Hannibál tanár úr

 

Nyúl Béla örökérvényű küzdelme a politikával, a befolyásolható tömegekkel és a demagógia ámokfutásával. 

fekete-fehér magyar játékfilm, 1956, rendező: Fábri Zoltán

író: Móra Ferenc, forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Szász Péter, Gyenes István, operatőr: Szécsényi Ferenc, főszereplők: Szabó Ernő, Kiss Manyi, Makláry Zoltán, Apor Noémi, Selmeczi Mihály, Somogyvári Rudolf, 94 perc, felújítás: 4K restaurált

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

   

Miről szól?

Nyúl Béla (Szabó Ernő) jelentéktelen tanár egy jelentéktelen iskolában, de a Hannibálról írott tanulmányára felfigyelnek. A középkorú, meghunyászkodó Nyúl azt hiszi, eljött élete nagy pillanata, és végre elismerik munkásságát. Pezsgőzik, szivarozik, kirúg a hámból, és csak másnap ébred rá: a fasizmus benne találta meg a szimbolikus ellenséget, akivel látványosan leszámolhat.

Mitől különleges?

A Hannibál tanár úr a szürke kisember politikával folytatott harcának örökérvényű története. Fábri Zoltán mesteri húzása, hogy egyszerre nyújtja a fasizmus fajgyűlöletének és a Rákosi-rendszer koncepciós pereinek könyörtelen szatíráját.

A hangzatos szlogenekkel manipulálható tömeget figurázza ki,

amely az egyik pillanatban még élteti, de ha a Nagy Testvér úgy parancsolja, már felkoncolná Nyúl Bélát. Bár a film vizuális nyelvezete már születése pillanatában sem számított minden pontján újszerűnek, a Hannibál tanár úr története mit sem öregedett. Sőt, Fábri ráérzett valamire a jövőből, mert a mit sem sejtő latintanárt nem egy elvhű pártkatonával, hanem egy cinikus hatalomtechnikussal töreti meg, aki maga sem hisz az általa hangoztatott szólamokban. A Hannibál tanár úr szívsajdítóan keserédes példabeszéd becsületről, megalkuvásról és a demagógia ámokfutásáról.

Példabeszéd a demagógia ámokfutásáról

Hogyan készült?

A rendező Móra Ferenc Hannibál feltámasztása című kisregényéből adaptálta a történetet, de annak szinte csak az alapötletét tartotta meg. Móra kisregényének sorsa meglehetősen hányatott volt. A húszas években született a Világ című napilap felkérésére, de az újság végül nem merte publikálni a Horthy-rendszert kipellengérező szatírát. A kézirat elveszett, és csak Móra halála után került elő. Először a Magyar Nemzet közölte 1949-ben, de erősen cenzúrázott változatban. Móra nemcsak a fasizmus, hanem az orosz munkásforradalom visszásságait is kifigurázta, a szerkesztőség viszont kihúzta az oroszokat negatív színben feltüntető megjegyzéseket. A kisregény csupán 2004-ben jelent meg eredeti, cenzúrázatlan formájában.

A filmváltozat a kisregény cselekményét az 1920-asból az 1930-as évekbe helyezte át, és a kisregény főhősét, a világot szelíd gúnnyal szemlélő fiatalembert csetlő-botló kisemberré rajzolta át, aki Szabó Ernő megragadó alakításában mégis tragikus hőssé nemesül. A köznyelvben a „nyúlbéla” a gyávaság szinonimájává vált, pedig Fábri Nyúl Bélája becsületes, egyenes tartású figura volt. Egy komplex karakter, aki a hétköznapokban ugyan meghunyászkodott, de a nehéz helyzetekben mindig egyenes maradt a gerince. Amikor nem, akkor meg is hal – egy neves szakíró, Marx József olvasatában ezzel utalt rá Fábri, hogy az értelmiség meghal, ha nem mond többé igazat.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Hannibál tanár úr puskaporos levegőben került mozikba. A forradalom kirobbanása előtt, 1956. október 18-án mutatták be, de akkor értelemszerűen elkerülte a közönség figyelmét. Miután 1957 nyarán megnyerte a Karlovy Vary Filmfesztivál fődíját, visszakerülhetett a mozikba, és elfoglalta méltó helyét a filmtörténetben és Fábri Zoltán életművében – a dobogón rögtön a Körhinta és Az ötödik pecsét után.


Egy emlékezetes jelenet

A finálé filmtörténeti jelentőségű. Fényképezés, színészi játék, de humor és tragikum összefonása szempontjából is bravúr. Nyúl Béla elmegy a számonkérő nagygyűlésre, amin elítélik az amúgy tökéletesen ártatlan és apolitikus tanulmányával együtt. Fent a karzaton gyerekkori barátja szónokol ellene, és a tömeg már-már megkövezi. Nyúl Béla végül megtörik. A filmben végig a szabad véleménynyilvánítás jogáért küzd, hogy ne csináljon mindenből politikát a diktatúra, de a gyerekei érdekében beadja a derekát: visszamondja az ócska fasiszta szólamokat. Ezzel megmenti az életét, de mivel megalkuszik, meg kell halnia – az őt ünneplő tömeg kergeti le óvatlanul az óbudai amfiteátrum tetejéről.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Szabó István: Egy gondolat igézetében – Szabó István beszélgetése Fábri Zoltánnal. Filmkultúra, 1965/3, 5-25.
Dániel Ferenc: Éljen nyúl!, Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr. Filmvilág, 2007/2, 26-29.
Gelencsér Gábor: Egy modern klasszikus, Fábri Zoltán (1917-1994). Filmvilág, 2017/10, 4-9.
Ujhelyi Szilárd: A BUDAPESTI 12, Az 1969-ben megjelent kötet "facsimile" kiadása. Filmkultúra, 2004

A rendező

Fábri Zoltán (bal szélen) az 1956-os operabálon, mellette Solymosi Ottó rendező, Pataki Jenő és Várkonyi Zoltán (MTI Fotó/Keleti Éva)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Fábri Zoltán így nyilatkozott életművéről: „Ha sorra veszem filmjeimet, remélem, egyértelműen bizonyíthatom, hogy valóban hasonló típusú konfliktusokat próbáltam meg ábrázolni. [...] A Hannibál tanár úr alapkonfliktusa, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogáért ütközik meg ez a kisember a prefasiszta társadalommal, de még kompromisszum árán sem tudja megmenteni magát.”

Plakát


(forrás: NFI)