színes magyar játékfilm, 2007, rendező: Bollók Csaba

forgatókönyvíró: Bollók Csaba, operatőr: Gózon Francisco, szereplők: Varga Mária, Varga Rozália, Marian Ursache, Csere Ágnes, Marius Bodochi, Csonka Ibolya, Fodor Noémi, 93 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A Déli Kárpátok bányavidékén, a Zsil völgyében él Iszka, egy tizenkét év körüli kislány, akit alkoholista szülei elhanyagolnak. Fémet gyűjt, ételt koldul, boltból lop, és gondoskodik a beteg kishúgáról, Rózsikáról. Egy nap a testvérével együtt elfogják és intézetbe viszik, de anyja később kihozza, mert szüksége van a pénzre, amit keres. Iszka az egyik, intézetben megismert kisfiúval megszökik otthonról, és elindul a tenger felé.

Mitől különleges?

A szegénységben, szülő nélkül felnövő gyerek a Twist Olivér óta az egyik leggyakoribb toposz, nemcsak az irodalomban, de a filmben is. Megannyi műfajban feldolgozható a keserédes komédiától (A kölyök, 1921) a drámán át (Valahol Európában, 1948) a kalandfilmig (A leleményes Hugo, 2011), de amennyire hálás a téma, annyira giccsveszélyes is.

Az Iszka utazása is könnyen hatásvadásszá válhatna, de Bollók Csaba szikár történetvezetésének sikerült elkerülnie ezt a csapdát. 

A rendező megközelítése dokumentarista, és ebben a hangnemben hangolja össze a professzionális színészeket (Csere Ágnes, Derzsi János, Marius Bodochi) azokkal a civil szereplőkkel, akik a saját életükhöz hasonló sorsokat jelenítenek meg a vásznon, többnyire saját környezetükben. A történetnek van egy klasszikus drámai íve, de nincsenek valódi csúcspontjai, minden, ami megtörténik Iszkával, a hétköznapok rutinjába van ágyazva. Sem a zene, sem a képi világ nem tolakodóan stilizált, de ettől a látszólagos szenvtelenségtől még megrázóbbak azok a gyereksorsok, amelyekkel a néző szembesül. 

Hogyan készült?

A rendező a kelet-európai régió rendszerváltás utáni, vadkapitalista állapotairól kezdte írni forgatókönyvét. A későbbi főszereplővel, Varga Máriával a Zsil-völgyében találkozott, miközben a kislány vashulladékot gyűjtött. Rózsikát egy iskolában fedezte fel – csak később tudta meg, hogy ő Mária húga. 

A forgatás megkezdése előtt a rendező és Csere Ágnes producer négy éven át jártak vissza anyagot gyűjteni, a gyerekek életének valós eseményeit feldolgozó forgatókönyv is ez idő alatt készült. A rendező elmondása szerint, a film záró jeleneteit leszámítva, semmi olyat nem kellett eljátszania Máriának, ami korábban nem történt meg vele. A kislány fesztelen jelenléte a kamera előtt részben az évek során kialakult bizalmi kapcsolatnak is köszönhető, az elemi erejű alakítást Jeremy Irons egy fesztiválon külön is "a világ színészeinek figyelmébe" ajánlotta. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben

Az Iszka utazása idehaza és külföldön is komoly sikert aratott, a 38. Magyar Filmszemlén a legjobb szerzői filmnek választották, megkapta a Diákzsűri Fődíját, és Czakó Judit vágó munkáját is elismerték. A világpremiert a Berlinalén tartották, ami után több mint 70 fesztiválra hívták meg az alkotást. Sok helyen nyert fődíjat, Reykjavikban az "Év Európai Felfedezettjének" választották, 2009-ben Magyarországot képviselte az Academy Awards "Legjobb Idegennyelvű Film" versenyében. 

Bollók Csaba rendezése beilleszthető a hetvenes évek dokumentum-játékfilmes hagyományába, az úgynevezett Budapesti Iskolába, mert ugyanúgy fikciós történetet mesél el a saját életüket, vagy ahhoz közeli szerepet alakító civil szereplők segítségével. Az Iszka utazása ugyanakkor a '95-ben indult dán filmes mozgalom, a Dogma szellemiségét is folytatja, kamerakezelésében, szabálytalanabb, de életszerű dramaturgiájának követésében. 


Egy emlékezetes jelenet
  

Az Iszka utazása úgy nyers és életszerű, hogy akadnak benne stilizált, önmagukon túlmutató jelenetek is. Ilyen az a képsor is, ahol Iszka és diáktársai az intézet udvarán, padokon hasalva, pocsolyák fölött tanulnak úszni. Gózon Francisco operatőr szinte végig „kézből” forgatott, itt látható az egyetlen snitt, ahol a 35mm-es kamerát kocsizva (is) használja, amitől még álomszerűbb lesz a Temesvári Balázs atmoszférikus zenéjével kísért jelenet. 

A stáb

A film stábja 2007-ben (bal szélen a rendező), a Filmszemle díjátadó ünnepségén (MTI Fotó: Földi Imre)

Tudtad?

Bollók Csaba és Csere Ágnes szerették volna Máriát és Rózsikát örökbe fogadni, de a lányok végül visszamentek a szüleikhez – éppúgy, ahogy ez a filmben is történik.