A székely népmesén alapuló, lírai hangulatú rajzfilm az ötvenes évek magyar animációjának legszebb darabja.
színes magyar animációs film, 1955, rendező: Macskássy Gyula
27 perc, felújítás: HD digitálisan felújított
Miről szól?
A Két bors ökröcske egy székely népmesén alapul. Gergő elindul fát vágni a sűrű erdőbe, ahol munka közben megjelenik neki egy titokzatos öregapó, s enni kér tőle. Hálája jeléül két aprócska varázsökröcskét ad neki ajándékba, akik mindenben a fiúcska segítéségre lesznek. A földesúr is szemet vet a csodálatos erejű ökröcskékre, ám Gergő nem adja el neki az állatokat. Ekkor mérgében a földesúr három lehetetlennek tűnő feladat teljesítésére ad parancsot, amelyeket ha nem sikerül Gergőnek teljesítenie, önszántából át kell adnia az ökröket. Ám az ökröcskékkel Gergőnek valamennyi parancsot sikerül teljesítenie, és a végén az önkényeskedő földesúr jár pórul.
Miért különleges?
A korszak magyar animációs filmjei közül technikai színvonalában a lírai hangulatú Két bors ökröcske olyan csúcsteljesítmény, amely a Kozelka Kálmán trükkoperatőr által kikísérletezett, térhatású képkompozíciókat eredményező multiplán-fényképezést az autentikus magyar és erdélyi népművészet ábrázoló és díszítő stílusjegyeivel ötvözi. A film nagyívű szimfonikus kísérőzenéjét Ránki György írta.
Hogyan készült?
A magyar filmszakma 1948-as államosítását követően Macskássy Gyula rajzfilm-műhelyét a Híradó- és Dokumentumfilmgyárhoz (HDF) csatolták, amelynek égisze alatt 1953-ig működött. Az állami rajzfilmgyártás története a negyedórás A kiskakas gyémánt félkrajcárja elkészítésével kezdődött, amelynek a főcíme „az első magyar színes rajzfilmként” pozícionálta magát. A kiskakas gyémánt félkrajcárja elkészítése rendkívül sok technikai nehézséget okozott az akkor még tapasztalatlan stábnak, ám a filmszakma irányítójaként működő Révai József népművelési miniszter rövid távon bizalmat szavazott az animációs kisjátékfilm-készítés folytatásának.
Az első Nagy Imre-kormány termelési racionalizálása idején azonban, 1954 szeptemberében a Népművelési Minisztérium elrendelte a rajzfilm-műterem leépítését a túl magas gyártási költségek miatt. A takarékossági szempontból megcsonkított stáb átkerült a Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalathoz, ahol 1955-ben még sikerült befejezniük a korábban megkezdett Két bors ökröcske munkálatait, s a filmet 1956 január végén bemutatták a hazai mozik. Kedvező hazai kritikai fogadtatásának, valamint a külföldi elismeréseknek (pl. II. Varsói Nemzetközi Gyermekfilmverseny első helyezése) köszönhetően a magyar rajzfilmgyártás meg tudta vetni a lábát a budai Vörös Hadsereg útján (a mai Hűvösvölgyi úton) lévő, 1957-ben átadott filmgyárban.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Az ötvenes évek első felében születtek meg azok a klasszikus állatmese-adaptációk, amelyekben Macskássyéknak a magyar folklór motívumait sikerült ötvözniük a korabeli szovjet és a Disney-rajzfilmek realista stílusvilágával, ám a politikai cenzúra a rajzfilmeket is szigorú ellenőrzés alá vetette, így
az ötvenes évek rajzfilmjei a kor ideológiai elvárásait is tükrözik.
Például az Erdei sportverseny című film az MHK-t, azaz a „Munkára, Harcra Kész” hidegháborús ifjúsági mozgalmat népszerűsítő, sablonos állatmese; de a feudális hatalomnak kiszolgáltatott, azzal szembe szegülő pozitív karakterekre és egyfajta osztályharcos öntudatra épít A kiskakas gyémánt félkrajcárja és a Két bors ökröcske is.
Egy emlékezetes jelenet
A mese főcíme a gazdag magyar népmesekincs összetettségét, organikus jellegét, archaizmusát és kozmikus erejét jeleníti meg, amikor egy, a népmesék jellegzetes hőseivel feldíszített, a nappalt és az éjszakát elválasztó hatalmas, „kilencvenkilenc ágú” mesebeli édenfára közelít rá a kamera. A Két bors ökröcske meséje mintha a fa egyik ágára fellógatott pásztortarisznyából kerülne elő. A stáblista alatti, a magyar díszítőművészet stílusában megfestett képsor egy sorozat főcímének is beillene, ha minden egyes részben más-más népmese bukkanna elő a tarisznyából. Két évtizeddel később a Magyar népmesék-sorozat a Két bors ökröcske szellemiségében nyúlt a magyar mesék rajzfilmre való adaptálásához, pl. amikor grafikailag a virág- és természeti motívumokat használó hímzett varrottasokat vette alapul ikonikus főcímében.
Ezt is nézd meg!
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Lendvai Erzsi: A magyar animációs film. Filmkultúra, 1998.
Varga Zoltán: A kiskakas és a pegazus, Macskássy Gyula filmjei. Filmvilág, 2012/5, 24-25.