fekete-fehér magyar játékfilm, 1961, rendező: Makk Károly

forgatókönyvíró: Máriássy Félix, Galambos Lajos, Makk Károly, operatőr: Illés György, főszereplők: Pálos György, Pap Éva, Szirtes Ádám, Makláry Zoltán, Molnár Tibor, Básti Lajos, 95 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter

Miről szól?

A fővárosi hidrológus, Bene László a válását követően vidékre helyezteti magát. A szakmájából is kiábrándult férfit a helyi gazdaság vezetője, az agilis Kecskés igazgató megkéri, hogy segítsen kutat fúrni engedély nélkül. Bene eleinte nem hajlandó kötélnek állni, de Kecskés lelkesedése és egy nagy szakmai felfedezés lehetősége magával ragadja. Ténykedésüket a főnökeik rossz szemmel nézik, előbb fenyegetéssel, majd erővel próbálják megregulázni őket.

Mitől különleges?

Makk Károly filmjének története papíron nem sokban különbözik az 50-es évek szocreál termelési regényeitől. A Szirtes Ádám által alakított igazgató megfeleltethető a közösségért dolgozó, lánglelkű kommunista figurájának, míg Pálos György vízmérnöke a vonakodó, kétségektől gyötört, de végül helyesen döntő értelmiségit személyesíti meg. A két karakter kidolgozottsága azonban már az újhullámos filmekét előlegzi meg, hús-vér emberek mindketten, akiket nemcsak a bürokráciával, az értetlen külvilággal való küzdelemük, de személyes drámáik és szenvedélyes barátságuk is jellemez. A történet is realistább igényű, konfliktusai és fordulatai hihetőek, egyedül a finálé kötelező, a központi ideológiát helyrebillentő happy endje idézi az ötvenes évek sematizmusát.

A Megszállottak nemcsak tematikailag, de stílusában is a modernista korszakot készíti elő.

A főcím emlékezetes, három és fél perces, vágás nélküli kocsizása után a vidéken játszódó jelenetekben Illés György operatőr a mesterséges világítást mellőzve mindvégig kézikamerát használ, hogy könnyebben tudja rögzíteni a színészek finomabb gesztusait is. A szokatlan beállítások és kameramozgások mellett az előtérrel és a háttérrel való játék, a természeti táj kreatív megkomponálása is úttörőnek számított. A terméketlen, homokos táj tökéletes képi metaforája a főszereplők kiábrándultságának, amelyet csak a föld alól feltörő, éltető víz képes enyhíteni.

Hogyan készült?

A termelési riporton alapuló forgatókönyvet eredetileg Máriássy Félix vitte volna filmre, betegsége miatt végül Makk Károly került a rendezői székbe a Hunnia Stúdió vezetőjének kérésére. Makk a korszak egyik legtöbbre tartott fiatal írójával, Galambos Lajossal dolgoztatta át a történetet – a stúdiónak egyetlen kikötése volt csak: a befejezést nem lehet megváltoztatni. Galambos a bugaci forgatáson is részt vett, és a rendezővel közösen előző nap írta meg a következő nap jeleneteit.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Elveszett paradicsommal (1962) és az Utolsó előtti emberrel (1963) laza trilógiát alkotó Megszállottak nemcsak Makk pályájának, de a magyar filmtörténetnek is korszakhatárt jelző kulcsfilmje, amelyen már érezhető az olasz neorealizmus és Antonioni hatása. Hasonló témákat boncolgat, mint az új hullámot ténylegesen elindító Sodrásban (Gaál István, 1963) és az Oldás és kötés (Jancsó Miklós, 1963), de kétségeikkel küzdő főszereplői is rokonai Gaál és Jancsó helyüket kereső, első generációs fiatal értelmiségieinek. A korabeli kritikák többségének értetlensége is jól jelzi, hogy a film megelőzte korát, a pályatársak sem tudtak mit kezdeni a megszokottól eltérő hőstípusokkal; a vízügyesek feljelentették, Veres Péter, egykori parasztpárti politikus is tiltakozott ellene.


Egy emlékezetes jelenet 


Makk Károly egy későbbi interjújában a film legeredetibb és legszebb vonatkozásának a két főszereplő kapcsolatát nevezte, és utólag a női főszereplőt is kiírta volna a történetből, hogy még inkább rájuk fókuszálhasson. A barátságon már-már túlmutató viszonyt az a szándékosan hosszan kitartott jelenet illusztrálja legjobban, ahol a két rokonlelkű férfi önfeledten, gyerekek módjára kezd el birkózni és bolondozni egymással. Szirtes Ádám és Pálos György, akik a magyar filmtörténet talán legikonikusabb párosát alkotják, látható élvezettel improvizálnak, miközben Illés György kamerája bravúros ütemérzékkel követi őket.

A rendező

Makk Károly (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Ez volt az első magyar film, melyben egy értelmiségi karakter csalódik a saját morális döntésében, megkérdőjelezi a rendszerben elfoglalt helyét, kritikával illeti a Kádár-rendszert. 

Plakát

Tervező: Máté András (forrás: MNF)