Miről szól?

A megözvegyült, 43 éves Kata (Berek Kati) anyává szeretne végre válni, de nős barátja, Jóska (Szabó László) nem akar házasságon kívül született gyereket. Egy nap bekopog hozzá a közeli nevelőintézetből megszökött fiatalkorú Anna (Vígh Gyöngyvér), szobát keres, ahol Sanyival (Fried Péter), a barátjával találkozhatna. Kata összebarátkozik az öntörvényű lánnyal, és segít neki megszerezni az engedélyt ahhoz, hogy összeházasodhasson a barátjával. Az Annával való találkozás segít neki meghozni a döntést, és végül saját gyerek vállalása helyett az örökbefogadás mellett dönt.

Mitől különleges?

Mészáros Márta fontos alakja a magyar filmtörténetnek, életműve női sorsok feltárására, a női nézőpont érvényesítésére épül. Filmjei elválaszthatatlanok személyes élettörténetétől, az elárvult, majd egy szovjet nevelőintézetbe került, és később örökbefogadott rendező alaptémái a szülő-gyerek kapcsolat, a csonka család, a szeretetvágy, a női identitás- és otthonkeresés. Már debütáló filmjében, az Eltávozott napban (1968) is egy állami gondozásban felnőtt lány körül forog a cselekmény, az Örökbefogadás pedig teremt egy másik erős, független női karaktert is Kata személyében. Munkásnőt választani főszereplőnek önmagában nem minősült radikális gesztusnak a szocializmusban, az már annál inkább, hogy Kata független, autonóm lény, aki

Érdemes összevetni Mészáros filmjét a Gothár Péter-féle Ajándék ez a nappal. Mindkettő dokumentarista alapokra épül, és mindkettő egy házas férfivel terméketlen viszonyt folytató, idősödő nő története, de amíg Gothár groteszk helyzeteket teremt és stilizál, hogy megjelenítsen egy társadalmi létállapotot, Mészáros figurái nem mutatnak túl önmagukon – élő, lélegző, hús-vér figurák.

Élő, lélegző, hús-vér figurák

Hogyan készült?

A forgatókönyvet Mészárossal közösen Grunwalsky Ferenc és Hernádi Gyula írta, az operatőr Koltai Lajos volt. Katát a kiváló színpadi színész, Berek Kati alakította, Anna szerepére ugyanakkor a rendező – a dokumentarista iskola gyakorlatával összhangban –, olyan lányt keresett, akinek személyes kötődése is van a figurához, így talált rá a korábban Jancsó-filmekben statisztáló Vígh Gyöngyvérre, aki maga is állami gondozásban nőtt fel, és szintén fiatalon házasodott.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Örökbefogadás elnyerte a Berlini Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, a női rendezők közül elsőként. A magyar szakma és a kritika elutasító volt, az esztétikai kifogások mellett azzal is megvádolták, hogy „hamis képet ad a munkásosztályról.” Külföldön feminista filmként ünnepelték, noha Mészáros nem tartotta annak. Az Örökbefogadás nem egy ideológia jegyében készült, ezért sem veszíthette el az érvényességét.

Egy emlékezetes jelenet 

Jóska meginvitálja a házába Katát, hogy lássa, miért nem akarja felrúgni a házasságát. A feleségének mint kolléganőjét mutatja be, és a két nő beszélgetni kezd. A rövid jelenetből valóban feltárul, miért kényelmes a férfinek ez a felállás. Felesége háztartásbeli, mindenben kiszolgálja a férjét, de Katának arra panaszkodik, hogy nem járnak el sehova. Amikor a nő erre felveti, hogy akár munkába is állhatna, hiszen a gyerekek már nagyok, először Jóska tiltakozik, mondván akad tennivaló idehaza is bőven, majd a feleség meghunyászkodva igazat ad neki. Mészáros egy teljes életút tragédiáját sűríti bele pár percbe, de azt is jól illusztrálja a jelenet, hogy az Örökbefogadás akkor is az emancipáció melletti kiállás filmje, ha nem ez volt a rendező deklarált célja.

A rendező

Mészáros Márta – mögötte Koltai Lajos operatőr (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Sós László, Kemény Éva (forrás: NFI)