Égigérő fű

 

Csak a "szép ződ gyep", az fog hiányozni! Ha füvesítésről van szó, a gangos ház lakóközössége nem ismer lehetetlent. Az egyik kedvenc ifjúsági filmünk.

színes magyar játékfilm, 1979, rendező: Palásthy György

író-forgatókönyvíró: Janikovszky Éva, operatőr: Forgács Ottó, főszereplők: Hintsch Gyuri, Ullmann Mónika, Máriáss József, Rajz János, Fónay Márta, Drahota Andrea, Újlaky Dénes, Dajka Margit, 82 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

   

Miről szól?

Misu (Hintsch Gyuri) egy belvárosi bérházban nyaral. A környéken sok barátja akad, mégis unatkozik. Az egyik lakó, Poldi bácsi (Rajz János) hosszú parkőri szolgálata után nyugdíjba készül. A kedves idős úr minden reggel és este azt hajtogatja, mennyire fog neki hiányozni a szép zöld gyep. Misu elhatározza, hogy Poldi bácsi utolsó napjára befüvesíti a gangos ház kővel borított udvarát. A lelkes kisfiú a nemes cél érdekében mindenkit mozgósít.


Mitől különleges?

Az Égigérő fű a gyermekeknek készült, de a felnőtt számára is legalább annyira élvezetes. Bár maga a történet nem rugaszkodik el túlságosan a valóságtól, a cselekménybe számos mesés elem keveredik. Az élénk fantáziájú Misu elképzelt kalandjait a film hol erőteljes stilizációval, hol animációs betétekkel tárja elénk. A precízen felépített fordulatok izgalmát kedves humor egészíti ki. A jellegzetes belvárosi figurákat felvonultató történet

a közösség erejéről, az összefogás szükségességéről mesél.

A minden akadályt legyőző együttműködés természetesen tökéletesen illeszkedik a szocialista társadalom propagandisztikus ideáihoz. Misu nemes tettei mindenképpen követendő példák, az Égigérő fű mégsem rágja a néző szájába a tanulságokat. Sőt, az emberség és odafigyelés pozitív mintái mellett némi rendszerkritikát is megfogalmaz. A hivatalban sorban állók vagy a félkész lakótelepi ház pocsolyáit kerülgetők, ha valamit el akarnak intézni, kénytelenek rafinált kerülőutakat keresni. A Kádár-korszak ügyeskedő kisembere még a mesében is csak a saját találékonyságára és az ismeretségi körére számíthat. Az Égigérő fű népszerűségének titka éppen az, hogy a kicsik és a nagyok is remekül szórakozhatnak a nem éppen hétköznapi, de valahol mégiscsak ismerős kalandokon.

Felnőtteknek nosztalgia, gyerekeknek kaland

Hogyan készült?

Az Égigérő fű Janikovszky Éva 1970-ben megjelent Málnaszörp és szalmaszál című gyerekregényéből készült. A filmet a hetedik kerület szívében található Rottenbiller utcában forgatták. A külső felvételek a szintén erzsébetvárosi Hutyra Ferenc utcában készültek. A zenét a Locomotiv GT szerezte. A rendező Palásthy György a műfaj hazai specialistája, a nevéhez számos sikeres gyerekfilm fűződik.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A hetvenes-nyolcvanas évek a magyar gyermek- és ifjúsági filmek aranykora. Az Égigérő fű a filmtípus egyik legismertebb, mai napig kedvelt alkotása. Bemutatásakor közel negyedmillióan váltottak rá jegyet, később a Magyar Televízió rendszeresen műsorra tűzte. A korszakban születettek számára az Égigérő fű örök nosztalgia, a gyerekeknek pedig örökké érvényes, izgalmas kalandokkal és tanulságokkal teli mese.


Egy emlékezetes jelenet

A házban lakó vénkisasszony panaszokkal foglalkozik. A mindent borúsan látó nő nem akarja aláírni a füvesítésére vonatkozó kérvényt, Misuék ezért cselhez folyamodnak. A szenes ember édesanyja híres levélíró, aki Kamilla kisasszonyhoz fordul segítségért. Az idős hölgy egy piciny lakásban él, ahová az összes régi bútorát bezsúfolta. A szürreálba hajló jelenet egyszerre meseszerű és mélyen ironikus. A gyerekek számára izgalmas labirintus a szűkös lakótelepi lakások zsúfoltságát karikírozza.

Olvass tovább!

Vajda Judit: Gyermekkorunk legszebb nyara – Palásthy György: Égigérő fű. Filmkultúra, 2014
Kovács Patrik: Égigérő fű. Filmvilág, 2017/10, 63.

A rendező

Palásthy György 1965-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A film legjellegzetesebb jeleneteit külső Erzsébetvárosban forgatták, a film helyszínei közül Oszkár szenespincéje ma is megtalálható a Rózsa utca sarkán.

Plakát

(forrás: NFI)