Fiatal hősnőnk kénytelen több ünnepi beszédet végighallgatni, majd a főnöke és az apja is kioktatja. Keserédes, groteszkbe hajló társadalomkritika alig tizenöt percben.
fekete-fehér magyar rövidfilm, 1971, rendező: Dárday István; Szalai Györgyi (Szalai Györgyi nincs a kópián feltüntetve)
15 perc
Miről szól?
Az általános iskolai évzárón, az augusztus huszadikai misén, az úttörőtábor zászlófelvonásán elhangzó patetikus szónoklatokat ugyanaz a fiatal lány hallgatja. A hivatalos rendezvények után még a főnöke és az édesapja is kioktatja. Dárday István és Szalai Györgyi alig negyedórás rövidfilmje különféle életképek és beszédek mozaikszerű kollázsa.
Mitől különleges?
A Miheztartás végett az iskola, a vallás, a munkahely és a család nézőpontjából kérdez rá a fiatalok helyzetére. A felnőttek nevelő szándékú megnyilatkozásai más és más helyzetekben bukkannak fel, mégis mindenhol az unalomig ismert közhelyek ismétlődnek. A remek érzékkel egymás mellé vágott jelenetek, az elhangzottakat hol illusztráló, hol játékosan kifigurázó állóképek az ünnepélyes szólamok kínzó ürességét húzzák alá. A bravúros vágások és a tökéletes azonosulási pontot jelentő hősnő mellett a Miheztartás végett a tragikomikus hangvétele miatt is emlékezetes. A záporozó képek, a kamaszlány ismétlődően egykedvű arca groteszk hatást kelt.
Az alkotók nevetségessé teszik a dagályos frázisokat, ám egyúttal a fejekben uralkodó zűrzavarra is rávilágítanak.
A film visszatérő központi motívuma szintén provokatív. A rendre felcsendülő Himnusz is jelzi, az egymásnak ellentmondó, mesterkélt nevelési tanácsok a jövő Magyarországát formálják.
Hogyan készült?
A Miheztartás végett Dárday István főiskolai vizsgafilmje. Állandó alkotótársával, Szalai Györgyivel már itt együtt dolgoztak. Az amatőr főszereplőre a korszak legendás szórakozóhelyén, a Budai Ifjúság Parkban találtak rá az alkotók. A lányt Dárday István szúrta ki a tömegben, majd egyszerűen leszólította.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A dokumentarista rövidfilm, illetve a vele nagyjából egy időben készült Nyugodtan meghalni (1969) komoly szakmai feltűnést keltettek. E művek nemcsak Dárday István és Szalai Györgyi későbbi munkásságának, de a külföldi kritikusok által Budapesti Iskola névre keresztelt irányzatának is fontos előképei. A Miheztartás végett gond nélkül beilleszthető az aktuális társadalmi kérdéseket boncolgató dokumentum-játékfilmek sorába. Az alkotókat a szocializmus rendszerszintű problémái foglalkoztatják, miközben maximális hitelességre törekszenek. A Miheztartás végett 1989-ben helyet kapott a hetvenes évek meghatározó főiskolai vizsgafilmjeit bemutató Hat bagatell nívós válogatásában is.
Egy emlékezetes jelenet
Az állam, az egyház és a párt ünnepségei után hősnőnket a munka világában látjuk viszont. A piacon sört csapoló lány véletlenül eltör néhány üveget. A főnök először csúnyán leteremti, majd cinikus módon csalásra biztatja. A szocializmus hivatalos ideológiájával szemben a munka nemhogy nem nemesít, de a megélhetés hajszolása hazugságra, ügyeskedésre kényszerít. A jelenetsorba a rendező nem kevés iróniával a korabeli bankjegyek közelképeit, illetve a vágyott háztartási cikkek árakkal ellátott kirakatfotóit illeszti.
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Tóth Klára: Sűrű, szimultán évek voltak…, Beszélgetés Dárday Istvánnal. Filmkultúra, 2002
Czirják Pál: „Mi filmet filmkészítés közben csinálunk” – beszélgetés Szalai Györgyi filmrendezővel. Apertúra, 2014. tavasz
Zsugán István: Az emberi agyak „karbantartása”. Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel. Filmvilág, 1983.07.
Zsugán István, Szalai Györgyi: Talpalatnyi hitel. Filmvilág, 1988.02.