Küldetés

 

Balczó András, minden idők egyik legsikeresebb öttusázójának portréfilmje.

fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1977, rendező: Kósa Ferenc

operatőr: Gulyás János, Káplár Ferenc, szereplő: Balczó András, 93 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?  

Balczó András háromszoros olimpiai bajnok és többszörös világbajnok öttusázó, aki hiába nyert meg szinte mindent, amit megnyerhetett, a magyar élsportban nem kapta meg az őt illető elismerést. Az ő küzdelméről és küldetéstudatáról szól Kósa Ferenc portréfilmje.  

Mitől különleges?  

Balczó Andrásnak az volt a vágya, hogy a sporton keresztül kikényszerítse a világtól a teljesítmény igazságos elismerését. A Küldetés azt dokumentálja, amivel Balczó és a filmet rendező Kósa Ferenc szembesül: ez a Kádár-kori Magyarországon lehetetlen, mert ahogy a társadalmat, úgy az öttusát is áthatja a korrupció és a dilettantizmus. „Ha elhiszed nekem, amit én hazudok, én is elhiszem neked, amit te hazudsz” – fogalmazza meg Balczó az urambátyámos diktatúra lényegét.  

A Küldetés szándékosan puritánul fölvett, 10–15 perces interjúkból áll össze, amikben a sportoló elmeséli élet- és karriertörténetét, feltárja belső vívódásait, és meggyőzően vall az életét vezérlő elvekről. Azokról az egyszerű, becsületes és következetes elvekről, a hazáért érzett felelősségről és az önmagunk iránti hűségről, melyeknek jegyében rendíthetetlenül ostorozza az öttusaszövetség vezetését, továbbá az '56-os forradalomról sem kendőzi el a véleményét. Balczó végül igazi Kósa Ferenc-hőssé válik: olyan igazságkereső, morális lénnyé, aki

megküzd a világgal, hogy kivívhassa benne privát, belső szabadságát.  

Csak lejárt 16 mm-es nyersanyagra forgathattak

Hogyan készült?  

Kósa Ferenc érdeklődése a hetvenes években a történelmi paraboláktól a kortárs valóság megragadása felé fordult. A rendező az akkori kulturális miniszternél, Pozsgay Imrénél igyekezett kijárni, hogy dokumentumfilm-trilógiát forgathasson az állhatatosan küzdő, de a szocialista rendszer által félresöpört nagyságokról: Balczó Andrásról, dr. Béres Józsefről és Latinovits Zoltánról. Latinovitsról „megbízhatatlan” politikai nézetei miatt egyáltalán nem, a Béres-csepp kuruzslással vádolt feltalálójáról pedig csak illegálisan forgathatott (Az utolsó szó jogán című filmjét csak 11 évvel később, 1987-ban tudta befejezni). A Balczó-portréfilm viszont elkészült, bár sok pénzt nem adtak rá, és csak a magyar televízió lejárt 16 mm-es nyersanyagára forgathattak – ezért is gyengébb a képminőség.  

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?  

Bemutatása idején a Küldetés az egyik legsikeresebb magyar dokumentumfilm volt: 6 hét alatt több mint egymillióan látták, és a nézők szokatlan módon közbetapsoltak a nekik különösen tetsző részeknél. „Hiánycikk volt akkor az igazság, és nagy éhség volt az emberekben ennek kimondására” – magyarázta a rendező a film meglepetéssikerét, ami már a kultúrpolitikának is feltűnt, „rendszerellenes lázítás” vádjával le is vették a műsorról, később csak zártkörű filmklubokban vetíthették. A film hatására még inkább ellehetetlenített, az öttusaszövetség elnökségéből is kirúgott, csupán belovaglóként alkalmazott Balczó tíz évig járta az országot a Küldetéssel.


Egy emlékezetes jelenet

Balczó érzékletesen megfogalmazza élet- és sportfilozófiáját. „Kimagasló teljesítmény közösség nélkül nem létezik. Egymásba fonódás és egymásra utaltság nélkül nincs meg az a kegyelmi állapot, amelyben az emberből kimegy a nyerésvágy görcse, és a helyére jön egy derű, egy nyitottság.” Bár Kósáék mindössze hat nap alatt forgatták a filmet, azt a hat napot szétszórták az egész évben, és a közbeeső hónapokat beszélgetéssel, egymásra hangolódással töltötték. Akadt olyan mondat is, amit Kósa írt meg Balczónak a közös beszélgetéseik alapján („egyre nehezebben tudtam eldönteni, hogy most ők győztek énáltalam, vagy én győztem őáltaluk”), de a sportoló a saját életével, elveivel adott hitelt azoknak – ezért is tudta olyan ízlésesen kifejezni magát.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Gyertyán Ervin: A dokumentarizmus etikája, Kósa Ferenc: Küldetés. Filmkultúra, 1977/4, 35-39.

A rendező

Kósa Ferenc (MTI Fotó/Friedmann Endre)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Az egyöntetű pozitív kritikai visszhang ellenére, ahol lehetett, megpróbálták fékezni a film sikerét. Kelecsényi László filmtörténész 1990-ben felidézte, hogy 1978-ban a Filmtudományi Intézet akkori tudományos osztályvezetője nem engedte megjelenni a dicsérő írását. „Én világosan megmondtam neked előre, hogy nem közlünk a Küldetésről pozitív véleményt.” – írta főnöke dörgedelmes levelében - „nemcsak a film negatívumai, hanem más szempontok miatt sem.”

Plakát

Tervező: Gulyás (forrás: NFI)