fekete-fehér magyar játékfilm, 1958, rendező: Makk Károly

forgatókönyvíró: Makk Károly, Tatay Sándor, operatőr: Illés György, főszereplők: Görbe János, Psota Irén, Bara Margit, Bihari József, Orbán Viola, Deák Sándor, 93 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter

Miről szól?

Kós Ferenc megtörten, betegen tér haza a második világháborúból. Felesége halott, a balatoni bazalthegy lábánál álló házát és kisfiát a sógornője gondozza. A testileg és lelkileg is torzult Tera titokban szerelmes a férfiba. Túlzó gondoskodásával megpróbálja elszigetelni a világtól. Ferenc azonban a gyönyörű és vonzó Zsuzsába szeret bele, akit feleségül vesz. Terát mégsem tudja elküldeni a háztól. A fiatal pár kénytelen egy fedél alatt élni a féltékeny nővel.

Mitől különleges?

Makk Károly filmje görög tragédiákat idéző sötét pszichológiai dráma. Heves érzelmek, végzetes vágyak és súlyos elfojtások csapnak össze benne. A cselekmény rendkívül tömör, a szereplők lélektani ábrázolása aprólékos. A fullasztó légkört a borongós, fenyegető képek, a szűk belső terek és a kopár, hűvös táj erősítik. Állandó feszültség vibrál, a küszöbön álló katasztrófa elkerülhetetlen.

A korszak gyakran sematikus figuráival és konfliktusaival szemben a Ház a sziklák alatt sorsszerű drámája összetett mélységű. A film torokszorító szerelmi háromszögként, kiábrándult bűnfilmként és baljós rémtörténetként is nézhető. Itt semmi nem az, aminek elsőre látszik, a felszín mögött a múlt árnyai kísértenek. A púpos Tera beteges szerelme mérgező, az új asszony vonzereje pusztító, Ferenc újrakezdése látszólagos. Három ember teszi fokozatosan pokollá egymás életét. Makk Károly nem ítéli el és nem menti fel a hőseit. A kirobbanó indulatok, az elszabaduló gyűlölet dermesztő természetrajzát festi meg.

Semmi nem az, aminek elsőre látszik (forrás: MNF)

Hogyan készült?

A Ház a sziklák alatt Tatay Sándor 1945-ben megjelent novellájából készült. Az eredetileg Vulkán címen futó forgatókönyvet 1957 nyarán az akkori kultúrpolitika vezetői társadalomidegennek és zavarosnak ítélték. Makk Károly végül 1958-ban készíthette el a filmet. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Ház a sziklák alatt a magyar film újjászületését jelentő új hullám egyik fontos előfutára. Az akkoriban megszokottól elütő sötét tónusa miatt a nézettsége viszonylag szerény volt. A korabeli kritika és a kádári hatalom is elutasította. A pesszimista hangulattal, a lélektani motívumok kiemelésével Makk Károly látványosan szembement az optimista jövőt, a szocialista embertípust propagáló hivatalos irányvonallal. A filmművészet fejlődése végül Makk előremutató alkotói módszerét igazolta. A művet 1968-ban a hazai filmszakma képviselői titkos szavazással az elmúlt húsz év legjobbjai, a Budapesti Tizenkettő közé választották. Ma már nemcsak a korszak, de a magyar filmtörténet megkerülhetetlen, sokat hivatkozott alapművének számít.

Egy emlékezetes jelenet 

A friss házasok élvezni szeretnék a boldogságukat, de a hátsó szobában lakó Tera folyamatosan közbelép. A feleség ösztönös érzékisége érezhetően felszínre hozza a csúnya nő szexuális frusztrációit. Passzív-agresszív viselkedése lassan az őrületbe kergeti a férfit. A jelenet gyönyörűen sötétlő képi világa az amerikai film noir kontrasztos stílusára emlékeztet, de az olasz neorealizmus hatása is nyilvánvaló. A túlzsúfolt szoba atmoszférája fullasztó, a feszültség szinte tapintható. A véres tragédia előszele már ebben a két percben is tisztán érezhető.

Az operatőr

Illés György
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A púpos Tera szerepére eredetileg Horváth Terit szemelték ki, aki végül visszautasította az ajánlatot. A helyette beugró Psota Irén filmes pályafutása egyik legerőteljesebb alakítását nyújtja.

Plakát

Tervező: Máté András (forrás: MNF)