színes magyar játékfilm, 1982, rendező: Gothár Péter

forgatókönyvíró: Bereményi Géza, Gothár Péter, operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Znamenák István, Pauer Henrik, Sőth Sándor, Iván Anikó, Gálfi Péter, Őze Lajos, Kakassy Ági, Rajhona Ádám, Hetényi Pál, Ronyecz Mária, 103 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 4K restaurált

DVD

Miről szól?

1956. Köves István a forradalom leverése után disszidál, a családja otthon marad. 1963. A nagyobbik fiú orvosi egyetemre készül, a kisebbik, Dini pedig csajozni, lázadni. Szukics Magdába szerelmes és Pierre-t, az iskola lázadóját bálványozza. A bulikban dübörög az amerikai rock and roll.

Mitől különleges?

A Megáll az idő vagány kultuszfilm, kikezdhetetlen remekmű. Egy lendületes kamaszfilm a hatvanas évekről, amikor a fiatalok Elvis Presley-re tomboltak, sutyiban pornóképeket cserélgettek, és beálltak a Coca-Colától. De sokkal több is ennél: szembenézés az ’56-os forradalom kudarcával, az itthon maradtak bűntudatával, örökös és hiábavaló elvágyódásával. Keserédes életérzés sugárzik belőle: a céltalan lázadásé és az örökös sikertelenségé. Legendás alakja, Pierre az amerikai ellenzéki hősök, a James Deanek stílusában forgatja fel az iskola életét, anarchista jelszavakat kiabál („Le a csecsemőkkel, éljenek a csajok!”). Megfoghatatlan, mitikus alak, akinek a példáját a valóságban lehetetlen követni.

Ebben az országban, ahol „még a szar is le van szarva” és „a kúrás nem szentség”, két út áll az emberek előtt: disszidálnak vagy megalkusznak. A fiatalok azt hiszik, változtatnak majd a világon, de aztán megkötik ők is a szüleik kompromisszumait. A Megáll az idő tele van kőkemény rendszerkritikával, ugyanakkor a kamaszfilmek tomboló hormonjai, a lázadás és a szerelem eufóriája hajtja előre a sztorit, hogy annál nagyobb legyen a végén a pofára esés, amikor kiderül, hogy itt soha semmi sem változik.

Disszidálnak vagy megalkusznak

Hogyan készült?

Bereményi Géza életrajzi regényt akart írni, de néhány fejezet után inkább forgatókönyvvé formálta a kamaszkorát. A Megáll az idő felejthetetlen aranyköpéseit szinte egy az egyben az életéből vette („Jó, hát akkor itt fogunk élni”). Gothár Péter rendező és Koltai Lajos operatőr nem realisztikusan akarták filmre vinni a sztorit, hanem egy elemelt, ábrándos világot teremtettek. Roncsolták a filmnegatívot, hogy karcosnak, régiesnek tűnjön a kép, a levegőbe krétaport szórták, hogy fátyolos hatást keltsen a környezet, és erős, koncentrált neonfényeket használtak, amik nyomott hangulatot kölcsönöztek a jeleneteknek.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Megáll az idő a nemzedéki közérzetfilmek egyik legfontosabb darabja, amit Cannes-ban is díjaztak, és a mai napig hat a fiatal rendezőkre (Török Ferenc: Moszkva tér). A 80-as években feltámadt a 60-as évek iránti nosztalgia: újjáéledt az akkori szellemiség, csak beat helyett punk és alternatív zenével. A fiatal szereplők között felbukkantak a korabeli underground zenészek, Pauer Henrik, a Neurotic alapító tagja (Köves Gábor), vagy Sőth Sándor, a Spenót basszusgitárosa (Pierre). A Megáll az idő mégsem romantikus nosztalgiával közelít a régmúlthoz, hanem a pusztító erkölcsi kompromisszumokat listázza. Nem véletlen, hogy a történetet történelmi fordulópontok közé ágyazza: két forradalom, az ’56-os és a ’68-as között játszódik, amikor felmerült, majd szertefoszlott a változás reménye.


Egy emlékezetes jelenet 

A szerelmi bánatos Köves Dinit karon ragadja a pótapja, és a kocsmában meghívja egy felesre. De nem atyai jótanácsot oszt neki a csajozásról, hanem arra készíti fel, hogyan kell lesunyt fejjel meghúznia magát a szocializmusban. „Ne ugrálj, ne feltűnősködj!”, mondja neki, majd hozzáfűzi a besúgórendszer egyik alapigazságát: „Aki kérdez, az faggat, mert őt is faggatják”. Ez a jelenet a Megáll az idő hangulatát is esszenciálisan sűríti össze: a kocsmában félhomály, rajta éles neonfények ütnek át, a vendégek mozdulatlanul, kővé dermedve állnak az italuk fölött, mert itt tényleg megállt az idő – és benne megfagytak az emberek is.

Ezt is nézd meg

A rendező

Gothár Péter (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

• A film elején látható '56-os archív felvételeket – mások mellett – Zsigmond Vilmos, Kovács László, Badal János, Otto Pammer és Mikó József készítették. Az 1956-os filmfelvételek kalandos sorsáról itt lehet bővebben olvasni.

• A film látványtervezője Rajk László volt – bár a neve nem szerepelt a közreműködők között –, aki fel is tűnik a filmben:

Rajk László viszi a zászlót (fotó: Jávor István)

Plakát

Tervező: Veszely Ferenc (forrás: MNF)