Jób lázadása

 

A vészkorszak egy kisfiú és egy gyermektelen zsidó házaspár szemszögéből. Egyszerű, tiszta, emberséges film a zsidó kultúráról, amit a holokauszt elpusztított.

színes magyar játékfilm, 1983, rendező: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna

forgatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, Petényi Katalin, Kabay Barna, operatőr: Szabó Gábor, főszereplők: Zenthe Ferenc, Temessy Hédi, Fehér Gábor, Rudolf Péter, Leticia Cano, Oszter Sándor, 105 perc, felújítás: 4K restaurált

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Jób (Zenthe Ferenc) és Róza (Temessy Hédi) mind a hét gyermeküket eltemették. A zsidó házaspár 1943-ban örökbe fogadja a keresztény Lackót (Fehér Gábor), hogy legyen kire hagyni a vagyonukat. A hamar összekovácsolódó család egy idilli évet tölt együtt, mielőtt a Tisza-menti falujukba elér a nyilas uralom.

Mitől különleges?

A Jób lázadása érzékletesen mutatja be azt a vidéki zsidó kultúrát, amit a holokauszt teljesen elpusztított. A cím az ószövetségi Jóbra utal, aki elveszíti mindenét: egészségét, vagyonát és hét gyermekét. Története az Isten akaratába való belenyugvás szimbóluma. A filmbeli Jób ezzel szemben lázad a természet és a társadalom törvényei ellen, hiszen ő is eltemette hét gyermekét, de a fasizmus és a holokauszt idején utódot vásárol, hogy továbbörökítse a családi hagyományokat. A Jób lázadása

egyszerű, tiszta, emberséges film, melankolikus ballada a zsidó sorsról.

A házaspárnak három csapást kell kiállnia, három próbának megfelelni. Történetük tele van bibliai utalásokkal: Ábrahámhoz hasonlóan, akire Isten ráparancsolt, hogy áldozza fel a fiát, olyan „gyógyszerrel” kell megmenteniük a torokgyíkos Lackót, amely a halálát is okozhatná. Miközben egyre mélyebben kötődnek a gyerekhez, és a vagyonuk mellett már a zsidó kultúrát és bölcsességet is igyekeznek átadni neki, el kell taszítaniuk maguktól, és megtagadniuk, mint Péternek Jézust, hogy megmenekítsék a holokauszttól.

A Jób lázadása tartózkodik a közhelyektől, a fasizmus erőszakos rémtettei helyett a vidéki élet idilljére koncentrál. Különlegessége, hogy egy gyerek szemszögéből eleveníti fel, mi történt a zsidósággal a negyvenes években. Fehér Gábor gyerekszereplő játéka lenyűgözően természetes. Vadócsága, naivitása, gyerekszája élettel és humorral tölti fel a történetet. A gyermeki szemszög határozza meg a holokauszthoz fűződő érzelmi viszonyunkat is. A holokauszt borzalma felfoghatatlan, ahogy Lackó sem érti, miért hurcolják el a zsidókat, miért szakítják el őt a szüleitől.

A Saul fia előtt 32 évvel már Oscar-közelbe jutott egy holokauszt témájú magyar film

Hogyan készült?

Gyöngyössy Imre és állandó alkotótársa, Kabay Barna jó néhány közös dokumentumfilm után forgatta el a zsidók elhurcolását, az ún. vészkorszakot felelevenítő drámát. A rendszerváltás előtt kevés magyar film készült a holokausztról. A szocialista rezsim hiába sorolta előszeretettel a nácizmus bűneit, a holokausztot igyekeztek elhallgatni. A túlélők közül sokan vállaltak szerepet a Rákosi-diktatúra kiépítésében, amit sokáig az enyhülést hozó Kádár-rendszerben sem lehetett kritizálni. 1983-ra viszont már szabad préda volt az ötvenes évek kommunizmusa, és a holokauszt előzményeiről is forgathattak filmet. A Jób lázadása hiánypótló mű, amit Zenthe Ferenc és Temessy Hédi kimagasló játéka, valamint Szabó Gábor gyönyörűen letisztult, sárgásbarnában játszó képei is kivételessé tesznek.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Saul fia előtt 32 évvel már Oscar-közelbe jutott egy holokauszt témájú magyar film: a Jób lázadását jelölték a díjra, de azt végül Ingmar Bergman vihette haza a Fanny és Alexanderért. A híresztelések szerint nem akarták újra magyar filmnek adni az Oscart egy évvel a Mephisto győzelme után.


Egy emlékezetes jelenet 

A falusi élet harmóniája és a közelgő tragédia egymás mellé kerül. Jób az írástudatlan falusi asszonyok, anyák kérésére ír leveleket a fronton szolgáló katonáknak. A nyilasok felborogatják a pultját, a háttérben részegek antiszemita rigmusok skandálnak. Feltűnik Bódy Margit is, a cigány énekesnő. Jób a zsidó vallásról okítja Lackót, aki felismeri: Isten mindenhol ott van, még a békákban is.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Bányai Gábor: Hol vagy, Messiás?!, Gyöngyössy Imre – Kabay Barna: Jób lázadása. Filmkultúra, 1983/6, 43-48.
Almási Miklós: Világképek hiánygazdasága. Filmvilág, 1984/4, 14-15.
Hanák Péter: Önismeret ’83, Cukorral vagy cukor nélkül?. Filmvilág, 1984/4, 6-10.

A film alkotói

Gyöngyössy Imre, Kabay Barna és Petényi Katalin 1993-ban (forrás: Hungarian Review)

Az Oscar-jelölés

Tudtad?

A film egyik jelenetében a falusi nép először találkozik a mozi csodájával: a mutatványosok Balogh Béla A megfagyott gyermek című 1921-ben készült filmjét vetítik le az ámuló közönségnek. A némafilmkorszak fontos rendezőjéről itt lehet bővebben olvasni.

Plakát

Tervező: Bánó Endre (forrás: NFI)