színes magyar játékfilm, 1983, rendező: Xantus János

forgatókönyvíró: Xantus János, operatőr: Matkócsik András, főszereplők: Boguslaw Linda, Méhes Marietta, Lukáts Andor, Kállai Ilona, Lázár Kati, Carol Harrison, 111 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 2K restaurált

Miről szól?

Laci, az ismert zongoraművész beleszeret a gyönyörű Mariba. A titokzatos nő egy süketnéma állatkerti gondozó felesége. Bár nem tud egyértelműen dönteni a két férfi között, végül Lacihoz költözik. A pár nyaralni megy és zenekart alapít, de az idilli együttlét nem tarthat sokáig. Hamarosan felbukkan a férj, és Mari énekesnői karrierje is egyre magasabbra ível. A közelgő tragédia elkerülhetetlen.

Mitől különleges?

A főszereplő, Méhes Marietta a nyolcvanas évek elejének sajátos ikonja. A korabeli alternatív zenei világ idézőjeles sztárja, az avantgárd körök ismert figurája, aki a filmben nagyrészt önmagát alakítja. A dalszerzés és a fellépések a cselekmény szerves részei, a történet a vágyott nő körül bonyolódik. Az ösztönösen viselkedő, különleges kisugárzású Mari akaratlanul, de módszeresen tönkreteszi a szerelmes férfiakat. A film a szerelmi melodrámák mintáit követi, de folyamatosan a feje tetejére állítja és ki is figurázza a műfajt. Xantus János filmje a szabadság levegőjét árasztotta a merev és zárt, lassan haldokló Kádár-korszakban. Méhes Marietta merész, kihívó szexualitása, az egyre unalmasabb hivatalos könnyűzenei irányvonallal szembemenő, minimalista stílusú dalok, a tragikomikus, néhol egészen groteszk hangulatok különös elegyet alkotnak. Az író-rendező az abszurd szerelmi háromszögön keresztül is a világgal való kommunikáció lehetőségeit kutatja, miközben érzékletesen ragadja meg a nyolcvanas évek bizonytalan, kiábrándult közérzetét. Az Eszkimó asszony fázik erőteljes korlenyomat, a személyes benyomások és az elvágyódás filmje. Stílusos és bizarr, egy generáció meghatározó filmélménye.

Stílusos és bizarr, egy generáció meghatározó filmélménye.

Hogyan készült?

Az Eszkimó asszony fázik Xantus János első nagyjátékfilmje. Több sikeres rövidfilm után az új ihletre váró rendező egy kávéházban üldögélve két siket férfira lett figyelmes. Elmondása szerint a film alapötlete ekkor fogalmazódott meg benne. Xantus János kapcsolatban állt a korszak underground művészeivel, a történetben sok az életrajzi elem. A film zenéjét szerző és több jelenetben látható Trabant a megtűrt, államilag nem támogatott zenekarok közé tartozott. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A nyolcvanas években számos alkotónál előtérbe kerül a személyesség, a játékosság, a hangsúlyos stilizáció. A társművészetek, a magas- és popkultúra között is eltűnnek a határok, a filmekben központi szerepet játszik a zene. Xantus János ezen új érzékenységnek nevezett irányzat meghatározó alkotója, az Eszkimó asszony fázik az új érzékenység egyik alapműve és legnépszerűbb darabja. A film több nívós nemzetközi fesztiválon szerepelt. Itthon közel negyedmillióan váltottak rá jegyet. 


Egy emlékezetes jelenet  

A süketnéma János váratlanul felbukkan Laci lakásán. A két férfi feszülten kerülgeti egymást, majd összeverekednek. Utána azonban váratlan dolog történik. János dobolni kezd, amit Laci szintetizátoron kísér. Közben megérkezik Mari, és ráénekel az éppen születő zenére. Dal formálódik, amit később már zenekarként, nagyobb közönség előtt adnak elő. Az élet és a művészet, a valóság és a fikció szétválaszthatatlanul összefonódnak.

A rendező

Xantus János (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A Trabant neves tagokból álló alternatív csapat volt, mégis a film hozott a zenekar számára szélesebb ismertséget. Ez lett az első eset, hogy egy underground zenekar lemeze hivatalosan is megjelent Magyarországon.

Plakát

(forrás: MNF)