Miről szól?

A film tizenkét fejezetében a szocializmus építését, a dolgozók életét figyelhetjük. A kapáló asszonyok, az asztal fölé görnyedő mérnökök, a futószalag mellett robotoló gyári munkások hétköznapi felvételeit szokatlan utószinkron egészíti ki.

Mitől különleges?

A Kentaur izgalmas feszültsége a korabeli propagandafilmeket idéző képsorok és a filozofikus, sokszor groteszkbe hajló párbeszédek sajátos disszonanciájából ered. A filmben valódi embereket látunk a leghétköznapibb tevékenységeik végzése közben, hallani azonban nem őket halljuk. Az alkotó, Szentjóby Tamás az egyes jelenetek alá a saját szövegeit illeszti. A lélekölő munka szürke dokumentumfelvételeit a szabadon szárnyaló eszmefuttatások új jelentésrétegekkel gazdagítják.

Bár a szótagok száma és a hangsúlyok pontosan illeszkednek a szájmozgáshoz, az elhangzó mondatok értelme teljesen ellentétes a látottakkal. A kép és a hang egymástól szándékoltan távol eső világokat idéznek meg. Különös kettősségük új összefüggéseket tár fel. A Kentaur a hétköznapok egyhangúságát és értelmetlenségét, a napi robot embertelenségét domborítja ki. A film nemcsak a hangzatos szocialista jelszavak ürességét leplezi le, de a mindenkori hatalom elnyomó természetét is kritizálja. Az alkotó a látottak továbbgondolására invitál.

 A hétköznapok egyhangúsága és értelmetlensége

Hogyan készült?

Szentjóby Tamás (művésznevén St. Auby Tamás) a hazai neoavantgárd mozgalom kiemelkedő alkotója. A művész a dadaizmus folytatásaként létrejött fluxus és az eseményművészet (happening) egyik magyarországi kezdeményezője. A Kentaur a szabadabb kísérletezést támogató Balázs Béla Stúdióban készült, de a munkálatok befejezése előtt betiltották. Szentjóby Tamást ellenzéki tevékenysége miatt 1975-ben letartóztatták, majd kiutasították az országból. A film egyetlen munkakópiáját elzárták. Csak azért válhatott ismertté, mert a Balázs Béla Stúdió akkori titkára 1983-ban megtalálta és másolatot készített róla.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Szentjóby Tamás gondolatébresztő, szándékoltan provokatív alkotása a művész sajátos válasza a hetvenes években kibontakozó dokumentum kontra fikció vitára. A Budapesti Iskola filmesei elutasították a hagyományos játékfilmes megoldásokat, dokumentarista törekvéseik célja a maximális hitelesség és a nagyfokú társadalmi elköteleződés megteremtése. A Kentaur az objektív nézőpontot szubjektív költőiséggel keveri. A végeredmény a szigorú valóságábrázolás és a művészi absztrakció különös kettősége. A Kentaur

A restaurált és digitalizált film meghívást kapott a 11. Isztambuli Biennáléra és később a Ludwig Múzeum Szentjóby-kiállításán is látható volt. A Kentaur az életmű, illetve a magyar konceptművészet kulcsfontosságú darabja. A kísérleti film és a dokumentarizmus törekvéseit keverő radikalizmusa a mai napig friss és érvényes.

Egy emlékezetes jelenet

A Kentaur szerkezetét a szigorú ismétlődés uralja, ami a dolgozók hétköznapjait is meghatározza. A modern nagyipari munka kibírhatatlan, a futószalag szimbolikus jelentést kap. Az embertelen robot szigorú ritmusa ural mindent, de a nők szájába adott, groteszkbe hajló önkritikus szöveg megtöri a képek kínzó monotonitását, és a kitörés lehetőségét ígéri.