fekete-fehér magyar játékfilm, 1969, rendező: Kardos Ferenc

forgatókönyvíró: Kardos Ferenc, operatőr: Kende János, főszereplők: Mensáros László, Kállai Ferenc, Szirtes Ádám, Törőcsik Mari, Tyszkiewicz Beata, Kánya Kata, 70 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitális maszter

Miről szól?

Az élelmiszerboltba közvetlenül zárás előtt két sima modorú férfi érkezik. Először a kiszolgálás és az áru miatt reklamálnak, később közlik a vezetővel, nem egyszerű vásárlók, hanem ellenőrök. Körbejárják a boltot, megvizsgálják a raktárat, és teljes leltározást rendelnek el. A dolgozóknak végig a helyszínen kell maradniuk, amit zúgolódva tudomásul vesznek. A vizsgálat során mindenféle gyanús ügyletre derül fény, de az ellenőrök szándékai sem teljesen tisztességesek.

Mitől különleges?

A film népszerű műfajokat keverve mesél a szocializmus működéséről. A feszes, zárt térben játszódó történet a krimi, a thriller és a vígjáték megoldásait használva tart görbe tükröt a korabeli társadalom elé. Az író-rendező Kardos Ferenc a jelent vizsgáló történelmi parabolák módszereit a tömegfilm könnyedebb eszközeivel oldja. Az Egy őrült éjszaka egyszerre szatirikus és indulatos, illetve kiábrándultan keserű és groteszk. A szándékoltan abszurd, túlzó fordulatokkal teli forgatókönyv a hatalommal szembeni viselkedési módokat, a tipikus nyelvhasználatot parodizálja.

A fekete kabátos ellenőrök zsarnoki játszmái, a boltvezető alakoskodása, a fehér köpenyes alkalmazottak tétovasága a szocialista rendszer működéséről mesélnek.

A szereplők között senki sem akad, akinek ne lenne valami apróbb stiklije. A film operatőre, Kende János a szűk helyszínen is látványos kameramozgásokkal dolgozik. Kardos és Kende a Jancsó Miklós korai filmjeit jellemző sodródást egy teljesen más szituációban és stílusban fogalmazza újra. Az Egy őrült éjszaka figurái valójában nem irányítói az eseményeknek, a köztük lévő viszonyok percről-percre változnak. A kialakult helyzetben előbb-utóbb mindenki bűnrészessé válik.

Hogyan készült?

A film 1969-ben, a hatvannyolcas olvadás és az új gazdasági mechanizmus után készült, amikor egy pillanatra úgy tűnhetett, a fennálló rendszer szabadabban kritizálható. Kardos Ferencnek ez volt a „három és feledik” filmje (az elsőt, a Gyerekbetegségeket Rózsa Jánossal közösen rendezte), az újhullámos hatások után ezúttal más irányokkal kísérletezett. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A kulturális vezetés érzékenyen reagált a hatalom működését leleplező allegóriára. A film hivatalosan bukásnak számított, a mozikban csak rövid ideig vetítették, a rendezőt évekig mellőzték. Az Egy őrült éjszaka a rendszert vizsgáló filmes parabolák egyedi változata, hisz a történelmi analízist a műfaji filmmel keveri. Különleges kísérlet, mégis a mai napig a keveset emlegetett, méltatlanul elfeledett darabok közé tartozik.


Egy emlékezetes jelenet 

Az ellenőrök látszólag távozni készülnek, de a boltvezető fegyvert fog rájuk. Kiderül azonban, hogy a tár üres. A korabeli néző számára a jelenetben elhangzó párbeszédeknek többszörös jelentése volt. „A fegyvereknek ebben a történetben semmi jelentőségük nincs” – mondja a Kállai Ferenc játszotta karakter, finoman utalva a hatvanas évek puha diktatúrájára. A félszavakból és ma már rejtélyesnek tűnő utalásokból az is kiderül, ezek a férfiak egykor a rettegett titkosrendőrség tagjai lehettek. Az Egy őrült éjszaka kedélyes felszíne mögött így igen sötét tónusok is felbukkannak.

A rendező

Kardos Ferenc (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkultúrán

Tudtad? 

A filmben szereplő élelmiszerboltot a Lövölde tér és az Izabella utca sarkán álló üzlethelyiségben rendezték be, kizárólag a forgatás kedvéért.

Plakát

Tervező: Bálint Endre (forrás: MNF)