Miről szól?

1994, Szarajevó ostroma. Középkorú nő szeretne vízhez jutni. Miután sikertelenül próbálkozik a szomszédoknál, kétségbeesésében kimegy a lövöldözéstől hangos utcákra, hátha el tud jutni a két tűz között fekvő vízcsapig. Élethalálharcában a méltóságát igyekszik megőrizni.

Mitől különleges?

Az Ostrom nem a háború frontvonalát, hanem a hátország szenvedését mutatja be. Kovács István a mindennapi meggyötörtséget és a lepusztultságban is továbbélő életösztönt villantja fel elemi erővel, amikor egy olyan nőről mesél, aki nem a fizikai túlélésért küzd, nem azért akar vizet szerezni, mert különben szomjan halna, hanem azért, hogy csinos legyen a randevúján. Mert túlélni csak úgy képes a háborút, ha közben ember marad – és nő.

Hogyan készült?

Az alapötletet egy szarajevói nő memoárja adta Gasztonyi Kálmán forgatókönyvírónak, aki az elhúzódó ostrom alatt is meg akarta őrizni a nőiességét. Kovács István már az előző filmjeiben is foglalkozott azzal, hogyan élik meg a háborút a kisemberek és közkatonák (az első világháborús Szürke senkik), a női tartás titkát pedig a terhes kick-boxerről szóló Betonzajban kutatta. Az Ostrom abban különleges, hogy közös nevezőre hozta a rendező két érdeklődési területét.

A kisfilmet egy régi, szétlőtt szovjet laktanyában forgatták Kiskunlacházán, ahol Angelina Jolie A vér és a méz földjén című drámáját készítette. (Díszlettervezője az Oscar-díjas Saul fiában is dolgozó Rajk László volt.) Korszerű digitális technológia helyett lejárt szavatosságú, 16 mm-es filmet használtak, hogy azzal teremtsék meg a régi háború karcos, rohadó, kékeszöld világát. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Kovács István filmje 2018-ban bronz fokozatú diák-Oscart nyert. A diák-Oscarra filmes főiskolák és egyetemek jelölhetik a diákok filmjeit, amiket arany, ezüst és bronz diák-Oscarral jutalmaznak. Magyar filmek közül elsőként Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt… című diplomamunkája nyert 1991-ben, de 2016-ban Kis Hajni Szép alak című drámája, 2017-ben pedig Freund Ádám Földiek című szürreális sci-fije is eljutott a jelölésig, míg végül 2018-ban Kovács István haza is hozta az egyik diák-Oscart. Ez azért is egyedülálló eredmény, mert eddig még egyetlen filmes egyetemnek sem sikerült három egymást követő évben a jelöltek közé kerülni a narratív filmek kategóriájában.

Egy emlékezetes jelenet

A szarajevói ostrom alatt az emberek csak futva közlekedtek az utcán, hogy elkerüljék a golyókat. Halottaikat a sokemeletes házak tövében, akár egy játszótérnél létesített temetőben hantolták el. Különösen szívszorító, ahogy a vízért induló nő futólag megérinti halott férje sírkövét. Életét is kockáztatva fut ki a folyamatos tűz alatt álló vízcsaphoz. A jelenetet hosszú, rohanó snittekben vették fel, amik ugyanolyan intenzíven adják át a halál közelségétől fülünkben dübörgő adrenalint, mint anno Steven Spielberg a Ryan közlegény megmentésében.