Húsz óra

 

Fábri Zoltán modernista, időbontásos remekműve a magyar paraszti sors keserű, megrázó tablója.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1965, rendező: Fábri Zoltán

forgatókönyvíró: Köllő Miklós, operatőr: Illés György, főszereplők: Páger Antal, Görbe János, Keres Emil, Szirtes Ádám, György László, Bihari József, 109 perc, felújítás: 4K restaurált

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

Riporter érkezik a faluba, hogy felgöngyölítse, mi történt ott '56-ban. Miért lőtt rá legjobb barátjára Balogh Anti (Görbe János)? És miért ölte meg az ávós Varga Sándor (György László) a gyerekkori barátját? Sorra járja a házakat, beszélget az emberekkel, halmozódnak a tragédiák. Kiderül, hogyan tett tönkre a barátságokat a politika, mibe rokkantak bele a falusiak.

Mitől különleges?

A Húsz óra a magyar paraszti sors keserű, megrázó tablója. Fábri Zoltán az elsők között beszél a korábban tabunak számító témákról: '56-ról, a Rákosi-korszak túlkapásairól. Történetét visszaemlékezésekből, szaggatott időrendben bontja ki. Mindenki elmondja, hogyan élte meg a történelmet; mindenkinek megvan a maga igazsága. Forradalmi újítás volt ez az ötvenes évek dogmatikus filmkészítése után, amelyben az egynemű politika szólamokat kellett hangoztatni. A Húsz órából azonban mára kikoptak a politikai áthallások, és az egyéni sorsok, a vászont szinte felgyújtó színészi alakítások kerültek a dráma előterébe. A körkörös, a múlt tragédiáiból újabb és egyre hosszabb részleteket felvillantó elbeszélésmód arra irányítja a figyelmet, mennyi minden változott 1945 és 65 között, és mennyire ugyanolyan maradt mégis a (szocialista) világ. Hogy

akik hittek valamiféle világváltó ideológiában, azok szinte mind kiábrándultak, megkeseredtek.

Hogy a folyamatos rendszerváltások olyan hatalmat adtak az emberek kezébe, amit arra használtak, hogy kiéljék a frusztrációkból fakadó, kicsinyes bosszúikat. És hogy ez a szemet szemért elv, amit a magyar politika azóta is követ, hogyan vezetett végeláthatatlan bosszúálláshoz, és törte derékba generációk életét. Ebben a kis faluban különösen értelmetlennek tűnnek az ideológiai csatározások. A politikai lózungok eltörpülnek a józan paraszti ész mellett, a tragédiák viszont még nagyobb árnyékot vetnek, hiszen gyerekkori játszótársaikat gyilkolják az ellentétes oldalra sodródott emberek.

Az emberek belső mozgatórugóit akarta feltárni

Hogyan készült?

A hatvanas években az európai modernizmus újításai beszivárogtak a magyar filmbe. Ezt a stílust alkalmazta a Húsz órában Fábri Zoltán is. Nem egy gyilkosság történetét, hanem az emberek belső mozgatórugóit akarta feltárni, amihez a hagyományos történetmesélésnél jobban passzolt az időben ugráló, az érintettek egyéni nézőpontját feltáró stílus. Fábri a korszak bestselleréből, Sánta Ferenc azonos című riportregényéből forgatta a Húsz órát, amely szintén ezzel a leleménnyel mesélte el a történetét.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Húsz óra Fábri Zoltán tizedik, s egyik legmaradandóbb filmje. Stílusa emelkedett és költői, drámai ereje máig ható. A Tízezer nap mellett a hatvanas évek nagy paraszti tablóinak sorát bővíti. Jelentős díjakat nyert nemzetközi filmfesztiválokon (Róma, Moszkva), és tarolt a Magyar Filmszemlén. A Húsz óra jelzi a jelentős színész, Páger Antal nagy visszatérését is, aki 1944-ben hagyta el Magyarországot, és '56-ban tért vissza. Ebben a filmben játszott újra olyan paraszt hőst, akiknek megformálásával a negyvenes években nagy hírnévre tett szert.


Egy emlékezetes jelenet 

A film robbanásszerű csúcspontja, amikor a húsz év alatt felgyűlt sérelmek kitörnek a két barátból. Jóska, a helyi termelőszövetkezet elnöke (Páger Antal) és a pártból kilépett Balogh Anti (Görbe János) feszül egymásnak, aki az '56-os forradalom alatt felindultságában rálőtt a barátjára. Jól látszik ebből a puskaporos jelenetből, hogyan ütközteti Fábri a különböző nézőpontok igazságát. Heves szónoklatokban tárgyalják ki a rezsim bűneit pro és kontra, majd egy esetlen, frusztrált verekedéssel vezetik le tehetetlen indulatukat.

A rendező

Fábri Zoltán a film forgatásán (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn 

Tudtad?

A kor legismertebb színészei mellett a fiatal Kern András is feltűnik a filmben, egyik első filmszerepeként Kocsis Béni fiát alakítja.

Plakát


(forrás: NFI)