Öt perc gyilkosság

 

Az abszurd gyilkosságspirál a bűnügyi filmek erőszakábrázolását karikírozza. Morbid rajzfilm metafilmes utalásokkal és fergeteges dzsessz-zenével.

színes magyar animációs film, 1966, rendező: Nepp József

operatőr: Neményi Mária, Nagy Csaba, 7 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

   

Miről szól?

A film egy véget érni nem akaró gyilkosságsorozatot mutat be, ahol az elkövetők dominószerűen válnak a következő gyilkos áldozatává előbb a mozivásznon, majd pedig a nézőtéren is.

Miért különleges?

Az Öt perc gyilkosság a hatvanas évek legnépszerűbb animációs műfaja, az intellektuális karikatúra-rajzfilm egyik legabszurdabb darabja. Témájában a modern filozófiát és a hatvanas évek modernista filmjét uraló egzisztencialista elidegenedés-téma groteszk kiforgatása. A film egyik legszembeötlőbb gesztusa, amely a modernizmushoz köti, a metafilmes önreflexió: a film kerettörténetében egy rendező vezeti fel a filmbemutatót, akit a vetítést követően a felháborodott nézők azon nyomban kivégeznek.

Műfajában az erőszak tematizálására és ábrázolásra épülő zsánerfilmek (bűnügyi filmek, horror) kigúnyolása. A morbid műfajparódiát a láncszerű, variációk egy témára jellegű szeriális elbeszélésmód teszi végletesen abszurddá, ugyanis ezen filmekből kizárólag az erőszakos jeleneteket rendezi sorba mindenféle narratív ok-okozatiság és dramaturgiai feszültségkeltés (suspense) nélkül. A gyilkosságok hol hagyományosabb, valóságban is elképzelhető, hol az animációs filmekhez illően elképzelhetetlen módozatait láttató jelenetek kizárólag a gyilkosból a soron következő áldozattá váló szereplő révén kapcsolódnak egymásba.

Morbid műfajparódia

Hogyan készült?

Az Öt perc gyilkosság grafikai világa stilárisan, az új hullámos animációk gazdaságos előállítási módjához illően, minimalista, puritán. A zsírkrétával lazán felskiccelt rajzokon csak az emberszereplők, illetve a gyilkossághoz használt tárgyak jelennek meg, kidolgozott háttér nincs, színhasználata csupán pár színre korlátozódik.

A film szabadon hömpölygő kísérőzenéje dzsessz, amely a hangdesignerként is dolgozó, zeneőrült Nepp József kedvenc műfaja volt.

A zenészek közt a magyar dzsessz olyan kimagasló alakjait találjuk, mint Deák Tamás zeneszerző és trombitás, Garay Attila zeneszerző és zongorista, Kovács Gyula dobos és Berkes Balázs bőgős. Deák Tamás számos más Nepp-film zeneszerzőjeként is feltűnt: a Mézga család és a Kérem a következőt! sorozatok mellett ő komponálta a Macskafogó fülbemászó filmzenéjét is.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Nepp József a hazai karikaturisztikus animáció vezéregyénisége. A köznapi helyzeteket, közéleti témákat fanyar humorral ábrázoló animációk népszerűségét jelzi, hogy a hatvanas években a rövidfilmek mellett (pl. Nepp József: Szenvedély, 1961; Mese a bogárról, 1963; Szabó Sipos Tamás: Homo faber, 1965; Macskássy Gyula–Várnai György: Romantikus történet, 1964; Tíz deka halhatatlanság, 1966; Dargay Attila: Variációk egy sárkányra, 1967) sorozat formájában is napvilágot láttak (Gusztáv, 1964-1968 és 1975-1977 között). Az Öt perc gyilkosság folytatásaként értelmezhetők azok a hetvenes években készített, szintén abszurdba hajló erőszakhalmozásra épülő rövidfilmek, amelyeket Nepp forgatókönyvíróként jegyez: Ternovszky Béla: Modern edzésmódszerek (1970), Mindennek van határa (1975), Szórády Csaba: Rondino (1977). A Nepp kisfilmjeit meghatározó fanyar fekete humor, amellyel az emberi gyarlóságokat vizsgálja és karikírozza, a Hófehér (1983) című merész felnőttmeseként megvalósuló Disney- és Grimm-paródiában öltött egész estés formát. 

Emlékezetes jelenet

Ugyan a film címe Öt perc gyilkosság, Nepp kisfilmjének a teljes hossza hét perc. Még sincs ellentmondással dolgunk, hiszen az Öt perc gyilkosság voltaképp annak a mozifilmnek a címe, amelyet a metafilmes kerettörténetként szolgáló vetítésben a rendező figura felkonferál, és az hajszálpontosan öt percnyi hosszúságú. Az már más kérdés, hogy az öt perc leteltével, a filmbéli vásznon túl is folytatódik a gyilkolás.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Dizseri Eszter: A magyar mozgókép mester: Nepp József. Filmkultúra, 2006

A rendező

Nepp József (forrás: NFI)

Tudtad?

A filmben összesen 46 alkalommal teszik el egymást láb alól az egyes szereplők válogatott módszerekkel és eszközökkel, így az Öt perc gyilkosság minden bizonnyal – kivált a filmhossz arányában – a filmtörténet egyik legnagyobb hullamennyiséget tartalmazó darabja.