fekete-fehér magyar játékfilm, 1982, rendező: Mészáros Márta

forgatókönyvíró: Mészáros Márta, operatőr: Jancsó Nyika, főszereplők: Czinkóczi Zsuzsa, Bánsági Ildikó, Anna Polony, Jan Nowicki, Zolnay Pál, 103 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 4K restaurált

Miről szól?

1947-ben járunk, szülei halálát követően a serdülőkorú Juli hazatér a szovjet emigrációból. Nevelőanyja, Magda az új rendszer kegyeltje, az egykori újságíró börtönparancsnokként dolgozik, és fogadott lánya útját is szeretetteljes szigorral próbálja egyengetni. A serdülőkorú Juli fojtogatónak érzi új otthona légkörét, nehezen tudja feldolgozni szülei elvesztését, iskola helyett inkább a mozikat látogatja, és csak Magda rokonát, a szabadabb szellemű Jánost hajlandó tisztelni és szeretni. Közli nevelőanyjával, hogy nem kér többet a gondoskodásából, inkább intézetbe menne.

Mitől különleges?

A legtöbb rendezővel ellentétben Mészáros Márta a saját „így jöttem”-történetét nem a pályája kezdetén mesélte le. Tizenegy, különféle női sorsokat bemutató film után jutott el oda, hogy 1982-ben leforgassa az önéletrajzi ihletésű Napló gyermekeimneket. Főhőséhez hasonlóan Mészáros is elárvulva tért haza a Szovjetunióból, megjárta a nevelőintézetet, majd örökbe fogadták. Gyerekként szerzett traumái, élményei korai filmjeinek témaválasztását is meghatározták (Eltávozott nap, Örökbefogadás, Szabad lélegzet), a Napló gyermekeimnek azonban

messze a legszemélyesebb, de egyben a legpolitikusabb filmje is.

A választott nézőpont Julié, az ő lázadó kamaszperspektívájából látjuk az éppen kiépülő rendszer visszásságait, az ideológiai vitákat – a keményvonalas Magda kételyek nélkül építi a szocializmust, miközben apja és János a józan emberség hangját képviselik –, mégsem a történelem, hanem az egyéni sorsok érdeklik leginkább a rendezőt. A választott stílus is ezt sugallja, Jancsó Nyika operatőr letisztult, fekete-fehér képei művészi gesztusoktól mentesen szolgálják a cselekményt, egyedül Juli álomszerű, idilli és mégis nyugtalanító hangulatú visszaemlékezései szakítanak a realista elbeszélésmóddal.

Hogyan készült?

Mészáros 1978-ban bemutatott filmjében, az Olyan, mint otthonban egy emigrációból hazatért férfi és egy 10 éves, elárvult kislány kapcsolatának alakulását követhetjük, főszerepben Jan Nowickivel és Czinkóczi Zsuzsával. A rendező magától értetődő módon osztotta a Napló gyermekeimnek két kulcsszerepét – Juliét és Jánosét – ugyanerre a két színészre. Magda szerepét egy lengyel színész, Anna Polony kapta, míg a nagypapát Zolnay Pál filmrendező alakítja. Mivel a film az 1947 és 1953 közötti időszak kommunista berendezkedését nem úgy mutatta be, ahogy az egy szocialista műtől elvárható lett volna, az alkotók csak azután nyújtották be a forgatókönyvet ellenőrzésre, hogy a felét már leforgatták, de elkészültét követően két évre így is dobozba került.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Napló gyermekeimnek a rendező életművének fontos darabja – magántörténelmének krónikáját később még három filmben folytatta (Napló szerelmeimnek, Napló apámnak, anyámnak, Kisvilma) –, hősnője az egyik legemlékezetesebb Mészáros-karakter: öntörvényű, a saját útját, otthonát és identitását makacsul kereső figura, aki semmi mást nem szeretne, csak boldogulni, úgy, hogy közben megőrzi az integritását is. A film emellett beilleszthető az 1947 és 1956 közötti időszakot érzékenyen, a kisember szemszögéből feldolgozó magyar filmek hetvenes évek végén induló, többek közt A ménesgazdával és az Angi Verával fémjelzett vonulatába is. Méltán nyerte el a Magyar Játékfilmszemle nagydíját és a zsűri különdíját Cannes-ban.


Egy emlékezetes jelenet


Julit az egyik pártvezér fia meghívja a család villájában tartott születésnapi zsúrjába. A ház előtt fegyveres őrök vizsgálják át az érkező diákokat. Itt hangzik el a film egyik legabszurdabb mondata is. „Maguk mindig mindenkit meg szoktak motozni?” – kérdezi Juli az őrtől. „Mi nem motozunk elvtársnő, csak ellenőrzünk” – hangzik a válasz. Szatirikus hangvételű a jelenet folytatása is. Juli rácsodálkozik a nagypolgári pompára, életében először kóstol banánt, majd ünnepélyes körülmények közt megjelenik a pártvezér is, és jó szórakozást kíván a katonás rendben felsorakoztatott gyerekeknek. 

A rendező

Mészáros Márta (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőben

Tudtad?

Amikor betiltották a Napló gyermekeimnek című filmet, Mészáros Márta úgy tudta, megsemmisítették a negatívot. Rendkívüli erejű volt a pillanat, amikor kiderült számára, hogy a film mégis megmaradt. 

Plakát

(forrás: MNF)