellett neves külföldi sztárok játszották: Nárciszt Udo Kier, Psychét Patricia Adriani, Zedlitz grófot Cserhalmi György alakította. Mellettük a kor kulturális életének több ismert figurája is megjelent, Kazinczy Ferenc szerepében például Pilinszky János, továbbá Erdély Miklós és Hajas Tibor. A csodálatos vizuális világot a látványtervező, Bachman Gábor és az operatőr, Hildebrand István teremtette meg. Hildebrand korábban is készített már kosztümös filmeket, ezúttal azonban lehetőséget kapott arra, hogy a műfajjal új formában kísérletezzen. 

A színes szűrők használata, a tükröződések és a tűz lángjának fényei titokzatos aurát teremtenek,

s az utólag, a már leforgatott anyagon alkalmazott trükkök is játszanak a néző érzékelésével. A filmből három verzió is létezik: a legteljesebb, 261 perces, háromrészes, ún. televíziós változat, a mozikban bemutatott 208 perces kétrészes változat, és a nyugati forgalmazásra szánt 120 perces változat.

Csodálatos vizuális világ

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bódy Gábor az európai filmművészet posztmodern irányzatának egyik meghatározó alakja, olyan alkotókkal együtt, mint Peter Greenaway, Derek Jarman és Jean-Jacques Beineix. Az amatőr kísérleti filmesként induló rendező itt már komoly pénzügyi háttérrel dolgozott, így a film a korban párhuzamosan megerősödő új akadémizmus irányzatának filmjeihez hasonlóan nagy formátumban, sok helyszínen, igényes kosztümök használatával valósult meg. A monumentális munka már az új érzékenység egyik előfutára, egyben az új narrativitás egyik legkiforrottabb műve. Az anyaggal való játék, a korábbi experimentális filmekben kidolgozott trükkök és technikai megoldások a történet szerves részeként kerülnek alkalmazásra. A szigorú következetesség, amely mégis bámulatos szabadsággal és eklektikával párosul, felejthetetlen mesterművé teszi a filmet. 


Egy emlékezetes jelenet

Psyché meglátogatja Nárciszt, aki iránt reménytelen és mély szerelmet táplál. A férfi nem engedheti közel a nőt, de elfogadja, vagy talán inkább eltűri a társaságát. Psychét az ösztönei és az érzelmei hajtják, míg Nárcisz a szellemnek és az alkotásnak szenteli életét, s elsősorban önmagára figyel. A részlet első felében a felvilágosodás korabeli költő, az itt Nárciszként megjelenített Ungvárnémeti Tóth László Az igazság című verse hangzik el. „Egy fényt, egy súgárt, s egy képet fest az Igazság: / Mégis ezerképpen tűnik előnkbe nekünk” – hangzik a vers részlete, amely szépen rezonál a képekre. Psyché egy prizmán át nézi a világot, ami fontos tudományos eszköz és optikai játék volt a korban. Az üveg által megtört fény színekre bomlik, különös táncot jár a hétköznapi tárgyakon és Nárcisz arcán. A következő pillanatban már egy bálban, majd egy lóverseny helyszínén járunk, amelyek tipikus eseményei az ábrázolt történeti időszaknak. Ilyen sokszereplős jeleneteket csak egy megfelelő anyagi háttérrel rendelkező produkció keretei között lehetett elkészíteni, nagyszabású díszletek és korhű kosztümök felhasználásával. A lóverseny önmagában is nagyon látványos, de a lila és barna színekkel játszó, szűrővel létrehozott lírai képi világ túlmutat a realizmuson. 

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Fazekas Eszter: Az újjávarázsolt Psyché. Filmkultúra, 1998.
Szilágyi Gábor: A látvány ereje, Bódy Gábor: Nárcisz és Psyché. Filmkultúra, 1980/6, 19-22.
Mátyás Győző: Zseniálisan rossz film?, Még egyszer a Psychéről. Filmkultúra, 1981/2

Az alkotók

Udo Kier, Weöres Sándor, Patricia Adriani és Bódy Gábor a film forgatásának idején

Tudtad?

• Udo Kier és Bódy Gábor a Mannheimi Nemzetközi Filmfesztiválon ismerkedtek meg, Bódy az első adandó lehetőséggel élve felkérte a színészt a Psyché címszerepére. Az Amerikai anzix című film vetítése után nem volt kérdés Udo Kier számára, hogy vállalja a szerepet: „Ő volt az első ember, aki meghívott egy szocialista országba, addig még Kelet-Németországban sem voltam. Szóval nekem ez nagy élmény volt, és boldog voltam itt, de az emberek irigyeltek. Azt mondták: azért vagy boldog, mert te akár a jövő héten elmehetsz, de mi soha nem mehetünk el, nekünk nincs útlevelünk. A Psyché forgatása új és fontos élmény volt számomra, egy remek filmet hoztunk össze.” (A Filmtekercs interjúja Udo Kierrel a 2019-es Budapesti Klasszikus Film Maratonon)

• Udo Kier magyar hangja a Zedlitz bárót alakító Cserhalmi György, míg Cserhalmi Györgyé Garas Dezső. 

Plakát

(forrás: NFI)