Keressük Dózsát

 

Néhány arckép folyamatosan változó variációból a néző alkot újabb és újabb jelentéseket. Maurer Dóra animációs elemeket is tartalmazó konceptuális rövidfilmje.

fekete-fehér magyar rövidfilm, 1973, rendező: Maurer Dóra

operatőr: Gulyás János, vágó: Csákány Zsuzsa, 6 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

Miről szól?

Dózsa Györgyről, az 1514-es parasztfelkelés vezetőjéről nem maradt fent hiteles ábrázolás. Maurer Dóra alig hatperces alkotása néhány portré játékos eltolásával hoz létre különféle arcképeket.

Mitől különleges?

A sávokra szabdalt, több férfi portréját ábrázoló grafika egyre komplexebb mozgása

a kirajzolódó arcok folyamatos újraértelmezésére invitálja a nézőt.

Az egymás alatt és felett lassan elcsúszó képdarabok állandó feszültségbe kerülnek egymással. A kialakulóban lévő, félkész vagy már hagyományos arcképpé összeálló portré izgalmas összefüggésekre világít rá.

A Keressük Dózsát a néző számára interaktív módon, folyamatában hozza létre az újabb és újabb jelentéseket. Az alkotó, Maurer Dóra ezzel a hiteles Dózsa-ábrázolás problematikájára is utal. Az aktuálpolitikai célokra is használt történelmi személyiség arcélének látványos manipulációja ironikus társadalomkritikai felhangokkal is gazdagítja a művet.

Interaktív módon hozza létre az újabb és újabb jelentéseket

Hogyan készült?

Az 1972-es év Dózsa György születésének feltételezett 500. évfordulója, melyet az ország kiállításokkal, szobrokkal és különféle programokkal ünnepelt. A Keressük Dózsát a Magyar Nemzeti Galéria tematikus pályázatára készült. Mauer Dóra nyolc, székely típusúnak tartott férfi oldalról ábrázolt portréit gyűjtötte össze.

A képeket az alkotó egymás mellé illesztette, majd vízszintes csíkokra vágta. A tíz sávot egymás fölé helyezve jobbra és balra egyaránt el lehetett tolni őket. A különféle variációk matematikai szigorúsággal következnek, egyre bonyolultabb struktúrát teremtve. Az aláfestő zenét a kortárs magyar zene kiemelkedő alakja, Jeney Zoltán állította össze.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Maurer Dóra a kortárs képzőművészet egyik legeredetibb, nemzetközi szinten is magasan jegyzett alkotóegyénisége. A művész tevékenysége szorosan kötődik a mozgóképes kísérletezést támogató Balázs Béla Stúdióhoz. A filmkészítés azonban csupán az egyik alkotói eszköze, mely mindig a művészetét meghatározó motívumokhoz, a tér, az idő és a mozgás kérdéseihez kapcsolódik. A Keressük Dózsát! a konceptuális művészet fontos, mintaadó darabja. A mű számos kiállításon szerepelt.


Egy emlékezetes jelenet

A film egy táblára írt felirattal kezdődik. A fekete háttér, a kréta, a szép kézírás az általános iskolát idézi. A mű címe szintén illeszkedik ehhez, a művész felszólítása azonban egyértelműen ironikus. Maurer Dóra idézőjelbe teszi a használati utasítást, rávilágítva a kép konstruáltságára, illetve az értelmezés és jelentés szabadságára.

Ezt is nézd meg!

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Beke László: „Ő maga a csap”, Maurer Dóra, mint filmkészítő. Filmvilág, 2018/2, 36-38.
Beke László: Maurer Dóra experimentális filmjei. Filmkultúra, 1984/3, 44–55.

A rendező

Maurer Dóra (MTI/Czimbal Gyula)

Tudtad?

Maurer Dóra az egyetlen magyar képzőművész, akinek a londoni Tate Modern Galéria önálló kiállítást szentelt.